Bár a görög parlament csütörtök hajnali ülésén megszavazta a reformokat, több kérdés maradt. Az egyik legnagyobb talány, hogyan reagál az amúgy is romokban heverő görög gazdaság az újabb megszorításokra. A munkanélküliség továbbra is 25 százalék fölötti. A bankok bezárása azonban már önmagában nagyon súlyos következményekkel járt. Az athéni központú gazdaságkutató intézet, az IOBE, miközben áprilisban még egy százalékos gazdasági növekedést jósolt 2015-re Görögország számára, az előrejelzést jelentősen kellett módosítania, s 2-2,5 százalékos visszaesésre változtatta úgy, hogy tavaly, hosszú évek után végre először, 0,7 százalékkal növekedett a gazdasági teljesítmény. Az intézet ráadásul a jövő évre is GDP-csökkenést jövendöl.
A bankrendszer instabilitása tehát rendkívül súlyos hatást gyakorol a gazdaságra, s bár az Európai Központi Bank (EKB) már kétszer 900 millió euróval emelte sürgősségi likviditási támogatását, sok korlátozás érvényben maradt, a heti készpénzfelvételi limit nem haladhatja meg a 420 eurót.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvétele is kérdéses a legújabb hitelprogramban. Az IMF szerint adósságleírásra lenne szükség Athén számára, mert a jelenlegi adóssághalom fenntarthatatlan. Berlin azonban egyelőre hallani sem akar erről. Az IMF azonban addig segít egy országnak, amíg papíron legalábbis kezelhető az adóssága. AZ IMF részvétele jövőre jár le a görög mentőcsomagot illetően, kérdés, hogy meghosszabbítják-e ezt. Gerry Rice, a valutaalap szóvivője elismerte, nagyin nehéz útáll előttük, s még csak a folyamat elején tartanak.
További problémát jelent, hogy görög illetékesek szerint a görög gazdaság idén nem tud felmutatni egy százalékos, tehát az adósság nélkül számított elsődleges többletet, ami pedig eredetileg a hitelezők elvárása volt az országgal szemben.
A gazdasági nehézségeket politikaiak tetézik, hiszen a hitelmegállapodásról szóló két szavazás azt bizonyította, nem egységes a Sziriza kormánypárt, ezért újra és újra felmerül az előrehozott választás lehetősége. Nikosz Pappasz államminiszter azt közölte, hogy a kormány most a hitelmegállapodás véghez vitelét tartja legfontosabb feladatának, s csak ezek után foglalkozik a politikai témákkal.
S még egy fontos kérdés. Ha nem sikerül időben lezárni a tárgyalásokat, akkor Athénnak újabb átmeneti finanszírozásra lesz szüksége. A hét elején egyszer már kapott az ország egy 7 milliárd eurós átmeneti hitelt, ennek azonban a nagy része azonnal adóósságtörlesztésre ment el.Pierre Moscovici gazdasági biztos úgy vélte, ha szükség lenne rá, akkor Athén kaphat újra az európai stabilitási és pénzügyi mechanizmus (EFSM) alapjából.