Előfizetés

Tűz pusztított a Kiskunsági Nemzeti Parkban - Nem múlt el a vész

Publikálás dátuma
2015.07.25. 09:47
MTI fotó: Donka Ferenc
A nemzeti parkban nagy területen gyulladt ki a borókás növényzet, a tűz egy fenyvest is veszélyeztet. A lángokkal  hatvan tűzoltó küzdött, helikoptert is bevetettek a tűz megfékezésére. A munkálatok szombaton is tartanak.

Szombaton kora délután még dolgoznak a tűzoltók és a társhatóságok munkatársai a Kiskunsági Nemzeti Parkban péntek délután keletkezett tűz oltásán. A parázsló, és a szélben felgyulladó területek jelentik a legnagyobb gondot - közölte a Bács-Kiskun megyei katasztrófavédelmi szóvivő szombaton. Továbbra is a legmagasabb, ötös riasztási fokozat van érvényben, hatvan tűzoltó (hivatásos, önkormányzati és önkéntes) dolgozik jelenleg is, munkájukat segítik a nemzeti park munkatársai, civilek és három erőgép is. 

A hőség, a feltámadó szél és a terepviszonyok nehezítik az oltást. Pénteken körülhatárolták a tüzet, megakadályozták a továbbterjedését. Vannak izzó, parázsló területek, például a fatörzsek belsejében vagy az aljnövényzetben, amelyek a feltámadó szélben újra lángra kapnak. A tűzoltók jelenleg ezeknek az eloltásán dolgoznak. A nehezen megközelíthető területeken nagy segítséget jelent a nemzeti park munkatársainak helyismerete.

Péntek este és éjszaka helikopterrel is oltották a tüzet, és a légi járművet ismét be tudják vetni, ha szükség lenne rá. Ötven hektárt érintett a tűz, ez túlnyomórészt borókás, de vannak fenyvesek, lombos erdők is.

Orgovány és Kaskantyú térségében eddig tisztázatlan okból lobbantak fel pénteken a lángok. Miután az érintett terület korábban katonai lőtér volt, a munkát óvintézkedésként tűzszerész szakemberek jelenlétében és biztosításával végezték. 

Óvintézkedjen! Zivatar, felhőszakadás is jöhet

Publikálás dátuma
2015.07.25. 09:19
Illusztráció/Thinkstock
A tartós hőség mellett országszerte a várható heves zivatarok és felhőszakadások veszélye miatt is figyelmeztetéseket adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szombatra. Az országos tisztifőorvos legutóbb vasárnap éjfélig hosszabbított meg a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetését, a hőségriadót. Az előrejelzés szerint szombaton a legmagasabb hőmérséklet 32-37 Celsius-fok között alakul. Késő este 25-30 fok valószínű.

A meteorológiai szolgálat szombat hajnalban kiadott figyelmeztetésében azt írta: szombaton az Alpokalja és az Északi-középhegység térségében 25 fok felett, másutt még 27 fok felett várható a napi középhőmérséklet. Az Északi-középhegység térségében és a Nyugat-Dunántúlon fordulhat elő zivatar. Ezekhez kezdetben egy-két helyen viharos – akár 70-90 kilométer/órás - szél, esetleg kisebb jég, továbbá komoly felhőszakadás társulhat, amely során rövid idő alatt akár 60 milliméternyi eső is hullhat.

Szombat estétől északnyugat felől egy hidegfront érkezik. A front előtt és ahhoz kapcsolódva egyre több helyen várható zivatar, késő este és éjszaka már az Alföldön is. Elsősorban a Dunántúl északnyugati felén heves zivatar is előfordulhat, amelyet 90 kilométer/óra feletti széllökés és 2 centiméternél nagyobb átmérőjű jég is kísérhet.

A meteorológiai szolgálat veszélyjelzése szerint a tartós hőség miatt továbbra is a legmagasabb fokú, piros figyelmeztetés van érvényben a fővárosban és Pest megyében,továbbá Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében. Az ország többi területén a hőség miatt másodfokú figyelmeztetés van érvényben.

