Válaszol: Horváth András volt adóellenőr

Publikálás dátuma
2015.07.22. 07:30

Vida Ildikó ment, mi jön utána?

Nem ma, nem is holnap dől el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sorsa, a következő hónapok fogják eldönteni, hogy a kormány mit és hogyan alakít a szervezeten, s hogy a meghatározó pozíciókba kik kerülnek. Az biztos, hogy Vida Ildikó távozása nem a Simicska-Orbán konfliktus része, hiszen az adóhatóság lemondott elnöke éppen annyira a kormányfő bizalmasa, mint Simicska Lajosé. Ahhoz pedig, hogy a NAV-nál érdemben változzanak a visszás működési mechanizmusok, és ne csak "homlokzatfestés" legyen a vezetőváltás, szintén Orbán akarata kell.

Szerző

Pengedróttal a menekültek ellen

Publikálás dátuma
2015.07.21. 21:31
Pengés NATO-drót kerül majd a kerítés tetejére FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KURUC ÁRPÁD
Kétféle kerítést húz majd fel a déli határon a honvédség. A vasfüggöny egyik része horganyzott fémből készül 1,5 méter mélyen a földben és 3 méterre a föld felett, amire 70 centi magasan pengés NATO-drót kerül. Ennél egyszerűbb pengés határzár épül majd azokon az összességében 30-40 kilométernyi szakaszokon, ahol a természeti adottságok miatt emberek nem igazán közlekednek. Erről Lázár János kancelláriaminiszter számolt be a kabinet ülése közben. Megismételte: Magyarország egyetlen menedékkérő befogadását sem vállalta Brüsszelben.

Nem lehet hónapokat várni, mert nagy a nyomás, amit már az Európai Unió is elismer. A kormány ezért azt akarja, hogy a lehető legrövidebb időn belül állítsák fel a katonák a vasfüggönyt a szerb-magyar határon. Erről Lázár János számolt be kedden, a kabinet ülése közben. A kormány döntése értelmében kétféle kerítés épül, a 175 kilométer hosszú határzár nagyobbik része horganyzott fém lesz 1,5 méter mélyen a földben és 3 méterre a föld felett, amire 70 centi magasan pengés NATO-drót kerül. A másik, ennél egyszerűbb, pengés dróthenger lesz, ezt arra az összességében 30-40 kilométernyi szakaszra tervezik, ahol a természeti adottságok miatt emberek nem igazán közlekednek. Az ideiglenesnek nevezett kerítést a határtól két és fél méterre húzzák fel magyar területen.

Miután az építés miatt 100 hektárnyi magánkézben lévő földet kell kisajátítani, az állam egyszeri kártalanítás, illetve használati díj fejében négyzetméterenként 160-170 forintot ajánl a gazdáknak. Akinek ez nem tetszik, mehet bíróságra, a pernek azonban nem lesz halasztó hatálya - tette egyértelművé a Miniszterelnökség vezetője. A vasfüggöny mellett a szerb oldalon táblák figyelmeztetnek majd arra, hol lehet legálisan belépni az országba, de arra is, hogy az illegális bevándorlók börtönbe kerülhetnek. Nem a falon, hanem az ajtón kell bejönni - figyelmeztetett a tárcavezető, aki szerint "mi régi vágású emberek vagyunk, azt szeretjük, hogy ha az ember bemegy valahová, akkor először kopogtat". Lázár szerint azok, akik csak leülnek a már magyar területen lévő kerítés tövében ott fognak maradni, nem engedik be őket. Sőt, miután ezzel bűncselekményt követnek majd el, végig fogják gondolkodni, hogy érdemes-e odaülni. Ahhoz, hogy az illegális határátlépést a jövőben büntethessék, az Országgyűlésnek módosítani kell a Btk.-t, ám a kormány tisztában van azzal, hogy a változtatásnál figyelembe kell venni az uniós szabályokat. A tervezetről kedden szintén tárgyalt a kormány.

A miniszterek azt valószínűsítik, hogy a korábban várt 150 ezer helyett akár 300 ezer illegális bevándorló is érkezhet Magyarországra. Lázár szerint a kabinet sikerként könyvelte el, hogy hétfőn Brüsszelben a külügy-, illetve a belügyminiszterek tanácskozásán is elismerték, hogy a korábbi hónapokban már többen érkeztek a Balkán felől az EU-ba, mint ahányan a Földközi-tengeren, így Magyarország kiemelten veszélyeztetett hely. Lázár ezzel indokolta, hogy a belügyminiszterek hétfő esti brüsszeli tanácskozásán "két 0-át" ajánlottunk fel. A résztvevők megállapodtak, hogy a tagállamok önkéntes alapon összesen 54 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából, valamint a két uniós "frontországból", Olaszországból és Görögországból. Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem. A nem uniós Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc viszont befogad migránsokat.

