A korrupcióellenes civil szervezet tette közzé ugyanis a 47 tagállamot tömörítő ET Korrupcióellenes Államok Csoportjának (GRECO) Magyarországról szóló jelentését, pontosabban az abban szereplő aggályokat és javaslatokat. A jelentést még március végén fogadta el a GRECO, ezért a kormány tudhatta, milyen ajánlásokat fogalmaztak meg, mégis úgy fogadta el a nemzeti antikorrupciós stratégiát, hogy ezekből alig vett valamit figyelembe. A K-Monitor és más szervezetek által véleményezett tervezetben egyébként több olyan javaslat is volt, amik részben reflektáltak volna a GRECO ajánlásaira is, a végső változatból azonban ezek többsége kikerült - emlékeztettek a civilek.
Ilyen megállapításuk például, hogy a kampánytámogatások esetében "a politikai finanszírozás rendszerét súlyos és megalapozott kritikák érték [...] és olyan hiányosságok álltak fenn, amelyek lehetővé tették a jogszabályok megkerülését." Nemcsak e rendszer szigorítását javasolták ugyanakkor, hanem a politikusi vagyonnyilatkozatok eljárását is. A testület különösen súlyos megállapításokat tett a bírósági és ügyészségi rendszer ügyében. Kifejezetten kérték ugyanis a kormányt, hogy "vizsgálják felül az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon jogosultságát, mely alapján beavatkozhat a bírói pozíciókra pályázó jelöltek kinevezési és előléptetési eljárásaiba". Azt is kérték, "vizsgálják felül a határozatlan időtartamra alkalmazott bírók értékelésének rendszerét a célból, hogy minden bíró számára egyenlő bánásmódot biztosítsanak". Azt is ajánlották, "a közbizalom érdekében kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen és annak is tűnjön". Úgy vélték, hiányoznak a biztosítékok a szervezet függetlenségében, s legfőképp a legfőbb ügyész személyét, megválasztásának módját illetően.
A GRECO-jelentés alapján a kormánynak 2016 szeptemberéig kell jelentést készítenie, hogy milyen intézkedéseket tett az ajánlások ügyében. Utána a csoport újabb jelentést ír arról, mennyiben felelt meg Magyarország az ajánlásoknak.