A tisztességesek védelmében...

Demján Sándor adományából lopott a nyírbátori Értetek Karitatív Egyesület elnöke. Az eset azért is meghökkentő, mert a támogatást a szegényeknek szánta a nagyvállalkozó, aki attól tart, hogy az ilyen kriminális hírek elriasztják a további adományozókat és a támadások céltábláivá válhatnak a tisztességes önkéntesek is.

- Hogyan érintette, hogy a visszaélés felemlegetésekor általában úgy kezdődött a mondat: a Demján alapítványnál...

- Sajnálatosnak tartom, hogy ilyen eset előfordult, de nem az aggasztott, hogy a nevemet ilyen negatív hírrel kapcsolják össze. Úgy érzem azok miatt kell kiállni, akik szabadidejüket feláldozva dolgoztak a szegény gyerekek ügyén - plébánostól, polgármesteren át tanítókon keresztül számtalan önkéntesig -, akiket a közvélemény előtt szintén hírbe hoztak, hogy mit tettek. El kell mondani, hogy ők vétlenek és becsületesen végezték a vállalt feladatokat, nem tehetnek arról, hogy egy ember a sok százból lopott a szegényeknek szánt pénzből.

- Az elsikkasztott 36 millió eltörpül a támogatásra fordított összeg mellett...

- Minden forint ráfordítás hiába való, ha nem ér célba. Büszke vagyok arra, hogy a támogatásaim nagy hatékonysággal működtek, ez elvárás is volt a közreműködőkkel szemben. Még az általam nagyon tisztelt Hankiss Elemérrel dolgoztuk ki azt a koncepciót, hogyan lehetne szegény gyerekeken segíteni. Az ő javaslata volt, hogy különböző modelleket hozzunk létre, aminek az lett a vége, hogy a magánvagyonomból 5-6 milliárd forintot erre szántam. Ennek részeként támogattam a szegény származású egyetemista diákokat, akik így az állami ösztöndíj kétszereséhez jutottak. Magyarország két legszegényebb megyéjében, azok két legszegényebb kistérségében a gyerekek, óvodától középiskoláig történő támogatását tűztem célul. Ezek egyike volt a hírekben szereplő nyírbátori kistérség, úgy, hogy néhány romániai falu is ide tartozott, a másik az encsi járás.

- Hogyan esett a választása a Értetek Karitatív Egyesületre?

- Előbb az állammal közösen akartam a szegény gyerekek támogatási programját megcsinálni, ám különböző kutatások azt igazolták, hogy az ilyen alapok 20-40 százalékát feléli a bürokrácia. Tehát nagyon kis összeg jut el a rászorulókhoz, ezért kerestünk olyan térségben működő alapítványt - ilyen volt a Borsodért Alapítvány és az Értetek egyesület - amelyik vállalta, hogy nagyobb hatékonysággal juttatja célba az adományokat.

- Tartották a szavukat?

- Az adományozás érzelmi alapon működik, de a végeredményt, mivel alapvetően gazdasági ember vagyok, számokkal tudom érzékeltetni. A kistérségenként egymilliárd forintnak - ami igen nagy összeg - az öt százalékát költötte el "magára" az Értetek egyesület, azaz ennyi volt a költsége. Ezt úgy érte el, hogy több tucat önkéntes vett részt a munkában, ők szervezték községenként, illetve Nyírbátorban a támogatásokat, a programokat. Mondhatni óriási, 150 millió forintnyi, vagy annál is nagyobb értéket mentettek meg azzal, hogy így leszorították a költségeket. Ezért, amikor a hírekben úgy jelenik meg az Értetek Karitatív Egyesület, hogy ott pénz tűnt el, szeretném felhívni a figyelmet arra, hozzátéve, hogy sajnos ilyen bárhol előfordulhat, hogy a 36 millió forintos kár mellett is kétharmaddal több jutott a rászorultaknak, mintha az állami bürokrácia mellett teszem le akkor a voksot. Az igazsághoz tartozik, hogy az esetet Szabó Éva, az Értetek egyesület egyik prominens és a térség szegényeiért rengeteget tevő vezetője tárta fel, és az egyesület tette meg a feljelentést. Én ezt a tisztességesen és szegényekért való önkéntes munkát végzők védelmében mondom el, hogy ne homályosítsa el munkájukat, érdemeiket ez a sajnálatos eset.

- A térségi és egyetemi támogatásai lezárultak. Milyen eredménnyel?

- Az egyetemeken tizenkétezer egyetemista részesült ösztöndíjban, a két kistérségben pedig 13-15 ezer gyereket támogattunk. Az óvodától a középiskola befejeztéig kísértük figyelemmel a gyerekeket. A befejezett, sikeres programok részletes kiértékelése most folyik.

- Folytatja-e jótékonysági programját?

- A jövőről szólva, én a szakmunkásképzés támogatását tartanám fontosnak, mert Magyarországon nincs elég szakmunkás. Az egyetemistáknál már bevált ösztöndíjprogramhoz hasonló megoldás körvonalazódik, de még az elején tartunk a kidolgozásának.