Előfizetés

Nem fontosak a romák

A kormány számára fontos a magyar romák helyzete, a felzárkóztatópolitikában kulcsfontosságú elem a folytonosság, az érintetettekkel folytatott folyamatos kommunikáció - állította Balog Zoltán tegnap, a Romák/cigányok jelenléte a hazai tankönyvekben című konferencián. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője szerint a magyarországi romák kulturális önkifejező képessége a legerősebb egész Európában, s ez "nem valamilyen gettóügy", hanem mindannyiunk közös ügye, amiért érdemes összefogni.

Félő, hogy a humánminiszter továbbra is csak vizet prédikál, a kormány ugyan szóban mindig kiáll a magyarországi cigányság mellett, tettekben már annál kevésbé. Ismert Balog sajátos felfogása a cigány gyerekek elkülönítése kapcsán is: "szeretetteljes felzárkóztatás" álnév alatt a roma gyerekeket szegregáltan oktatnák az egyház áldásával, miközben az országban már így is mintegy háromszáz cigányiskola, és még ennél is több szegregált osztály működik. A magyar romapolitikával az EU is elégedetlen: az Európai Bizottság (EB) szerint a kormány nem tesz konkrét lépéseket a társadalmi mobilitásért, továbbra is hiányolják a befogadó, integrált oktatást és a szegregáció felszámolására tett erőfeszítéseket - utóbbi ügyében pedig kötelezettségszegési eljárást is fontolgatnak.

Azt, hogy például a 2011-ben született Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célkitűzéseiből még szinte semmi sem valósult meg bizonyítja, hogy a kormány állítólag nem rendelkezik adatokkal, tanulmányokkal vagy közpolitikai tervvel a romák diszkriminációjával, az iskolai szegregációval és ezek felszámolásával kapcsolatban. Molnár Péter szólásszabadság-kutató közérdekű adatigénylési perben próbált információkat - melyek létezését magának kellett bizonyítania - kapni az Emmitől, sikertelenül, keresetét elutasították, a bíróság szerint nem tudta konkrétan bizonyítani, milyen adatokra kíváncsi. Molnár lapunknak elmondta: fellebbezni fog, szerinte ugyanis a bíróság ítélete jogszabálysértő, és az, hogy az adatigénylőnek kell bizonyítania az adatok létezését, igazolhatatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Szerinte léteznek ilyen adatok, ám "a bíróság úgy tűnik azt várta volna, hogy leemeljem a vonatkozó iratokat a minisztériumi polcokról" - fogalmazott.

Több mint 54 ezer menedékkérőt fogad hivatalosan az EU

Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei hétfőn abban állapodtak meg, hogy a tagállamok önkéntes alapon összesen 54 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be a konfliktuszónákból, illetve abból a két uniós tagállamból, ahová a legtöbben érkeznek - közölte a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós képviselete.

A nagykövetség az egyik közösségi oldalon azt tette közzé, hogy a belügyminiszterek a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából. Viszont az elvárt 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós "frontországból", Olaszországból és Görögországból.

Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem.

A miniszterek tanácsának tájékoztatása szerint az unión kívülről a legtöbb menekültet, 3500-at Norvégia fogad majd be, mert ugyan az EU-nak nem tagja, de a projektben részt vesz. Ahogy Izland, Liechtenstein és Svájc is, ez utóbbi is több mint 500 menekült letelepítését vállalja. Szintén 2200 ilyen menekült letelepítését vállalják a britek.

Olaszországból és Görögországból Németország vállalja a legtöbb, 10 500 menedékkérő befogadását. Franciaország 6752 embert fogad majd be. A többi ország vállalásaiban nagy a szórás. A legkisebb Málta mindössze 60 embert fogad be, egyes országok néhány száz menedékkérőt vállalnak majd át. Ezer fölötti menekültet fogad be Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország is.

