Előfizetés

Ezért szakadt meg a Haladás-Ferencváros közvetítése

Áramellátási hiba miatt szakadt meg vasárnap este a Szombathelyi Haladás-Ferencváros OTP Bank Liga találkozó élő közvetítése az M4 csatornán - közölte a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatósága.

"A tegnap esti órákban áramellátási hiba következtében Szombathelyen és környékén az ügyfelek problémát tapasztalhattak a Telekom otthoni és mobil szolgáltatásaiban. A hiba miatt a mérkőzés utolsó negyedórájában megszakadt a Szombathelyi Haladás-Ferencváros OTP Bank Liga találkozó élő közvetítése is az M4 csatornán" - áll a hétfői közleményben, amely arra is kitér, hogy "a probléma még az esti órákban elhárult, és azóta a Telekom szolgáltatásai ismét hibamentesen működnek".

A cég egyúttal elnézést kér az érintett ügyfelektől a kellemetlenség miatt, és köszöni türelmüket és megértésüket. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az éjszaka közölte az MTI-vel, hogy a Magyar Telekomnál bekövetkezett hiba miatt szakadt meg az élő közvetítés.

Az MTVA tájékoztatása szerint a mérkőzés kép- és hangközvetítésének szolgáltatását a Magyar Telekomtól rendelték meg, amelyet a vállalat a szolgáltatási területen bekövetkezett hiba miatt nem tudott biztosítani. A közvetítés megszakadásakor a Ferencváros 1-0-ra vezetett, de a hajrában - amit már nem lehetett látni - még egy gólt szerzett. A mérkőzést hétfő este 10 órakor az M4 Sport teljes egészében megismétli - tudatta az MTVA.

Ő lett Szendrőlád új polgármestere

A független jelöltként induló Horváth Szilvesztert választották meg Szendrőlád új polgármesterének a vasárnap megtartott időközi választáson - közölte Kernóczi Zsuzsanna, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település jegyzője.

Az időközi választást azért írták ki, mert a képviselőtestület áprilisban feloszlatta magát. A polgármesteri posztért két független jelölt indult, Horváth Szilveszterre 636-an, míg Vadászi Bélára 338-an voksoltak. Tíz szavazat érvénytelen volt.

A településen önkormányzati képviselőket is választottak vasárnap, a hat képviselői helyre huszonhárman pályáztak, valamennyien független jelöltként. A névjegyzékben szereplő 1260 szendrőládi lakosból 984-en járultak az urnákhoz.

Mit tesznek a cserépszavazók?

A görög kormány tett valami nagyon fontosat azzal, hogy nem hátrált meg egyből az ország hitelezői előtt, vagy legalábbis oly módon nem, ahogy azt a hitelezők akarták. Azzal, hogy nem hátrált meg és népszavazást írt ki az ország újabb hitelezésének feltételeiről, óriási dolgot tett. Szembeszállt egy ortodox országhitelezői felfogással, aminek egyik lényege az, hogy egy országnak már csak becsületből is fizetnie kell, hiszen felvette a kölcsönöket, s azokat „valószínűleg” népe javára fordította. És ha ezt a hitelt nem tudta a gazdasági növekedésből kigazdálkodni, akkor ezt az „előre” hozott életszínvonal javulást vissza kell adnia, mondjuk életszínvonalat csökkentő megszorítások árán is. Ez az a hatalmas erkölcsi nyomás, amelyet az országhitelezők feltehetően alkalmaznak, és amelyet a hitelfelvevő országok vezetői általában elfogadnak. Az ortodox országhitelezői felfogásnak azonban van egy másik - az előzőnél fontosabb - lényege. Szerintük egy országnak - nem úgy, mint egy lakossági vagy egy vállalati hitelfelvevőnek – mindig van hova nyúlnia hiteltörlesztési kötelezettségei teljesítése érdekében.

Vagyis a hitelezők diktálhatják, hogy vegyen el pénzt saját költségvetésétől, országának más jövedelemtulajdonosaitól (lakosság, nem pénzügyi vállalatok, pénzügyi vállalatok, civil szervezetek), vagy adja el tárgyiasult eszközeit (állami vállalatok, épületek, részvénytulajdonok, stb.), illetve természeti javait (földterületek, kikötők, szigetek, kitermelési jogok, stb.). A görögök a nem meghátrálással ennek a hitelezői felfogásnak mondtak vagy próbáltak ellentmondani, mert arról van szó, hogy a hitelnyújtó ugyanúgy felelős, mint a hitelfelvevő. Talán erre is gondolva a cserépszavazók (országhitelezők) nem szavazták ki a városállamból (Euró övezet) a történelmileg demokrata görögöket. Mert a városállamból való kiszavazás jelentheti egyrészt a városállam gyengülését, mivel kevesebb tagja lesz, de jelentheti az erősödését is, mivel képes arra, hogy a nem odavalókat kitegye. Valójában azonban a görög adósságkérdés egy hatalmas pénzelméleti kérdés. Miként kerülhet forgalomba olyan irtózatos mennyiségű pénz, amellyel – jelen esetben - egy ország ilyen eltúlzott mértékben eladósodhat. Az ország eladósodása adóssá teszi polgárait és vállalkozásait is. A görögök az ország társadalma elé vitték egy odatartozó kérdést, mert az állam, a lakosság és a vállalkozások nagymértékű eladósodása, lényegében minden országban országos ügy.