Horvátországhoz közelít az IS

Horvátország közelében vásárol titokban földterületeket a dzsihadista Iszlám Állam – írta a cikkében a zágrábi Jutarnji List. A lap szerint a boszniai Osva erdő számít a balkáni iszlamisták fellegvárának. Ezt látszik megerősíteni a belgrádi Telegraf című lap egy májusi értesülése is, amely szerint erről a területről mentek harcolni a szélsőséges boszniai iszlamisták Szíriába, illetve Irakba. Sokan közülük vissza is tértek már.

A Jutarnji List szerint feltartóztathatatlannak tűnik az iszlamisták boszniai térnyerése. Az Iszlám Állam hívei ugyanis folyamatosan vásárolnak fel ingatlanokat Boszniának ezen az erdőkkel borított, a földi halandó számára nehezen megközelíthető területén. Titkosszolgálatok azt gyanítják, hogy kiképző központot akarnak létrehozni, ahol felkészíthetik majd a potenciális terroristákat a nyugati létesítmények elleni merényletekre.

A brit Sunday Mirror úgy tudja, hogy az elmúlt hónapokban legkevesebb 12 dizsihadista készült a „szent háborúra” az Osve erdőben, öten közülük Szíriában vesztették életüket. Dzevad Galijasevic boszniai terrorizmus-szakértő is úgy látja, hogy az Osve erdő óriási fejtörést okozhat a bosnyák hatóságoknak. Nagyon nehéz ugyanis megközelíteni, stratégiai szempontból ráadásul kiváló adottságokkal rendelkezik. Az itt élők brit újságíróknak arról számoltak be, hogy rendszeresen lövések zaját hallják. Pedig a boszniai titkosszolgálat és a fegyveres erők elvileg megfigyelés alatt tartják az egész körzetet.

Azért is ideális terep a teljes elszigeteltségre, mert ezen a területen már nem érzékelhető a mobiltelefon jele sem, így a dzsihadistákat ezzel a módszerrel aligha tudják nyomon követni – közölte a boszniai szerb televízió, az RTRS. A körzetben egyébként körülbelül 350 ház lehet, s négy szerb család él itt. De kérdés meddig.

A szélsőségesek ugyanis helyi szinten aránytalanul magas összegeket, akár 150 ezer konvertibilis márkát (ez a helyi, boszniai fizetőeszköz, 76 ezer eurónak, illetve 23,5 millió magyar forintnak felel meg) fizetnek az itteni, amúgy egyenesen siralmas állapotban lévő ingatlanokért. A régióban élőknek már nyolcvan százaléka „idegen”, „bevándorló”, nagy valószínűséggel a szunnita vallás radikális ága, a vahabizmus híve.

A brit média úgy tudja, hogy két hektárnyi területet vásárolt meg az IS ismert figurája, a Boszniában született Harun Mehicevic, aki a kilencvenes években menekült Ausztráliába, s itt is tartott fenn egy szélsőséges iszlám központot. Az ausztrál hatóságok terrorizmussal vádolják. Áprilisban került napvilágra egy felvétel, amelyben arra figyelmeztet mintegy harminc-negyven fiatalt, hogy „az ausztrál értékeket a hitetlenek vallják magukénak. Addig harcolnak ellenünk, amíg nem tagadjátok hiteteket, vagy nem szenvedtek mártírhalált” – közölte hívei előtt. „Az ausztrál zászló arra figyelmeztet minket, hogy nem tartozunk ide. A zászló a kereszt népéé” – hangoztatta.

A boszniai földterület tulajdonosai között említették Jasin Rizvic, Osmah Kekic, valamint a már letartoztatott muzulmán vezető, Izet Hadzic nevét is. Az aggasztó jelek ellenére a délkelet-európai muzulmánokat továbbra is a legmérsékeltebb iszlám hívőknek nevezetjük. Becslések szerint a térségben 5-10 százalék vált a radikális vallási ideológia rabjává.

A fundamentalisták azonban az eltelt két évtizedben, a boszniai háború óta kiépítették kommunikációs csatornáikat, infrastruktúrájukat, az elszigetelt településeken éppen úgy, mint a városokban, a radikális papság által irányított nagymecsetek közelében. Híroldalakkal rendelkeznek, újságokat adnak ki, propagálják a „szent háborúban” való részvétel előnyeit. Ehhez természetesen pénz kell, nem is kevés, közel-keleti szponzorok azonban jócskán akadnak.