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlási minisztere a tanácskozást követően emlékeztetett, hogy az állam-, illetve kormányfők döntése értelmében két év alatt kell a tagállamoknak önkéntes alapon 40 ezer embert átvenniük Olaszországtól és Görögországtól. "Nagyon közel a cél" - fogalmazott Asselborn, kitérve arra is, hogy az első évben megkezdődhet az áttelepítés, a második év célszámaihoz van még szükség további erőfeszítésre a tagországok részéről. Elmondta azt is, hogy a luxemburgi elnökség célja, hogy az év végéig lezáruljon az a folyamat, amelyben a tagállamok önként vállalásokat tesznek.

"Az önkéntes alapú szolidaritásnak nyilvánvalóan megvannak a maga korlátai" - húzta alá a politikus, hozzátéve, nem akarja, hogy a tanácskozás számháborúvá silányuljon. "Egy ponton rájöttem, hogy a hiányzó, maradék 5-6-7 százalékot nem lehet erővel kikényszeríteni" - magyarázta sajtótájékoztatóján a miniszter, aki említést tett arról is, hogy Magyarországnak és Ausztriának is sajátos problémája van ezen a téren. "Egy olyan ország van, amely dupla nullát mondott. Meg kell érteni, hogy megvannak a maguk problémái, de azt is tudni kell, hogy ez milyen képet sugároz kifelé" - mondta Jean Asselborn. A luxemburgi miniszter elmondta, hogy szeptembertől Olaszországban és Görögországban is létrejönnek az úgynevezett "hot-spotok", amelyekben uniós szakemberek segítségével az illegális bevándorlók közül kiszűrik azokat, akik valóban jogosultak menekültstátusra.

Az első áthelyezés októberben történhet meg - mondta a miniszter. Asselborn egyúttal emlékeztetett, hogy ezzel a menedékkérelmek elbírálása és a jogosulatlan menedékkérők visszaszállítása is felgyorsul majd.A miniszter arra is kitért, hogy ettől Európa nem válik erőddé, ugyanis a legális csatornákat is meg fogják erősíteni.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos elmondta: csalódott, hogy nem sikerült elérni a kitűzött negyvenezres célt, de bízik abban, hogy az év végéig ez is megvalósul. A biztos ismét emlékeztetett, hogy a bizottság szerint önkéntes alapon ezt nehéz megvalósítani, ezért a brüsszeli testület új vészhelyzeti mechanizmus kidolgozására tesz majd javaslatot. "A szolidaritás az EU egyik alapelve. Erkölcsi és jogi kötelezettség, hogy szükség esetén a tagállamok segítsenek egymásnak" - szögezte le Avramopulosz.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a magyar nagykövetet

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba hétfőn Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövetet a magyar titkosszolgálatok ukrajnai tevékenységével kapcsolatos magyarországi kijelentések miatt.

A minisztérium honlapján olvasható közlemény szerint Natalija Halibarenko külügyminiszter-helyettes kifejezte az ukrán fél aggodalmát a magyar parlament honlapján a nemzetbiztonsági bizottság ülésének jegyzőkönyve alapján megjelent információ miatt. Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Ukrajna függetlenné válása óta példátlan kijelentéseket tett a magyar titkosszolgálatok Ukrajna területén folytatott tevékenységéről. Az ukrán külügyminiszter-helyettes megengedhetetlennek nevezte, hogy a magyar titkosszolgálatok az ukrán partnerszolgálatok előzetes értesítése nélkül folytattak tevékenységet Ukrajna területén.

Natalija Halibarenko visszautasította azokat a vádakat, amelyek - mint a közlemény fogalmaz - a magyar fél részéről érték az ukrán külügyminisztériumot, s amelyek szerint nem kapnak megfelelő segítséget a Kárpátalján tömbben élő magyar nemzeti kisebbség tagjai. Halibarenko kifejezte meggyőződését, hogy az ukrán-magyar párbeszéd a jövőben is az egyetértés és a jószomszédság szellemében folytatódik, amely hagyományosan jellemzi a két állam kapcsolatait - olvasható az ukrán külügyi tárca közleményében.