Számozott utcák: elmarasztalt város

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság Miskolc Önkormányzatát a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda beadványa alapján. A hatóság kimondta, hogy a város a Számozott utcákban élő embereket a városrész telep-felszámolási programjában hátrányosan megkülönböztette - adta hírül a 444.hu.

 Az ott élő 900 főt kedvezőtlen vagyoni helyzetük, valamint roma nemzetiséghez tartozásuk miatt annak a veszélynek tette ki és teszi ki folyamatosan, hogy hajléktalanná válnak, vagy más, Miskolc bel-, vagy külterületén található szegregátumba kényszerülnek. Az önkormányzat mulasztást követett el azzal, hogy a számozott utcák telepfelszámolását megfelelő előkészítés nélkül kezdte meg, annak következményeit és az ott élőkre gyakorolt hatását megfelelően nem mérte fel, hatástanulmányt nem készített.

A félmilliós bírság mellett az ott élőknek biztosítani kell a normális lakhatási körülményeket. A hatóság arra is kötelezi a város önkormányzatát, hogy szeptember 30-ig dolgozzon intézkedési tervet arra, hogy a telepfelszámolást következtében korábban már hajléktalanná vált emberek is lakáshoz jussanak.

Szerző

Péterfalvi a bíróságokban bízik

Publikálás dátuma
2015.07.24. 07:07
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
Az információszabadsághoz fűződő alapjog semmilyen technikai szabállyal nem vonható meg, így nincs okunk feltételezni, hogy a bírósági gyakorlat eltér majd az eddigiektől a közérdekű adatigénylési perekben - mondta lapunknak Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét egy, a Vs.hu-n tegnap megjelent hír nyomán kerestük meg, miszerint egy adatigénylési ügyben hozott állásfoglalásában kimondta: a Lázár János vezette Miniszterelnökség rendre elzárkózik attól, hogy kiadja a közpénzek elköltéséről szóló dokumentumokat, elfogadhatatlan indoklással.

A Vs.hu azokat az elemzéseket szerette volna megismerni, amelyeket két, az Egyesült Államokban lobbizó cég (az EuroAtlantic Solutions Kft. és a Prime Policy Group) készített a kormány számára. Arra voltak kíváncsiak, hogy a lobbisták mennyire jelezték előre az amerikai kapcsolatok megromlását, ami a kitiltási botrányhoz vezetett. Ám Lázár tárcája megtagadta az adatok kiadását, arra hivatkozva, hogy a kért iratok döntés-előkészítő anyagok, és különleges adatokat tartalmaznak. A NAIH állásfoglalásából kiderült az is, hogy a vele folytatott levelezésben milyen további érvekkel védte álláspontját a Miniszterelnökség. Lázárék szerint "a különleges adatok felismerhetetlenné tétele olyan aránytalan nehézséggel járna, amely nem várható el a Miniszterelnökségtől". Vagyis a nevek, számok kitakarása túl sok munka lenne. Péterfalvi szerint azonban "egy minisztérium esetében nehezen elfogadható azon álláspont, hogy nem rendelkezik kellő erőforrással az Alaptörvényből eredő kötelezettségére, az adatigénylés teljesítésére, mert túl nagy terjedelmű az adatigényléssel érintett dokumentum." A NAIH arra is emlékeztette a Miniszterelnökséget, hogy az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez. Idézte az Alkotmánybíróság határozatait is, amelyek kimondták: ez az alapjog lehetővé teszi a parlament és a kormány hatékony ellenőrzését.

Noha Péterfalvi épp szabadságát tölti, így a konkrét ügyben - a vonatkozó dokumentumok hiányában - nem kívánt nyilatkozni, az idevágó bírósági gyakorlatot érintő kérdésünkre elmondta: éppen azért mondta az utóbbi hetekben, hogy meg kell várni a közérdekű adatigényléseket érintő újabb korlátozások ügyében a gyakorlat kialakulását, mert meggyőződése szerint semmilyen alsóbb szintű jogszabály nem korlátozhatja, s főként nem vonhatja meg egy alapjog gyakorlását. Így például olyan technikai korlátozásokkal, mint például a most elfogadott törvénymódosítás nyomán lehetővé vált költségtérítés megfizetése, nem lehet megvonni egy állampolgár alaptörvényben garantált jogát.

Korábban Péterfalvi a törvénymódosításról azt mondta, felelőtlenség lenne előre azt állítani, hogy aggályos a törvény, és bízik benne, hogy nem fog az állam az új lehetőségekkel visszaélni, például túl magas díjakat megállapítani. Most lapunknak is azt emelte ki: a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő alapjog nem elvi lehetőség, a bíróságoknak továbbra is ezt kell majd figyelembe venniük az adatigénylési perekben. A NAIH határozatai ugyan nem kötelezőek, de sok eljáró bírói hivatkozik rájuk, ráadásul az információszabadsághoz fűződő alapjog érvényesülését nemcsak ők, hanem a bíróságok és végső soron - alkotmányjogi panasz révén - az Alkotmánybíróság is garantálni tudja - fogalmazott.

Szerző

Százezreket felejt az út szélén az állam

A nyilvántartott álláskeresők száma 2006 nyara óta a múlt hónapban volt a legalacsonyabb Magyarországon, 366 885 munkanélküli szerepel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiban. 

A látszólag kedvező statisztikára azonban sötét árnyék vetül: a nyilvántartott álláskeresők körében mind nagyobb azok aránya, akik régi munkakeresőként szociális segélyből élnek – ez az egyetlen adat, amely szám szerint is emelkedett január és június között. Nem lehet örülni annak sem, hogy már „csak” a nyilvántartott álláskeresők 50,7 százaléka marad mindenféle ellátás nélkül, a múlt hónapban valamivel több, mint 186 ezren voltak, míg év elején még majdnem 222 ezer ellátatlan munkakeresőt tartottak nyilván. Néhányan minden bizonnyal el tudtak helyezkedni, de ennél valószínűbb, hogy sokan beleuntak a hiábavaló járkálásba a munkaügyi kirendeltségekre.

Ők azok, akikről a kormány lemondott, annyira, hogy egyetlen statisztikai rubrikába sem férnek bele, a szociológusok is csak becslést tudnak mondani, legalább 300 ezer aktív korú, munkaképes honfitársunk él így, egyik napról a másikra. Elhelyezkedési esélyeiket rontja, hogy a piaci munkahelyek nem bővülnek, és lassul a közfoglalkoztatási létszámigény növekedése is. Ezeknek a százezreknek kellene gondoskodniuk idős családtagjaikról vagy gyermekeikről is, az egyetlen megmaradt forrásból, a segélyekből.

Csakhogy márciustól nemcsak annyiban változott a segélyezés, hogy a rendszeres ellátásokat a járási hivatalok állapítják meg a helyi jegyzők helyett, hanem a rendszeres szociális segély helyébe új ellátási forma, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás lépett. Szintén nem készült még felmérés arról, hogy az új szabályok szerinti ellátásból hányan hullottak ki a februári felülvizsgálatkor. Elemzés arról van, hogy az önkormányzatoknál maradt lakásfenntartási és adósságrendezési támogatások megítélése a települések jó részét lehetetlen helyzetbe hozta. A 3200 hazai község és város közül mindössze 166 kapott központi kiegészítést a segélyek kifizetéséhez. Az elmúlt télen több tucat ember fagyott meg a saját fűtetlen lakásában, ha nem kapnak segítséget a tüzelőhöz, a rezsi kifizetéséhez, idén még többen lesznek.

Szerző