Csak félsiker a növekedésihitel-program

Publikálás dátuma
2015.07.18. 07:21
A mikro-, kis- és közepes vállalkozások közül főleg azok vettek részt az nhp-ban, amelyek különben is hitelképesek voltak FOTÓ:
Lassan két esztendős a Magyar Nemzeti Bank a Növekedési hitelprogramja. A rendkívül kedvező kamatokkal és feltételekkel kínált hitelfajta - és a többszöri módosítás ellenére - kevés eredményt hozott. Kormányzati értékeléseket szerint két év alatt (!) egy százalékkal javította a GDP-t. Piaci szereplők szerint nagyobbrészt hitelkiváltásra volt jó az nhp.

Amikor az MNB felvállalta az alaptevékenységétől merőben különböző Növekedési hitelprogramot (nhp), abban az illúzióban élt, hogy költségeivel együtt legfeljebb 2,5 százalékos fix kamatozású kölcsön fordulatot hoz a mikro-, kis- és középvállalatok hitelhez jutásában, a beruházások és a foglalkoztatottság bővülésében, a gazdaság növekedésében. Az MNB-nél kezdetben úgy vélték, hogy az évről évre csökkenő vállalati hitelfelvételi kedv tendenciája nemcsak, hogy megfordul, de egyfajta hitelfelvételi boom is kialakulhat. Ma már megállapíthatjuk - bár a mérvadó szakembereknek korábban sem voltak illúziói -, az MNB elgondolásai kudarcot vallottak, mindössze azt a minimális célkitűzést sikerült elérni, hogy a hitelfelvételi kedv zuhanása megállt, napjainkat az alacsony szinten történő stagnálás jellemzi. Korántsem lehet a kormányzat büszke arra, hogy két év alatt az nhp hatására a nemzeti össztermék (GDP) mindössze 1 százalékponttal növekedett, bár azt, hogy ezt az egy százalékot miképpen számították ki, nem ismeretes.

A témával foglalkozó szakembereknek van egy olyan érzésük, hogy az MNB már szívesen megszabadulna ettől a hitelfajtától, hiszen a legújabb kommunikációjukban gyakorta emlegetik, hogy az nhp átmeneti jellegű, és arra lehet számítani, hogy a jövőben a helyét fokozatosan a piaci alapú vállalati hitelezés veszi át.

Az unortodoxia fellegvárának tekintett MNB-ben is tudják, hogy a tartós gazdasági növekedéshez a teljes vállalati hitelállomány 6-9 százalékos évi növekedésére van szükség, a jegybank stábja mégis ennek töredékére, legfeljebb 3-4 százalékra számít az idén. A legfrissebb statisztikák szerint eddig 23 500 vállalkozást juttatott 1500 milliárd forint forráshoz az nhp. Ezek ugyan imponálónak tűnő számok, de lényegében ugyanazok a vállalkozások vették igénybe a kedvezőbb kamatfeltételű hitelt, amelyek eddig is hitelképesek voltak. Az MNB felmérésének eredménye szerint a megvalósult beruházások 70 százaléka a kapacitások bővítését szolgálta. Az nhp második szakaszában számottevően nőtt a mikrovállalkozások részaránya, és ezzel párhuzamosan csökkent az átlagos hitelméret is: minden második beruházási hitel 10 millió forint alatt maradt. A gazdasági ágazatok közül továbbra is jelentős a feldolgozóipar és a kereskedelem részesedése, és a második szakaszban nyújtott hiteleknek mintegy negyede már a mezőgazdaságban hasznosult.

Azt, hogy az nhp nem csodaszer, a K&H Bank kkv-k körében végzett beruházási szándékokról folytatott felmérése is megerősíti. Az úgynevezett bizalmi indexük azt mutatja, hogy mélyponton van a vállalkozások beruházási kedve, a cégek kevesebb mint fele gondolkodik fejlesztésekben a következő egy év során, és azt is nagyobbrészt az informatika területén hajtanák végre.

A jegybanki hitelt is csak alaposan átgondolt, hosszú távon működtethető beruházásokhoz szabad felvenni, amelyek később a működtetés költségei mellett a cég növekedését is támogatják - hívta fel a figyelmet Tóth Viktor, a Budapest Bank Bussiness vállalati üzletág vezetője. A visszaállamosított bank szakemberei ugyanakkor optimisták, a Budapest Lízingnél megkötött nhp szerződések összértéke június végére meghaladta a 21 milliárd forintot, a Budapest Autóé pedig megközelítette a 6 milliárd forintot. A pénzintézet vállalati szakértői szerint a hazai kis- és középvállalkozások beruházási kedve, a most már megjelent EU-pályázatok és az nhp közelgő év végi zárása a program felpörgését vetíti előre a második félévre - vélik az nhp kihelyezés egyik legsikeresebb szereplőjénél, Budapest Banknál.

Szerző

A Közgép három évig nem indulhat közbeszerzésen

Publikálás dátuma
2015.07.17. 20:54
Fotó: Népszava
A Közbeszerzési Döntőbizottság három évre kizárta a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, mert szerintük hamis adatot szolgáltatott egy eljárásban - írja az Origo.

Az Orbán-barátból Orbán-ellenféllé vált, így kegyvesztett Simicska Lajos cégét ezzel sikerült évekre kigolyózni a bizniszből,  a Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis elutasította a Közgép jogorvoslati kérelmét.

