A Közgép három évig nem indulhat közbeszerzésen

Publikálás dátuma
2015.07.17. 20:54
Fotó: Népszava
A Közbeszerzési Döntőbizottság három évre kizárta a Közgépet minden közbeszerzési eljárásból, mert szerintük hamis adatot szolgáltatott egy eljárásban - írja az Origo.

Az Orbán-barátból Orbán-ellenféllé vált, így kegyvesztett Simicska Lajos cégét ezzel sikerült évekre kigolyózni a bizniszből,  a Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis elutasította a Közgép jogorvoslati kérelmét.

A cég azt kifogásolta, hogy hamis adat közlése miatt kizárták a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésére kiírt tenderből.

Ennek pedig nagyon komoly következményei vannak - világítja meg a hátteret az Origo. A közbeszerzési törvény 56. paragrafusa szerint „az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő”, aki „korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították”.Tehát jelen állás szerint - miután a Közbeszerzési Döntőbizottság bizonyítottnak találta azt, hogy a Közgép Zrt. hamis adatot szolgáltatott a gönyűi kikötő fejlesztésére kiírt tenderen - a Közgépet három évig minden közbeszerzésből ki kell zárni.

A Közgép a bíróságon kereshet jogorvoslatot a döntésre - amit a portálhoz eljuttatott közlemény szerint meg is tesz - ám ennek nincs halasztó hatálya, vagyis amíg a bíróság nem hoz olyan döntést, ami kedvez Simicskának, illetve a Közgépnek, addig marad a távoltartás az üzleti lehetőségektől. 

Az Index.hu azt írja: ez a közigazgatási határozat még a sokat látott közbeszerzési szakértők szerint is kirívóan sérti az magyar és az európai uniós jogszabályokat - tudatta a Közgép.

Százmillióval olcsóbb ajánlattal sem nyerhet a Közgép - írta a Népszava két napja, július 15-én. Korábban szinte kizárólag a Simicska Lajos nevéhez köthető Közgép nyert el szinte minden állami, közösségi pályázatot, most akkor sem rúghat labdába, ha százmilliókkal olcsóbb ajánlatot tesz. A pálya mindig attól függően lejt, hogy a kormányfő éppen kivel veszett össze, vagy barátkozik - vélik iparági szakértők. Az állami pénzszórás az útépítéseken is folytatódik - írta lapunk.

Szerző
Frissítve: 2015.07.17. 22:28

Rábólintott a Bundestag a görög mentőcsomag tárgyalására

A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) pénteken nagy többséggel felhatalmazta a kormányt, hogy tárgyalásokat kezdjen a harmadik görög mentőprogramról, és hozzájárult ahhoz, hogy Németország részt vegyen a program összeállításáig tartó időszakot áthidaló finanszírozási programban.

A Bundestag rendkívüli ülésén 598 képviselő szavazott, közülük 439 támogatta, 119 elutasította a kormány indítványát, és 40-en tartózkodtak. Az euróövezeti tagországok hétfői csúcstalálkozóján kötött megállapodás szerint Görögország 86 milliárd euró hitelt kaphat az euróövezeti válságkezelő alap (ESM) forrásaiból. Amennyiben a tárgyalások a hitelről sikerre vezetnek, a Bundestagnak arról is szavaznia kell, hogy Németország részt vehet-e az új programban.

A szavazás előtti vitában Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyaránt a görög válság euróövezeti keretek közötti kezelésének utolsó lehetőségeként jellemezte a tervezett mentőprogramot, és az év elején hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza vezette görög kormányt hibáztatta, amiért Görögország ismét külső segítségre szorul az összeomlás elkerüléséhez.

Merkel kiemelte, hogy a mentőcsomag feltételeiről szóló hétfői megállapodás egyetlen reális alternatívája az volt, hogy Görögországban eluralkodik "a káosz és az erőszak". A kancellár jelezte, hogy a görög euróövezeti tagság ideiglenes feladását sem Görögország, sem a többi 18 tagállam nem támogatta a csúcstalálkozón, ezért ez nem járható út.

A CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) részéről kiemelték, hogy a támogatási program mellett a gazdasági növekedést ösztönző intézkedésekre is szükség van, és arra, hogy végre a vagyonos rétegek is viseljék a válságkezelés terheit. Európa nem hagyhatja, hogy Görögország az "éhező gyerekek, a kéregető nyugdíjasok és a szegénykonyhák" országa legyen, és azt sem, hogy "az antiszociális görög szupergazdagok" kivonják magukat a felelősség alól - mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, az SPD elnöke. Gabriel hangoztatta, hogy be kell fejezni a vitát Görögország euróövezeti tagságának esetleges szüneteltetéséről, és mindenkinek támogatnia kell az athéni vezetést. "Partnerek vagyunk, nem ellenfelek" - mondta.

