Szörnyű eredmények a rák elleni küzdelemben

Szörnyűek a rákkal folytatott harcunk eredményei, ha így folytatódik, minden második fővárosinál fognak rákot diagnosztizálni, minden harmadik pedig bele is hal - írja a hvg.hu-n megjelent cikkében Poller Imre onkológus.

A gyógyítás hosszadalmas és összetett feladat, ahogy írja, a kivizsgálásra mindenkinél költeni kell, a betegek 80-90 százaléka műtétre, 50 százaléka sugaras, 45-50 százaléka pedig gyógyszeres kezelésre szorul, de a rehabilitáció is fontos. A hazai onkológiai költségvetés 168 milliárd forintot tesz ki, ennek 38 százaléka a szűrővizsgálatok, a diagnosztika, a sebészet, az ápolás, 6 százaléka a sugárkezelés és 56 százaléka a gyógyszeres.

Ezzel szemben a betegek fele műtétnek köszönheti a gyógyulását, 40 százalék a besugárzásnak és 10 százalék a kemoterápiának. A helyzet már a diagnosztikánál gondokat jelez: arányosan a cseheknél is kétszer több CT működik, mint nálunk (és a hazai berendezések, például a röntgenbesugárzók sem működnek mindig). A speciális szövettani vizsgálatok is fontosak lennének, de ha már a fentiekre sincs kapacitás minden betegnél, ezért itt se nagyon akad. A magánintézményeknél ezért jelentek meg az ilyen vizsgálatok is. Az a nehézség, hogy ha többet szán az egészségbiztosítás ezekre a molekuláris vizsgálatokra, akkor a gyógyszerezés is drágább lesz, mert személyre szabható kezeléseket és szereket adhatnak a betegeknek.

A sebészet is gondokkal küzd, a kevés ápoló vagy altatóorvos mellett a műtétek is drágábbak, mint amennyit a tb ad rájuk. Sokszor olyan alapvető dolgok is hiányoznak, mint a a sebészi varrógépek, a korszerű varrófonalak és vérzéscsillapítók. A sugárterápiát most nagyon fejlesztik, de még mindig az van, hogy a rászorulók 59 százaléka nem jut hozzá. Ráadásul Budapesten nagy a teher, a lakosság 40 százalékának onkológiai ellátását végzik, 30 éves, elavult gépekkel, kobaltágyúkkal.

A hospice-hálózat is fejletlen, sőt a Semmelweis Egyetemnek soha nem volt még onkológiai tanszéke sem. A rákellátás ráadásul országosan nagy szórást mutat, van olyan központ, ahol minden kezelést megkaphat a beteg, van ahol csak a töredékét. Az orvosok és ápolók erejüket megfeszítve dolgoznak, de sok kórház próbál spórolni és kijönni az egészségbiztosítási keretből.

Zombor az onkológiai fejlesztésről

Az elmúlt hétéves európai uniós ciklusban mintegy húszmilliárd forintból fejlesztették a magyarországi onkológiai ellátást – mondta Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (PAMOK) onkológiai centrumának 1,2 milliárd forintos uniós pénzből megvalósult fejlesztését lezáró ünnepségén Győrben. Jelenleg az ország 14 helyszínén zajlanak az onkológiai ellátást fejlesztő beruházások. 2007 és 2013 között mintegy 500 milliárd forintból fejlődött a hazai egészségügyi intézmények infrastruktúrája, míg az azt megelőző húsz évben ez az összeg 200 milliárd forint volt.