Az esztétikum térnyerése

Publikálás dátuma
2015.07.18. 07:46
A szentpétervári alkotók a művészi tökéletesség megvalósítására törekszenek FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Abszolút szépség – Szentpétervári új akadémizmus címmel szeptember 13-ig látogatható a fővárosi Ludwig Múzeum legújabb kiállítása, amely a szovjet éra hanyatlását, majd bukását követő orosz művészetet mutatja be. A kortárs orosz szcéna élvezetes, hagyománytisztelő tárlata tisztelettel közelít a klasszikus szépségideálhoz.

A Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum legújabb kiállítása nagy valószínűséggel nem fogja ámulatba ejteni a jelenkori, inkább merészebb alkotások felé hajló múzeumba járó közönséget. Talán azért, mert nagyon kevés mű utal arra, hogy a kiállítás kortárs, és emellett egyetlen alkotásra sem ragaszthatjuk rá a napjainkban kedvelt megbotránkoztató jelzőt. Nem is vágna ide a polgárpukkasztás, hiszen a tárlat témája a szentpétervári neoakadémizmus, s az ő általuk végzett szépségideál-kutatás.

A kiállítás az 1980-as, '90-es évek fordulóján a Szovjetunióban szerveződött új akadémista csoport történetét állítja középpontba. Habár a százhúsz kiállított műalkotás, amelyet harminc különböző szentpétervári, moszkvai és berlini képzőművész hozott létre, nem alkot kifejezetten szoros egységet, mindegyiket összeköti a klasszikus szépségbe vetett hit. Mindnyájan az 1989-ben Timur Novikov orosz filozófus, képzőművész és művészetteoretikus által életre hívott Új Művészeti Akadémiához sorolhatóak. Már az első teremben Novikov-szentély fogadja a látogatót: bronzból készült mellszobra mellett nagyméretű festmény tükrözi vonásait. A már-már személyi kultuszba hajló tiszteletre utal az antik stílusú szobor esetében, hogy a Mester halántékát babérkoszorú öleli át, a festményről pedig úgy néz a jövőbe, mint a világtörténelem legnagyobb hadvezérei.

Bizonyos szempontból persze jogos a tisztelgés, hiszen Novikov volt ennek a maga nemében szokatlan irányzatnak a megalkotója, aki a Szovjetunió utolsó éveiben nagy hatású művésszé vált és az is maradt fiatalon bekövetkezett, 2002-es haláláig. Ő fogalmazta meg a hagyományos szépség visszaállítására vonatkozó célkitűzésüket is: "Az esztétikai élmény megőrizte a tökéletes ember és a tökéletes világ ideológiai torzulástól mentes európai eszményét." Kérdés, hogy mint tudott egyedivé válni és huszonöt éven keresztül fennmaradni egy művészeti irányzat napjainkban, amikor sok művészi törekvés pillanatok alatt megbukik. "A rendszerváltás körül az új akadémista csoport által képviselt elvek kuriózumként hatottak. A csoport klasszikus szépségbe vetett hite egyfajta lázadásnak minősülhetett akkoriban: Novikovék magatartása éppenséggel a premodern időszak újbóli felfedezésére alapult, ami bizonyos tekintetben a kortárs, kísérleti közeg szemében „tiltott gyümölcsnek” számító művészeti irányzatok újszerű vizsgálatát jelentette" - nyilatkozta lapunknak Kálmán Borbála művészettörténész, a kiállítás koordinátora.

Az Abszolút szépség című tárlat azonfelül, hogy a csoport főbb állomásait kiemelő kronológia szerint halad, a tömörülés sokszínűségét is reprezentálni kívánja. A kiállítás két kurátora Jekatyerina Andrejeva és Andrej Hlobisztyin orosz művészettörténészek a kezdetektől élénk figyelemmel kísérik az új akadémizmus munkáját. Így nem pusztán megfelelő szakmai rálátással válogatták össze a kiállítás anyagát, hanem mint a kortárs orosz művészeti élet két meghatározó kurátora, művészettörténésze. A szovjet éra miatt torzult esztétikai szépség helyreállításának bemutatását nyolc különböző termen követheti figyelemmel a látogató. A mozgalom elsőként a klasszicizmusból és a historizmusból táplálkozik, de a festészet, szobrászat mellett a kollázs technika, a videó- és filmművészet, a számítógépes művészet, sőt még a divattervezés is helyet kapott munkásságukban. Természetesen az utóbbi megnyilvánulási formák kevésbé érdesek, mint például a Kerti boldogság című sorozatból válogatott egyedi textilmunkák, amelyek vegyes technikával készültek, vagy a gipszből készült fejszobrok, netán a balti flotta egyik tagját ábrázoló festmény.