Az ellenzéki pártok - a Baloldal és a Zöldek - szónokai bírálták Merkelt és Schäublét az euróövezeti csúcson alkalmazott tárgyalási taktika miatt. Úgy vélték, az ideiglenes Grexit (Görögország kilépése az euróövezetből) lehetőségének felvetésével megosztották Európát és kárt okoztak Németországnak.

A CDU/CSU frakciójából a csütörtökön tartott próbaszavazáson 48-an szavaztak nemmel és hárman tartózkodtak. Legutóbb februárban volt szavazás a görög válság ügyében - akkor a második mentőprogram meghosszabbításához járult hozzá a törvényhozás -, és a kormány javaslata ellen sokkal kevesebben, 29-en voksoltak az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok közül.

Az SPD-nél valószínűleg csaknem egyöntetű volt a pénzügyminiszteri előterjesztés támogatása. A Baloldal előre jelezte, hogy a teljes frakció nemmel szavaz, a Zöldek pedig azt jelezték, hogy Merkel és Schäuble brüsszeli fellépése miatt a tiltkozás jeleként a képviselőcsoport többsége tartózkodik.

Szerző

Rábólintott a Bundestag a görög mentőcsomag tárgyalására

A német törvényhozás alsóháza (Bundestag) pénteken nagy többséggel felhatalmazta a kormányt, hogy tárgyalásokat kezdjen a harmadik görög mentőprogramról, és hozzájárult ahhoz, hogy Németország részt vegyen a program összeállításáig tartó időszakot áthidaló finanszírozási programban.

A Bundestag rendkívüli ülésén 598 képviselő szavazott, közülük 439 támogatta, 119 elutasította a kormány indítványát, és 40-en tartózkodtak. Az euróövezeti tagországok hétfői csúcstalálkozóján kötött megállapodás szerint Görögország 86 milliárd euró hitelt kaphat az euróövezeti válságkezelő alap (ESM) forrásaiból. Amennyiben a tárgyalások a hitelről sikerre vezetnek, a Bundestagnak arról is szavaznia kell, hogy Németország részt vehet-e az új programban.

A szavazás előtti vitában Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyaránt a görög válság euróövezeti keretek közötti kezelésének utolsó lehetőségeként jellemezte a tervezett mentőprogramot, és az év elején hivatalba lépett, a radikális baloldali Sziriza vezette görög kormányt hibáztatta, amiért Görögország ismét külső segítségre szorul az összeomlás elkerüléséhez.

Merkel kiemelte, hogy a mentőcsomag feltételeiről szóló hétfői megállapodás egyetlen reális alternatívája az volt, hogy Görögországban eluralkodik "a káosz és az erőszak". A kancellár jelezte, hogy a görög euróövezeti tagság ideiglenes feladását sem Görögország, sem a többi 18 tagállam nem támogatta a csúcstalálkozón, ezért ez nem járható út.

A CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) részéről kiemelték, hogy a támogatási program mellett a gazdasági növekedést ösztönző intézkedésekre is szükség van, és arra, hogy végre a vagyonos rétegek is viseljék a válságkezelés terheit. Európa nem hagyhatja, hogy Görögország az "éhező gyerekek, a kéregető nyugdíjasok és a szegénykonyhák" országa legyen, és azt sem, hogy "az antiszociális görög szupergazdagok" kivonják magukat a felelősség alól - mondta Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, az SPD elnöke. Gabriel hangoztatta, hogy be kell fejezni a vitát Görögország euróövezeti tagságának esetleges szüneteltetéséről, és mindenkinek támogatnia kell az athéni vezetést. "Partnerek vagyunk, nem ellenfelek" - mondta.

Az ellenzéki pártok - a Baloldal és a Zöldek - szónokai bírálták Merkelt és Schäublét az euróövezeti csúcson alkalmazott tárgyalási taktika miatt. Úgy vélték, az ideiglenes Grexit (Görögország kilépése az euróövezetből) lehetőségének felvetésével megosztották Európát és kárt okoztak Németországnak.

A CDU/CSU frakciójából a csütörtökön tartott próbaszavazáson 48-an szavaztak nemmel és hárman tartózkodtak. Legutóbb februárban volt szavazás a görög válság ügyében - akkor a második mentőprogram meghosszabbításához járult hozzá a törvényhozás -, és a kormány javaslata ellen sokkal kevesebben, 29-en voksoltak az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok közül.

Az SPD-nél valószínűleg csaknem egyöntetű volt a pénzügyminiszteri előterjesztés támogatása. A Baloldal előre jelezte, hogy a teljes frakció nemmel szavaz, a Zöldek pedig azt jelezték, hogy Merkel és Schäuble brüsszeli fellépése miatt a tiltkozás jeleként a képviselőcsoport többsége tartózkodik.

Szerző