Orbán "utálatos menekültpolitikájáról" ír a külföldi sajtó

Publikálás dátuma
2015.07.20 14:28
Illusztráció: Thinkstock
A Wprost című jobbközép lengyel hetilap terjedelmes riportot közölt a magyarországi menekülthelyzetről hétfőn, a Süddeutsche Zeitung című német liberális lap pedig a bajorországi helyzettel kapcsolatban említette meg Magyarországot.

Jaroslaw Gizinski, a Wprost külpolitikai szerkesztője megállapította: a magyar hatóságok úgy érzik, hogy a közös bevándorlási politikát mindmáig kidolgozni képtelen Európai Unió Magyarországot - Máltához, Ciprushoz vagy Olaszországhoz hasonlóan - magára hagyta menekültügyi problémáival.

A sok helyszíni beszámolót és adatot tartalmazó írásban a szerző kifejtette: a magyar határőrség nem tudja megállítani az országba beáramló menekülteket, a sajtóban naponta közzétett információk "fronttudósításoknak tűnnek". Gizinski kiemelte: "a magyar kormány képviselői Orbán miniszterelnökkel az élen világos különbséget tesznek a menekültek és a megélhetési bevándorlók között", ez utóbbiak beáramlásának gátat akarnak szabni. Megjegyezte: valójában gyakran nehéz pontosan megvonni a két csoport közötti határt, a háború elől menekülők gyakran nemcsak átmeneti segítséget keresnek, hanem le is akarnak telepedni Nyugat-Európában. 

A biztonsági kerítésről írva a szerző úgy vélte: a magyar hatóságok "lelkesedés nélkül" döntöttek a megépítéséről, hiszen a szögesdrót "jelképesen elválasztja Magyarországtól a magyar kisebbség által lakott szerbiai Vajdaságot". Ez – folytatta Gizinski – ellentmond Magyarország hivatalos politikájának, a szomszédos országokban élő őshonos magyar kisebbség anyaországgal történő integrációjának.

Gizinski úgy látja, hogy a mind drámaibbá váló helyzetben egyelőre nincs kilátás a magyarországi menekülthullám problémáinak megoldására. A magyar-szerb határon épülő biztonsági kerítés és az uniós menekültügyi politikát szabályozó Dublin III. rendelet felfüggesztése "csak a probléma méreteinek korlátozására tett kétségbeesett próbálkozás".

A Süddeutsche Zeitungba - Bajorország, a német Magyarország című írásában - Heribert Prantl kiemelte, hogy Horst Seehofer bajor tartományi  miniszterelnök, a konzervatív CSU elnöke számára láthatóan "Orbán Viktor utálatos menekültpolitikája a minta", és ezzel "német Magyarországgá akarja tenni Bajorországot".

A bajor kormányfő bejelentette, hogy a tartomány csak a "minimális standardoknak" kíván megfelelni, ami azt jelenti, hogy "sanyargatják" majd a menekülteket - írta a Süddeutsche Zeitung szerzője, aki szerint a müncheni vezetésnek az a célja, hogy Bajorország "ne legyen vonzó" a menekültek számára, vagyis "annyira rosszul bánjanak velük, hogy nagy ívben kerüljék el a tartományt". Hozzátette: "a lángoló menekültszállások" mutatják, hogy a "menekültgyűlölők" mit értenek az ilyen politika alatt. 