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlási minisztere a tanácskozást követően jelezte: "Egy olyan ország van, amely dupla nullát mondott. Meg kell érteni, hogy megvannak a maguk problémái, de azt is tudni kell, hogy ez milyen képet sugároz kifelé". A Miniszterelnökség vezetője szerint viszont nem igaz, hogy egyedül Magyarország jelezte volna az EU-ból azt, hogy nem fogad be menekülteket. Az az ország, amely 20 vagy 30 menekültet fogadna, szerinte ugyanúgy nullát mondott, csak Magyarország őszinte volt. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, EP-képviselője azonban azt állította, a mostani találkozó két részre osztotta az EU-tagállamokat: vannak az egymást segítő európai országok és van Magyarország. Európában világossá vált, hogy az Orbán-kormány a pénzekre és a jogokra - na meg a több tiszteletre - igényt tart, a közös felelősségvállalásban és a feladatokban azonban nem szeretne osztozni.

Menekült gyerek egy rendőrségi kocsiban, Mórahalomnál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KURUCZ ÁRPÁD

Menekült gyerek egy rendőrségi kocsiban, Mórahalomnál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KURUCZ ÁRPÁD

Nagybaracska és Nagyfa mellett épül meg hamarosan az első olyan sátortábor, ahol a Magyarországra illegálisan érkező migránsokat helyezik el. Ezt a kormányközeli Napi Gazdaság írta meg kedden. Lázár János múlt csütörtöki tájékoztatóján lapunk kérdésére megerősítette az Index információját, amely szerint az ország több pontján sátortáborok létesülnek a menekülttáborok helyett. A Miniszterelnökség vezetője szerint, ha felépül a határzár, nem lesz szükség a jelenlegi méretű befogadó állomásokra, annál is inkább, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a hozzánk érkező migránsok 90 százaléka tovább megy, meg sem várja a menekültügyi eljárás végét, így elhelyezni sem kell őket. A sátortáborok létesítésének tervét kedden sem tagadták, pedig a kormány tudatában van annak, hogy ez uniós szabályba ütközhet.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint - tekintettel a nagyszámú menedékkérőre -, átmeneti jelleggel ugyan elfogadható lenne ilyen létesítmények felállítása, de a kormány láthatóan ezekkel a sátortáborokkal akarja "tartósan megoldani" a menekültellátás hazai problémáit, és a "rendes", hidegebb vagy esős időben is igénybe vehető férőhelyek számát nem akarja növelni. Így a tervbe vett lágerek valójában csak újabb taszító és félelmet keltő látványosságokként szolgálnak majd idegengyűlöletet szító propagandájához.

Magyarországra valóban sok illegális migráns érkezik mostanában. Csongrád megye déli részén hétfőn 1270 határsértőt - köztük 253 gyermeket - tartóztattak föl a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve. A legnagyobb csoportra a megszokott helyen, Mórahalom közelében bukkantak rá, ott 65 afgán, öt szír, három bangladesi, két togói, négy kameruni, 18 kongói, hat iráni és két nigériai állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt. Erről Szenti Szabolcs, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője tájékoztatta az MTI-t. Országszerte tiltott határátlépés miatt hétfőn összesen 1498 embert fogtak el a rendőrök.

Volt, aki nem ért el Szegedre, mert a Lúdvári-csatornánál vasárnap a Tiszába veszett. A delmagyar.hu. írta meg, hogy a Szegedtől a töltésen 9 kilométerre lévő torkolatnál vasárnap két menekült a folyóba esett. Egyiküket sikerült kimenteni, a másikat nem. A kutatására indult Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat helyszínre riasztott egységeit állítólag a szerbek nem engedték be a szomszédos országba. A szerb Blic szerint a férfi átjutott Magyarország területére, a határrendészek elől a folyóba ugrott, ám nem volt ereje átúszni a szerbiai partra, így a magyar határőrök szeme láttára belefulladt a Tiszába. A Blic vádjaira a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság azt felelte, a magyar rendőrség a tőle elvárható módon járt el: a vízbe esett férfi láttán értesítették a vízi mentőket, valamint az esetről tájékoztatták a szerbeket, akik azt ígérték, rendőröket vezényelnek a helyszínre.