Az igazi fénypont Bella Matvejeva Fekvő herceg címet viselő olajfestménye 1989-ből, amely párba állítható Denisz Egelszkij cím nélküli munkájával, amely szintén egy precízen kidolgozott, arányos meztelen férfitestet ábrázol. "Novikov a modernizmus előtti időkhöz nyúlt vissza alkotásaiban és egy egységes szépségideálba vetett hitet propagált, a követői az általa megkezdett utat járják" - mondja a kiállítás magyarországi koordinátora. Örök időtlenség néz vissza ránk Georgij Gurjanov Birkózók című akrilljáról, éppúgy, mint a Viktor Kuznyecov és Oleg Maszkov festette Álom című olajfestményről, amelyen egy félmeztelen férfi töprengve ül egy szikla tetején, mögötte narancssárga háttér sejlik fel. Túlzás nélkül eredetiek Olga Tobreluts munkái, amelyek nagy kreativitásról árulkodnak: a modern technika adottságaival élve tintasugaras nyomat, forex-lemez és plexi kasírozás segítségével olyan portékat alkotott, amelyek ötletessége elkísérik a befogadót a kiállításról távozva is. Legkiemelkedőbb alkotása a Herkules felesége, valamint a nagyméretű Ádám és Éva portré, ahonnan Elvis szívtipró mosolya és a fiatal Madonna tekintete mered ránk. Annyira különlegesek ezek az alkotások, hogy a szintén Tobreluts által teremtett Birodalmi elmélkedések vagy a Modellek című sorozat munkái kifejezetten érdektelenné törpülnek mellettük.

A Szovjetunió végnapjaiban a neoklasszicizmus egyesítette az ifjúsági kultúrát és az underground hagyományokat is. Ezek kölcsönhatásának eredményeképpen egészen különös életforma jött létre az új akadémista művészek körében, amelyeket fotókkal és az 1980-as években, költségvetés nélkül forgatott amatőr filmekkel illusztrál a tárlat. Hűen tükrözi a művészek életfelfogását, hogy az egyik alkotó 18. századi hercegnőként fényképeztette le magát, társa pedig XIV. Lajosnak öltözve állt modellt. Az érdeklődők számára még nyilvánvalóbbá válhat a mozgalom missziója, ha elolvassák Novikov manifesztumát, vagy vetnek egy pillantást A művész akarata című újság címlapjára. A Ludwig Múzeum kiállítása vegyes művészi értéket tartalmazó műveket vonultat fel, de témáját tekintve mindenképpen hiánypótló, hiszen az orosz kortárs művészet ezen - kifejezetten érdekes - szelete még nem került bemutatásra Magyarországon.

Új felvétel a tragédiáról

Publikálás dátuma
2015.07.18. 07:43
Az egyéves évfordulón tegnap Ausztráliában is megemlékeztek az áldozatokról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/TONY ABBOTT
Megrázó videofelvételeket közölt az ausztrál sajtó arról a kelet-ukrajnai helyszínről, ahol a éppen egy éve - 2014. július 17-én - zuhant le a Malaysia Airlines MH17-es járata, fedélzetén 298 emberrel. Hogy a tragédiát pontosan kik okozták, azt egyelőre még nem tudni, de az biztos, az utasszállítót rakéta találat érte. A gép utána csapódott földnek, a szerencsétlenséget senki sem élte túl.

Akár sördöntő információkkal is szolgálhat a hatóságoknak az a videó, amelyet egy ausztrál napilap, a Daily Telegraph közölt a maláj gép tragédiájának helyszínéről. A lapnál állítják, a képsorok egyenesen az ukrajnai szakadárok donyecki támaszpontjáról kerültek ki, s a szeparatisták készítették nem sokkal a katasztrófa után. A több mint négy perces felvétel valódisága viszont még nem tisztázott, így nem szolgálhat bizonyítékként. Legalábbis Julie Bishop ausztrál külügyminiszter szerint biztosan nem. A arról beszélt, émelyítő a látvány, amelyet a felvételeken örökítettek meg, de a videó hitelességét nem tudja megerősíteni. Bishop aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a képsorokat, éppen egy évvel a történtek után jelentették meg, szerinte viszont a felvétel egyértelműen arra utal, hogy nem baleset történt, hanem szándékos kegyetlenség.