Bosznia-Hercegovinában az iszlám radikalizmus gyökerei még a második világháború időszakára nyúlnak vissza. Bosznia területe a nácik által létrehozott Független Horvát Állam (NDH) fennhatósága alá került. Ekkor jött létre a Mladi Muslimani, azaz Ifjú Muzulmánok csoportja, amely a Muzulmán Testvériség boszniai társszerve volt. Az Ifjú Muzulmánok – amint egyik alapítója, Alija Izetbegovic későbbi boszniai elnök is hirdette – nagy „Iszlamisztánt” akartak létrehozni a Balkántól Észak-Afrikán át a Közel-Keletig.

Tagjai egytől egyig radikálisok voltak, olyanok, akik szent háborút akartak indítani minden nem muzulmán ellen. Ehhez azonban szövetségesekre volt szükségük, így a csoport a nácik támogatása mellett döntött a partizánokkal szemben. A második világháború után három évre le is tartóztatták Izetbegovicot.

Jugoszlávia szétesésekor, a boszniai háború idején a szélsőséges iszlamisták egy új generációja kezdte bontogatni szárnyait. Ez az afgán és más dzsihadi zsoldosok által befolyásolt csoport jóval veszélyesebb és szélsőségesebb volt a Boszniában elnökké választott Izetbegovicékénál. A Katibat al-Mujahireent boszniai, csecsen, és más országokból érkezett dzsihadista veteránok alkották, több tagja a boszniai hadsereg oldalán harcolt a szerbekkel szemben.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások kitervelője, Hálid Sejk Mohamedet, valamint egy sor ismert terroristát is a soraiban tudhatott, köztük a 2005 júliusi londoni merényletek szellemi atyjának nevezett Abu Hamza al-Maszrit – írta tanulmányában Gordon N. Bardos, a délkelet-európai stratégiai kérdésekkel foglalkozó SEERECON elnöke.

Több terrorista is megfordult Boszniában, s Izetbegovic az ördöggel cimborált. Azzal vádolták, hogy minden további nélkül boszniai útlevelet biztosított a szélsőségesek számára, mert szüksége volt támogatásukra a délszláv háborúban.

Ennek a lépésnek azonban meg is lettek a következményei. Az 1995-ös daytoni egyezmény után ugyanis kialakították saját hálózatukat az országban, támogatást nyújtottak az „iszlám ügyért” küzdők számára. Azt azért nem állíthatjuk, hogy terroristákat képeztek volna ki, de hogy szerepük volt a szélsőséges ideológia terjesztésében, az biztos.

Több, a világ zajától távol fekvő településen alakították ki saját minitársadalmukat, ahol bevezették a saríát, s tagokat gyűjtöttek „szent háborújukhoz”. Janez Kovac író szerint ezekről a helyi enklávéról a rendőrség is pontosan tudott, de nem tett semmit ellenük. Ilyen iszlám falu volt Bocinja Donja, ahol mintegy 600-an éltek, illetve Gornja Maoca, e településen telepedett le Bosznia legfőbb vahabita vezetője, Nusret Imamovic. De itt élte mindennapjait az a Mevlid Jasarevic is, aki 2011 októberében merényletet hajtott végre az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége ellen.

A városokban is kialakultak szélsőséges iszlám központok. Szarajevóban a radikalizmus melegágyának tartják a szaúdiak által finanszírozott Fahd Király mecsetet, valamint a Szarajevói Kulturális Központot. A szarajevói Fehér mecset a koszovói albán Sulejman Bugari imám „főhadiszállása”, akit az amerikai tudományos intézet, a Stratfor az albániai és boszniai szélsőségesek összekötőjének nevezett.

Az iszlám szélsőségesek a Balkánon számos jótékonysági- segély- és civil szervezeteket hoztak létre. Ezek közül néhányat az al-Kaidához köthető szélsőséges csoportok finanszíroznak. A CIA például azt közölte, hogy a világban megannyi országában működő boszniai civil szervezetek egyharmada rendelkezik terrorista kapcsolatokkal.

A balkáni iszlamisták kommunikációs csatornáikon, főként weboldalaik segítségével hirdetik azt, hogy gyűlölni kell a „hitetleneket”, népszerűsítik az erőszakot, s terjesztik Amerika- és Izrael-ellenes ideológiájukat. Fontos terepet jelentenek számukra a közösségi oldalak, a Krenaria Islame Facebook oldalhoz például – megszüntetéséig – 25 ezren csatlakoztak. Itt a Szíriában harcoló „hős” albán dzsihadistákat népszerűsítették.

Bosznia áprilisban olyan törvényt hozott, amelynek alapján 10 éves börtönbüntetésre ítélhetnek bárkit, aki külföldön harcol. Az országban 16 személyt tartóztattak le terrorizmus vádjával. Múlt héten egy videófelvételen Szerbiát fenyegette meg az Iszlám Állam. Úgy tűnik azonban, a balkáni térség más államai is veszélybe kerülhetnek.