Szeged környékén "jótékony" magyarok sokkolókkal vadásznak a migránsokra. A hvg.hu helyszíni riportban számolt be arról, hogy az óvatlan menekülteket elkábítják, kifosztják. Miután az ártéri erdőkben meghúzódókra egyre többen vadásznak, a polgárőrök már azt fontolgatják, hogy szórólapokon figyelmeztetik őket, inkább a rendőrségnél jelentkezzenek, mintsem papírok nélkül kiszolgáltassák magukat a zöldhatár bűnözőinek. Sándor János, az alsóvárosi polgárőrök főnöke arról beszélt, hogy már a határ túlsó oldalán is komplett csoportok specializálódnak a migránsok teljes kifosztására.

Azonosították Tímea támadóját
Őrizetbe vette a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság azt a férfit, aki szombat este vélhetően megvert egy lányt és társait - írta a police.hu. A delmagyar.hu viszont azt közölte, hogy Tímea, akit azon az estén azért vertek meg, mert bevándorlónak képzelt magyar, de félvér barátját védte, már otthonában gyógyul. A lány arccsontja eltört, mindkét szeme alatt zúzódások vannak, szája felrepedt, a sebet több öltéssel kellett összevarrni, majd arcát hétfőn megműtötték. Tímea a lap munkatársának elmondta, nem emlékszik a támadás részleteire, de örül, hogy videó készült az esetről, és reméli, mielőbb elkapják támadóit, akiket a rendőrség még keres. "Mindenkinek köszönöm a támogatást! Igyekszem felépülni és megmutatni, hogy az a gyenge nő, akit elvertek, igenis erős. Meggyógyulok, és ehhez nagyon köszönöm a sok jókívánságot és törődést, sokat jelent! - írta a Facebookon. A lap arról is beszámolt, hogy a lány testvérét, Tamást is megverték, őt a helyszínen látták el a kiérkező mentők. Párját, Viktort megrugdosták és megtaposták a támadók. A közösségi oldalon többen is állítják, a menekültellenes kampány egyik hozadéka, hogy valakit a bőrszíne miatt atrocitás ér. Lázár János kedden elítélte a történteket és közölte, ilyen dolgok ott fordulnak elő, ahol megjelenik a migráció, függetlenül attól, hogy az eset összefüggésben volt-e a konkrét bevándorlással.



Szerző

Pengedróttal a menekültek ellen

Publikálás dátuma
2015.07.21. 21:31
Pengés NATO-drót kerül majd a kerítés tetejére FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KURUC ÁRPÁD
Kétféle kerítést húz majd fel a déli határon a honvédség. A vasfüggöny egyik része horganyzott fémből készül 1,5 méter mélyen a földben és 3 méterre a föld felett, amire 70 centi magasan pengés NATO-drót kerül. Ennél egyszerűbb pengés határzár épül majd azokon az összességében 30-40 kilométernyi szakaszokon, ahol a természeti adottságok miatt emberek nem igazán közlekednek. Erről Lázár János kancelláriaminiszter számolt be a kabinet ülése közben. Megismételte: Magyarország egyetlen menedékkérő befogadását sem vállalta Brüsszelben.

Nem lehet hónapokat várni, mert nagy a nyomás, amit már az Európai Unió is elismer. A kormány ezért azt akarja, hogy a lehető legrövidebb időn belül állítsák fel a katonák a vasfüggönyt a szerb-magyar határon. Erről Lázár János számolt be kedden, a kabinet ülése közben. A kormány döntése értelmében kétféle kerítés épül, a 175 kilométer hosszú határzár nagyobbik része horganyzott fém lesz 1,5 méter mélyen a földben és 3 méterre a föld felett, amire 70 centi magasan pengés NATO-drót kerül. A másik, ennél egyszerűbb, pengés dróthenger lesz, ezt arra az összességében 30-40 kilométernyi szakaszra tervezik, ahol a természeti adottságok miatt emberek nem igazán közlekednek. Az ideiglenesnek nevezett kerítést a határtól két és fél méterre húzzák fel magyar területen.