Ha a szándékosság nem is, de a vétkes fél személye mindenképpen kiderülhet a felvétel alapján. A nyilvánosságra hozott részletből ugyanis jól látszik, amint szakadár fegyveresek érkeznek a gép roncsaihoz, de nem az fogadja őket, amire előzetesen számítottak. S a felvételen ennek hangot is adnak: azt hitték egy ukrán katonai repülőgépet lőttek le, de világossá válik számukra, hogy egy utasszállító gép lett a célpont. Ezt pedig a videóban a donyecki központ emberei is megerősítik, majd értetlenkednek, ki adott engedélyt az utasszállítónak, hogy a háborús terület felett repüljön.

A Malaysia Airlines gépéről készült felvétel azonban a bizonyításnál csak másodlagos. A holland szakértőkből álló vizsgálóbizottság jelentése ugyanis már elkészült, s hasonló eredményre jutott - számolt be a hírről a Népszabadság. A lap kiemeli, a jelentés egyelőre csak tervezetként létezik, a szöveg azután válhat hivatalossá, hogy eljutott az érintett országokhoz, valamint a nemzetközi szervezetekhez. Az ő megjegyzéseik figyelembevételével állhat össze a végleges változat, amelynek közzététele október elejére várható.

A jelentésről és annak eredményéről egyébként már Oroszország is tud, az abban szereplő vádakat azonban elutasítják. Az orosz légügyi hatóság saját elemzést készít ugyanis, így Oleg Sztorcsevoj, a hatóság vezetője a holland eredményekre csak annyit reagált: „Több a kérdés, mint a válasz”. Az orosz nyomozóbizottság szóvivője, Alekszej Markin már többet fűzött hozzá, bár új információval ő sem szolgált. Kijelentette, szakértői vélemények és tanúvallomások alapján továbbra is az az álláspontjuk, hogy a Boeinget egy vadászgépről kilőtt, nem orosz gyártmányú rakéta semmisítette meg.

Mindeközben hiábavalónak tűnik az orosz határozottság, Hollandia, Malajzia, Ausztrália, Belgium és Ukrajna már nemzetközi bíróságot állítana fel, hogy az utasszállító repülőgépet megsemmisítő személyeket büntetőjogi eljárás alá vonják. A Kreml erre a tervre közleménnyel válaszolt, melyben csak annyit közöltek, ez még korai lenne. Vlagyimir Putyin orosz államfő szerint ugyanis egy büntetőjogi folyamat elindítása, valamint a bűnösnek bizonyuló személyek elleni vádemelés előtt be kellene fejezni a nemzetközi vizsgálatot. Mark Rutte holland miniszterelnöknek telefonon azt is kifejtette, hogy aprólékos, tárgyszerű, független és pártatlan vizsgálatot vár el. Az oroszok tehát nem sietnének el semmit, Ukrajna pedig a nyugati államok segítségével próbálna továbbra is érvényt szerezni saját igazának.

Szerző

Terror Tennessee-ben

Publikálás dátuma
2015.07.18. 07:39
Gyertyát gyújtanak, virágokat helyeznek el a gyászolók a toborzóközpont előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JASON DAVIS
Vizsgálják a hatóságok, kötődött-e külföldi terrorszervezethez az ámokfutó, aki két katonai létesítményre támadt csütörtökön a Tennessee állambeli Chattanoogában. A 24 éves muszlim férfi négy tengerészgyalogost ölt meg. Mohammad Youssef Abdul­azeez nem volt a terrorizmussal gyanúsított személyek listáján, kiderítették ugyanakkor, hogy tavaly hét hónapot töltött Jordániában.

Két helyszínen, egy haditengerészeti toborzó központnál és a haditengerészet és a tengerészgyalogság tartalékosainak központjánál lövöldözött a támadó, négy tengerészgyalogos életét veszítette, az ámokfutót tűzharcban lelőtték. Egyikük, a 40 éves Thomas Sullivan két küldetésben, kitüntetéssel szolgált az iraki háborúban. Három ember megsérült, egy rendőr, egy toborzótiszt és egy tengerésznő, utóbbi sérülései súlyosabbak.