A cég azt kifogásolta, hogy hamis adat közlése miatt kizárták a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésére kiírt tenderből.

Ennek pedig nagyon komoly következményei vannak - világítja meg a hátteret az Origo. A közbeszerzési törvény 56. paragrafusa szerint „az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő”, aki „korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították”.Tehát jelen állás szerint - miután a Közbeszerzési Döntőbizottság bizonyítottnak találta azt, hogy a Közgép Zrt. hamis adatot szolgáltatott a gönyűi kikötő fejlesztésére kiírt tenderen - a Közgépet három évig minden közbeszerzésből ki kell zárni.

A Közgép a bíróságon kereshet jogorvoslatot a döntésre - amit a portálhoz eljuttatott közlemény szerint meg is tesz - ám ennek nincs halasztó hatálya, vagyis amíg a bíróság nem hoz olyan döntést, ami kedvez Simicskának, illetve a Közgépnek, addig marad a távoltartás az üzleti lehetőségektől. 

Az Index.hu azt írja: ez a közigazgatási határozat még a sokat látott közbeszerzési szakértők szerint is kirívóan sérti az magyar és az európai uniós jogszabályokat - tudatta a Közgép.

Százmillióval olcsóbb ajánlattal sem nyerhet a Közgép - írta a Népszava két napja, július 15-én. Korábban szinte kizárólag a Simicska Lajos nevéhez köthető Közgép nyert el szinte minden állami, közösségi pályázatot, most akkor sem rúghat labdába, ha százmilliókkal olcsóbb ajánlatot tesz. A pálya mindig attól függően lejt, hogy a kormányfő éppen kivel veszett össze, vagy barátkozik - vélik iparági szakértők. Az állami pénzszórás az útépítéseken is folytatódik - írta lapunk.

Szerző
Frissítve: 2015.07.17. 22:28

Rábólintott a Bundestag a görög mentőcsomag tárgyalására

A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) pénteken nagy többséggel felhatalmazta a kormányt, hogy tárgyalásokat kezdjen a harmadik görög mentőprogramról, és hozzájárult ahhoz, hogy Németország részt vegyen a program összeállításáig tartó időszakot áthidaló finanszírozási programban.

A Bundestag rendkívüli ülésén 598 képviselő szavazott, közülük 439 támogatta, 119 elutasította a kormány indítványát, és 40-en tartózkodtak. Az euróövezeti tagországok hétfői csúcstalálkozóján kötött megállapodás szerint Görögország 86 milliárd euró hitelt kaphat az euróövezeti válságkezelő alap (ESM) forrásaiból. Amennyiben a tárgyalások a hitelről sikerre vezetnek, a Bundestagnak arról is szavaznia kell, hogy Németország részt vehet-e az új programban.

A szavazás előtti vitában Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyaránt a görög válság euróövezeti keretek közötti kezelésének utolsó lehetőségeként jellemezte a tervezett mentőprogramot, és az év elején hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza vezette görög kormányt hibáztatta, amiért Görögország ismét külső segítségre szorul az összeomlás elkerüléséhez.

Merkel kiemelte, hogy a mentőcsomag feltételeiről szóló hétfői megállapodás egyetlen reális alternatívája az volt, hogy Görögországban eluralkodik "a káosz és az erőszak". A kancellár jelezte, hogy a görög euróövezeti tagság ideiglenes feladását sem Görögország, sem a többi 18 tagállam nem támogatta a csúcstalálkozón, ezért ez nem járható út.

A CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) részéről kiemelték, hogy a támogatási program mellett a gazdasági növekedést ösztönző intézkedésekre is szükség van, és arra, hogy végre a vagyonos rétegek is viseljék a válságkezelés terheit. Európa nem hagyhatja, hogy Görögország az "éhező gyerekek, a kéregető nyugdíjasok és a szegénykonyhák" országa legyen, és azt sem, hogy "az antiszociális görög szupergazdagok" kivonják magukat a felelősség alól - mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, az SPD elnöke. Gabriel hangoztatta, hogy be kell fejezni a vitát Görögország euróövezeti tagságának esetleges szüneteltetéséről, és mindenkinek támogatnia kell az athéni vezetést. "Partnerek vagyunk, nem ellenfelek" - mondta.

Az ellenzéki pártok - a Baloldal és a Zöldek - szónokai bírálták Merkelt és Schäublét az euróövezeti csúcson alkalmazott tárgyalási taktika miatt. Úgy vélték, az ideiglenes Grexit (Görögország kilépése az euróövezetből) lehetőségének felvetésével megosztották Európát és kárt okoztak Németországnak.

A CDU/CSU frakciójából a csütörtökön tartott próbaszavazáson 48-an szavaztak nemmel és hárman tartózkodtak. Legutóbb februárban volt szavazás a görög válság ügyében - akkor a második mentőprogram meghosszabbításához járult hozzá a törvényhozás -, és a kormány javaslata ellen sokkal kevesebben, 29-en voksoltak az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok közül.

Az SPD-nél valószínűleg csaknem egyöntetű volt a pénzügyminiszteri előterjesztés támogatása. A Baloldal előre jelezte, hogy a teljes frakció nemmel szavaz, a Zöldek pedig azt jelezték, hogy Merkel és Schäuble brüsszeli fellépése miatt a tiltkozás jeleként a képviselőcsoport többsége tartózkodik.

Szerző