Miután az építés miatt 100 hektárnyi magánkézben lévő földet kell kisajátítani, az állam egyszeri kártalanítás, illetve használati díj fejében négyzetméterenként 160-170 forintot ajánl a gazdáknak. Akinek ez nem tetszik, mehet bíróságra, a pernek azonban nem lesz halasztó hatálya - tette egyértelművé a Miniszterelnökség vezetője. A vasfüggöny mellett a szerb oldalon táblák figyelmeztetnek majd arra, hol lehet legálisan belépni az országba, de arra is, hogy az illegális bevándorlók börtönbe kerülhetnek. Nem a falon, hanem az ajtón kell bejönni - figyelmeztetett a tárcavezető, aki szerint "mi régi vágású emberek vagyunk, azt szeretjük, hogy ha az ember bemegy valahová, akkor először kopogtat". Lázár szerint azok, akik csak leülnek a már magyar területen lévő kerítés tövében ott fognak maradni, nem engedik be őket. Sőt, miután ezzel bűncselekményt követnek majd el, végig fogják gondolkodni, hogy érdemes-e odaülni. Ahhoz, hogy az illegális határátlépést a jövőben büntethessék, az Országgyűlésnek módosítani kell a Btk.-t, ám a kormány tisztában van azzal, hogy a változtatásnál figyelembe kell venni az uniós szabályokat. A tervezetről kedden szintén tárgyalt a kormány.

A miniszterek azt valószínűsítik, hogy a korábban várt 150 ezer helyett akár 300 ezer illegális bevándorló is érkezhet Magyarországra. Lázár szerint a kabinet sikerként könyvelte el, hogy hétfőn Brüsszelben a külügy-, illetve a belügyminiszterek tanácskozásán is elismerték, hogy a korábbi hónapokban már többen érkeztek a Balkán felől az EU-ba, mint ahányan a Földközi-tengeren, így Magyarország kiemelten veszélyeztetett hely. Lázár ezzel indokolta, hogy a belügyminiszterek hétfő esti brüsszeli tanácskozásán "két 0-át" ajánlottunk fel. A résztvevők megállapodtak, hogy a tagállamok önkéntes alapon összesen 54 760 menekültet és menedékkérőt fogadnak be Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából, valamint a két uniós "frontországból", Olaszországból és Görögországból. Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amelyik jelezte, hogy nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem. A nem uniós Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc viszont befogad migránsokat.

Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlási minisztere a tanácskozást követően jelezte: "Egy olyan ország van, amely dupla nullát mondott. Meg kell érteni, hogy megvannak a maguk problémái, de azt is tudni kell, hogy ez milyen képet sugároz kifelé". A Miniszterelnökség vezetője szerint viszont nem igaz, hogy egyedül Magyarország jelezte volna az EU-ból azt, hogy nem fogad be menekülteket. Az az ország, amely 20 vagy 30 menekültet fogadna, szerinte ugyanúgy nullát mondott, csak Magyarország őszinte volt. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, EP-képviselője azonban azt állította, a mostani találkozó két részre osztotta az EU-tagállamokat: vannak az egymást segítő európai országok és van Magyarország. Európában világossá vált, hogy az Orbán-kormány a pénzekre és a jogokra - na meg a több tiszteletre - igényt tart, a közös felelősségvállalásban és a feladatokban azonban nem szeretne osztozni.

Menekült gyerek egy rendőrségi kocsiban, Mórahalomnál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KURUCZ ÁRPÁD

Menekült gyerek egy rendőrségi kocsiban, Mórahalomnál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KURUCZ ÁRPÁD

Nagybaracska és Nagyfa mellett épül meg hamarosan az első olyan sátortábor, ahol a Magyarországra illegálisan érkező migránsokat helyezik el. Ezt a kormányközeli Napi Gazdaság írta meg kedden. Lázár János múlt csütörtöki tájékoztatóján lapunk kérdésére megerősítette az Index információját, amely szerint az ország több pontján sátortáborok létesülnek a menekülttáborok helyett. A Miniszterelnökség vezetője szerint, ha felépül a határzár, nem lesz szükség a jelenlegi méretű befogadó állomásokra, annál is inkább, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a hozzánk érkező migránsok 90 százaléka tovább megy, meg sem várja a menekültügyi eljárás végét, így elhelyezni sem kell őket. A sátortáborok létesítésének tervét kedden sem tagadták, pedig a kormány tudatában van annak, hogy ez uniós szabályba ütközhet.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint - tekintettel a nagyszámú menedékkérőre -, átmeneti jelleggel ugyan elfogadható lenne ilyen létesítmények felállítása, de a kormány láthatóan ezekkel a sátortáborokkal akarja "tartósan megoldani" a menekültellátás hazai problémáit, és a "rendes", hidegebb vagy esős időben is igénybe vehető férőhelyek számát nem akarja növelni. Így a tervbe vett lágerek valójában csak újabb taszító és félelmet keltő látványosságokként szolgálnak majd idegengyűlöletet szító propagandájához.