Szerző

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

Bartókot Bartókkal a Fesztiválzenekar estjén

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:06

Fotó: Budapesti Fesztiválzenekar/Facebook
A Fesztiválzenekar estjén két Bartók is bemutatkozott. A parasztzene rajongó-feldolgozó és az egyéni világú zeneszerző közötti kapcsolódási pontok is világossá váltak.
Néhány éve Eötvös Péter úgy gondolta megoldani azt a problémát, hogy A kékszakállú herceg vára mellett a műsorban kell, hogy legyen valami, hogy komponált egy operát, amely szorosan kapcsolódik Bartók művéhez. A dolog azért nem olyan súlyos, hogy ilyen radikális módon lehessen csak megoldani. Mint a Fesztiválzenekar hangversenyének Várkonyi Tamás által írt, kivételesen hasznos információkat közlő műsorfüzetének egyik képmellékletéből – amelyen az ősbemutató plakátja látható – is tudható, az operaházi, 1918-as ősbemutatón A fából faragott királyfi követte az operát. Most pedig népzenei feldolgozásokat hallottunk előtte, az első részben.
Bartók maga – és ez is tudható a műsorfüzetből – jobban szerette, pontosabbnak tartotta a parasztzene kifejezést a népzenénél, de ez a lényegen nem változtat. Miután népdalok, néptáncok százait gyűjtötte össze ő és Kodály, ki kellett dolgozniuk azokat a műzenei formákat is, amelyek révén az általuk felbecsülhetetlen értékűnek tartott kincs eljuthat a zeneértő városi polgárokhoz. Ilyen volt például az a fajta zenekari feldolgozás, ami a Román népi táncok és a Magyar parasztdalok sajátja, gyakorlatilag egy az egyben hangzanak el a dallamok a kor zenekari stílusában meghangszerelve, és persze a bartóki zsenialitással megfejelve.

Olyan műsort már hallottam – az Óbudai Danubia Zenekar és a Muzsikás együttes játszott –, amelyben a Román népi táncokban szereplő dallamokat eredeti formában hegedű-brácsa-bőgő felállású népiegyüttes mutatta be a feldolgozott változat előtt. Akkor azonban azt kellett gondolnom – a dolog minden jó szándéka ellenére is –, hogy tévedés az eredeti bármilyen hűnek is tűnő másolatát ősforrásként bemutatni. A Fesztiválzenekar variációja annyival tetszett jobban, hogy a „népzenészek” a zenekar tagjai voltak, és utána beültek megfelelő helyükre a zenekarba Bartók művét is eljátszani. Már az eredetit megszólaltató játékukon is érezhető volt ez a fajta kettősség, a népzenész és a diplomás zeneművész – micsoda ellentmondás! – jótékony együttműködése, ami kiszabadította az elgondolást az előbb említett csapdából, adott egy ki csavart az egésznek.
A Magyar parasztdalok forrásainak megszólaltatójaként Sebestyén Márta magabiztosan hozta azokat a manírjait, amiket vagy szeretünk, vagy nem, de évtizedek óta sajátjai, azonban produkciójának nyilvánvalóan nem lehetett része az említett kétértelműség. Bartók csak feldolgozásaiban használt kifejezetten népzenét, azonban más – sokkal nagyobb számú és jelentősebb – alkotásait is rengeteg olyan megoldás szövi át, amelyekhez az ihletést onnan kapta. A zenekar Kékszakállú-játékában amely a részletek hatalmas gazdagságát tárta fel, ezekre is rácsodálkozhattunk. És most végre elmaradt az utóbbi évek Müpa-előadásait jellemző koncepció, a félszcenizálás. A nagyon nagy zenekar teljesen betöltötte a színpadot, nem az árokban ültek a zenészek, az énekesek jól láthatóan, hallhatóan az előtérben álltak, és nem volt feliratozás sem, figyelni csak kés kizárólag a zenére, a szereplőkre kellett, ami nem vált az előadás kárára. Alapként a zenekari szövet minden nüansza jól hallható volt, önmagában is szinte hiánytalanul illusztrálta a drámát.

Vizin Viktória egészen kiváló Judit volt, hősnő a szó valódi értelmében, aki énekesnő mivoltában is az est hősévé tudott válni. A mély hangjait tekintve kissé korlátosabb Cser Krisztián éppen megfelelő társa volt, az ötödik ajtó kinyitásakor nagyon is meggyőző erővel tudott megszólalni, a zenekari háttér hangtömege előtt: „Lásd ez az én birodalmam…”. De nem csak a Kékszakállú, Bartók birodalma is feltárult ezen az estén.
Infó: Bartók Román népi táncok Magyar népdalok Bartók Magyar parasztdalok Bartók A kékszakállú herceg vára Sebestyén Márta ének Kádár István, Szabó András, Fejérvári Zsolt népi hangszerek Vizin Viktória mezzoszoprán Cser Krisztián basszus Budapesti Fesztiválzenekar, karmester: Fischer Iván Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. március 21.