Egy szemtanú szerint a támadó fehér volt, egy ezüst színű, lehajtható tetejű Ford Mustanggal érkezett, nagy teljesítményű, valószínűleg félautomata fegyverrel. A férfi előbb a toborzóközpont üvegajtajára adott le több sorozatot, majd elhajtott. Egy ott dolgozó toborzótiszt, aki az irodájában ült, előbb egy, majd kis szünet után 30-50 lövést hallott. Az ámokfutó mintegy tíz kilométerrel arrébb, a haditengerészet és a tengerészgyalogság tartalékos központjánál is lövöldözött. A hatóságok több létesítményt elővigyázatosságból lezártak, a közelben található bevásárlóközpontot, két főiskolát és Tennessee kormányzójának rezidenciáját is. A két lövöldözés fél órán belül történt, a zárlatokat utóbb feloldották, a hatóságok úgy ítélték meg, a lövöldözőnek nem volt társa.

Barack Obama a lövöldözés idején Oklahoma államban egy szövetségi börtönt tekintett meg, az elnököt folyamatosan informálták az incidensről. Az amerikai elnök rövid nyilatkozatában együttérzését nyilvánította az áldozatok hozzátartozóival, sajnálkozását fejezte ki, hogy az ámokfutó azokat vette célba, akik hazájuk védelmét szolgálták. Loretta Lynch belügyminiszter közölte, az FBI nemzetbiztonsági vizsgálatot indított. Bill Haslam, Tennessee kormányzója Chattanoogába utazott, a város polgármestere, Andy Berke közölte, a hatóságok belföldi terrorizmusként kezelik az ügyet.

Egyre több részlet került nyilvánosságra pénteken a lövöldözőről, a 24 éves Abdulazeez Kuvaitban született, a középosztálybeli kuvaiti-palesztin család rég megkapta az amerikai állampolgárságot. A Tennessee állambeli Hixsonban nőtt fel, jó tanuló volt, népszerű diák, tagja iskolája birkózócsapatának. A férfi neve nem szerepelt a terrorizmussal gyanúsított személyek listáján, s az FBI egyelőre nem talált bizonyítékot arra, hogy külföldi terrorszervezethez, az al-Kaidához, vagy az Iszlám Államhoz kapcsolata lett volna, ugyanakkor gyanúsnak tartják, hogy a Ramadán vége előtt követte el tettét, az IS ugyanis épp erre szólította fel követőit. A New York Times jelentése szerint annyit sikerült kideríteni, hogy tavaly hét hónapot töltött Jordániában, még nem tudni, kapcsolatban állt-e ott szélsőséges csoportokkal.

Középiskolai évkönyvében ugyanakkor ez állt a fotója alatt: "A nevem nemzetbiztonsági riasztásokat vált ki. Hát a tiéd?". Az NBC News meg nem erősített értesülése szerint az amerikai szélsőségesek tevékenységét monitorozó SITE csoport rátalált Abdulazeez blogjára, ahol több baljós bejegyzés is szerepelt, köztük a következő: "Az élet rövid és keserű." A merénylőnél több fegyvert is találtak. Nemrégiben igazoltatták, valószínűleg marijuanát fogyasztott, július végén kellett volna megjelennie a bíróság előtt.

Bűnös a coloradói lövöldöző
Tizenkét órás vita után tegnap hozott az esküdtszék a coloradói ámokfutó ügyében. A 27 éves James Holmes 2012-ben a Batman-film bemutatóján lövöldözött, 12 embert, köztük egy hat éves kislányt ölt meg, több mint negyvenet megsebesített. A férfi ellen 165 rendbeli gyilkosság, illetve gyilkossági kísérlet miatt emeltek vádat. Kilenc nő és három férfi alkotta az esküdtszéket, a tárgyalás 49 napja alatt 250 tanút hallgattak meg. Az esküdtek elutasították a védelem érvelését, hogy Holmes, a Coloradói Egyetem PHD-diákja nem beszámítható, skizofréniában szenved. Ellene szólt, hogy gondosan kitervelte tették, haját vörösre festette, s még a lakásán is pokolgépet helyezett el. Holmes halálbüntetést kaphat, de ha akár egy esküdt is ellenzi, akkor életfogytiglani börtönre ítélik, erről várhatóan egy hónapon belül döntenek.

Szerző