Felkötné Snowdent egy volt szenátor

Publikálás dátuma
2015.07.21. 10:57
A képen a volt szenátor. FOTÓ: Jason Getz/Getty Images
Edward Snowdent nyilvánosan fel kellene akasztani, ha az amerikai kormány kezébe kerülne – ezt a véleményt fejtette ki Saxby Chambliss, Georgia állam már visszavonult republikánus szenátora, a Georgiai Egyetemen, ahol a kínai adatlopásokról szóló vitában vett részt. 

Chambliss, aki leköszönése előtt a szenátus hírszerzési bizottságának helyettes vezetője volt, hivatali idejében is többször kifejtette, hogy árulónak tartja a leleplezőt. „Remélem, hogy egyikük sem rokonszenvez vele” – mondta a volt szenátor az egyetem Terry üzleti iskolájának diákjai előtt.

A megjegyzésről a BuzzFeed portál alapján a The Hill kongresszusi kiadvány számolt be, s a hír azt jelzi, hogy a kongresszus héjái között, s különösképpen az amerikai hírszerzésen belül nem sok barátja lehet a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) széleskörű titkos adatgyűjtését leleplező volt informatikusnak. Úgy vélik, az NSA tevékenységének feltárásával amerikai életeket veszélyeztetett. Snowden Oroszországban kapott előbb menedékjogot, majd több évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt. Az utóbbi időben többször is jelezte, hogy megfelelő feltételek esetén hazatérne. Eric Holder volt igazságügyi miniszter egy nyilatkozatában azzal kecsegtette, hogy szó lehet valamiféle vádalkuról. Ha azonban nincs megegyezés, Snowden ellen valószínűleg az 1917-es kémkedési törvény alapján emelnének vádat.

Szerző

Maláj utasszállító - Huzakodás a vizsgálóbizottság miatt

Az eddigi nyilatkozatháborúhoz hasonlóan a jelek szerint a diplomáciai csatározásban is patthelyzet látszik kialakulni a tavaly júliusban Ukrajna felett lelőtt malajziai utasszállító ügyében. Oroszország ugyanis megvétózta az ENSZ-ben azt a javaslatot, amely egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását javasolta az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járat sorsának felderítésére. 

Egy speciális többnemzetiségű bíróság létrehozását a maláj kormány javasolta, ám a moszkvai érvelés szerint egy ilyen testület nem érné el a kívánt célt, „nem biztosítaná a kellő átláthatóságot”, sőt úgymond „kontraproduktív lenne”.

Ezzel szemben Oroszország az AP hírügynökség jelentése alapján tegnap beterjesztette saját javaslatát a világszervezetben: ennek értelmében a javasolt bíróság létrejötte nélkül kellene a 298 ember halálát okozó tragédia felelőseinek kilétét megállapítani. Hírmagyarázók gyanítják, hogy Moszkva friss – s a Biztonsági Tanácsban nyilván elvérző – ellenindítványa mögött az áll, hogy a repülő lelövése mögött vélhetőleg az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szeparatista erők állhattak. E felkelő csoportok azonban következetesen Ukrajnára igyekeznek hárítani a felelősséget.

Az MH17-est orosz gyártású rakéta találta el, éppen egy évvel ezelőtt, az áldozatok zöme holland, ausztrál és maláj volt. A Hollandia által küldött vizsgálók jó ideig még a katasztrófa helyszínét sem tudták megközelíteni a régióban folyó harcok miatt, s komoly nehézségeket okozott a holttestek azonosítása, illetve hazaszállítása is. Jellemző a hétfői orosz javaslat nyelvezete is: a dokumentum a repülőgép elpusztítását nem lelövésként vagy katonai cselekményként említi, hanem „légi incidensnek” nevezi.

Szerző

Obama felléphet a Boko Haram ellen

Segítséget ígért a Boko Haram elnevezésű iszlamista terrorcsoport elleni harcban Muhammadu Buhari nigériai államfőnek hétfőn a washingtoni Fehér Házban Barack Obama amerikai elnök.

Obama közölte a márciusban megválasztott és nem egészen két hónapja hivatalban lévő Buharival, hogy az Egyesült Államok támogatja "nagyon világos programját" a Boko Haram és más szélsőséges szervezetek felszámolására és a korrupció visszaszorítására.

John Earnest, a Fehér Ház szóvivője szerint a két elnök zárt ajtók mögött a biztonsági együttműködéséről, így a Boko Harammal szembeni fellépésről folytatott megbeszélést az Ovális irodában. Buhari közölte Obamával: Nigéria hálás az országban megtartott szabad választások támogatásáért. 

A legnépesebb afrikai ország elnöke a nap folyamán találkozott Joe Biden amerikai alelnökkel is, aki azt hangoztatta, hogy a szélsőségesek feletti győzelmet nem lehet egyedül katonai eszközökkel kivívni, azt  jelentős társadalmi-gazdasági programokkal is alá kell támasztani. Ebben felajánlotta az Egyesült Államok együttműködését.

Az amerikai-nigériai kapcsolatokat korábban beárnyékolták az abujai kormánynak és hadseregnek a Boko Harammal szemben elszenvedett kudarcai, egyebek között a militáns csoport által 2014 áprilisában elrabolt több mint 200, zömmel keresztény iskolás lány ügyében megmutatkozott tehetetlensége.

Goodluck Jonathan akkori elnök felfüggeszttette a nigériai csapatok amerikai kiképzését, mivel Washington nem volt hajlandó harci helikoptereket eladni a kormányának. Az ország régi-új vezetője, Muhamaddu Buhari 72 éves volt katonai diktátor ígéretet tett a demokratikus normák tiszteletben tartására és hajlandóságot mutatott az ezzel kapcsolatos amerikai aggályok orvoslására.

Szerző