Magyarországra valóban sok illegális migráns érkezik mostanában. Csongrád megye déli részén hétfőn 1270 határsértőt - köztük 253 gyermeket - tartóztattak föl a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve. A legnagyobb csoportra a megszokott helyen, Mórahalom közelében bukkantak rá, ott 65 afgán, öt szír, három bangladesi, két togói, négy kameruni, 18 kongói, hat iráni és két nigériai állampolgár lépte át illegálisan a zöldhatárt. Erről Szenti Szabolcs, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője tájékoztatta az MTI-t. Országszerte tiltott határátlépés miatt hétfőn összesen 1498 embert fogtak el a rendőrök.

Volt, aki nem ért el Szegedre, mert a Lúdvári-csatornánál vasárnap a Tiszába veszett. A delmagyar.hu. írta meg, hogy a Szegedtől a töltésen 9 kilométerre lévő torkolatnál vasárnap két menekült a folyóba esett. Egyiküket sikerült kimenteni, a másikat nem. A kutatására indult Szegedi Vízimentő és Tűzoltó Szakszolgálat helyszínre riasztott egységeit állítólag a szerbek nem engedték be a szomszédos országba. A szerb Blic szerint a férfi átjutott Magyarország területére, a határrendészek elől a folyóba ugrott, ám nem volt ereje átúszni a szerbiai partra, így a magyar határőrök szeme láttára belefulladt a Tiszába. A Blic vádjaira a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság azt felelte, a magyar rendőrség a tőle elvárható módon járt el: a vízbe esett férfi láttán értesítették a vízi mentőket, valamint az esetről tájékoztatták a szerbeket, akik azt ígérték, rendőröket vezényelnek a helyszínre.

Szeged környékén "jótékony" magyarok sokkolókkal vadásznak a migránsokra. A hvg.hu helyszíni riportban számolt be arról, hogy az óvatlan menekülteket elkábítják, kifosztják. Miután az ártéri erdőkben meghúzódókra egyre többen vadásznak, a polgárőrök már azt fontolgatják, hogy szórólapokon figyelmeztetik őket, inkább a rendőrségnél jelentkezzenek, mintsem papírok nélkül kiszolgáltassák magukat a zöldhatár bűnözőinek. Sándor János, az alsóvárosi polgárőrök főnöke arról beszélt, hogy már a határ túlsó oldalán is komplett csoportok specializálódnak a migránsok teljes kifosztására.

Azonosították Tímea támadóját
Őrizetbe vette a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság azt a férfit, aki szombat este vélhetően megvert egy lányt és társait - írta a police.hu. A delmagyar.hu viszont azt közölte, hogy Tímea, akit azon az estén azért vertek meg, mert bevándorlónak képzelt magyar, de félvér barátját védte, már otthonában gyógyul. A lány arccsontja eltört, mindkét szeme alatt zúzódások vannak, szája felrepedt, a sebet több öltéssel kellett összevarrni, majd arcát hétfőn megműtötték. Tímea a lap munkatársának elmondta, nem emlékszik a támadás részleteire, de örül, hogy videó készült az esetről, és reméli, mielőbb elkapják támadóit, akiket a rendőrség még keres. "Mindenkinek köszönöm a támogatást! Igyekszem felépülni és megmutatni, hogy az a gyenge nő, akit elvertek, igenis erős. Meggyógyulok, és ehhez nagyon köszönöm a sok jókívánságot és törődést, sokat jelent! - írta a Facebookon. A lap arról is beszámolt, hogy a lány testvérét, Tamást is megverték, őt a helyszínen látták el a kiérkező mentők. Párját, Viktort megrugdosták és megtaposták a támadók. A közösségi oldalon többen is állítják, a menekültellenes kampány egyik hozadéka, hogy valakit a bőrszíne miatt atrocitás ér. Lázár János kedden elítélte a történteket és közölte, ilyen dolgok ott fordulnak elő, ahol megjelenik a migráció, függetlenül attól, hogy az eset összefüggésben volt-e a konkrét bevándorlással.



Szerző