Emellett Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megye kivételével az egész országban mind a heves zivatarok, mind a felhőszakadás miatt veszélyjelzés van érvényben. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyére a heves zivatarok veszélye miatt másodfokú figyelmeztetést adtak ki.

A meteorológiai szolgálat azt írta: a Balaton térségében délelőttől várhatóan derült, napos, strandidő lesz. Késő délutántól viszont ott is kialakulhatnak heves zivatarok, amelyek során akár a 100 kilométer/órás széllökés sem kizárt. Itt a legmagasabb nappali hőmérséklet 34-35 fok körül alakul. A Balaton vize Siófoknál, illetve a Velencei-tó Agárdnál egyaránt 28 fokos.

A mértékvesztett politikus kockázata

Mind többször és többet beszél a legkülönfélébb fórumokon Lázár János – ami nyilván nem független vég nélkül szaporodó feladataitól. Lehet hát akár túlterheltségével is magyarázni, miért beszél mind gyakrabban meggondolatlanul, ám az ő pozíciójában ez egyrészt nem mentség, másrészt alighanem máshol keresendő a helyes megfejtés. Hiszen a miniszter seregnyi munkatárssal dolgozik, akik felkészítik mondandójára, megkapja a szükséges anyagokat, s talán valaki még azt is átveszi vele fellépés előtt, milyen stiláris határok között taglalja az egyes témákat. Elképzelhető persze, hogy ennek ellenére olykor rögtönöz; a hozzá hasonló exhibicionisták hiúsága, eredetiségre való elszánt törekvése gyakran felülírja a köteles fegyelmezettség parancsát. Ez a magamutogatási ingerencia azonban többnyire annál kínosabb következményekkel jár, minél magasabban helyezkedik el valaki a ranglétrán; a mértékvesztett politikus nagyobb kockázatot jelent annál, hogysem vállalható volna.

A kancellária vezetője csak az utóbbi napokban egymás után két, enyhén szólva is képtelen kijelentéssel gazdagította kivételes retorikai gyöngyszemeinek gyűjteményét. Először a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt ecsetelte lelkesülten úgy a polgári, mint a katonai titkosszolgálatok ukrajnai tevékenységét, elismerően fejtegetve, hogy megnövekedett aktivitásuk mennyire sikeres. Már így is egyértelműen túllépte a józan határait annak a tájékoztatási kötelezettségnek, amivel a bizottság tagjainak tartozik - de ráadásul azzal sem törődött, hogy az ülés jegyzőkönyvében ez a kényes passzus publikussá vált az országgyűlés honlapján. Minek következtében az ukrán külügyminisztérium legott bekérette a magyar nagykövetet, és magyarázatot követelt. Nem kétséges, hogy a szomszédos ország elhárítása pedig hathatós válaszlépéseket tesz, alighanem jó időre lebénítva a magyar hírszerzés ottani működését – noha az adott háborús viszonyok között csakugyan nélkülözhetetlenek a térségből származó, úgynevezett érzékeny információk. Nem is szólva arról, hogy az olyannyira féltett kárpátaljai magyarság helyzetét mennyire megnehezíti az állítólag épp az ő biztonságuk érdekében végzett hírszerzői munka merőben szokatlan propagálása.

Nemkülönben elképesztő, hatását tekintve azonban még az ukrajnai ügynél is károsabb Lázár üzenete a magyar kormány soron kívüli különadói ellen Brüsszelben tiltakozó külföldi cégeknek. Tudnivaló, hogy miután a Philip Morris és a Spar felhívta az uniós intézmények figyelmét az újabb diszkriminatív sarcolásra, a beindult európai mechanizmus első lépésben mindaddig megtiltotta a két rendkívüli adó behajtását Magyarországon, amíg a megfelelő vizsgálat le nem zárul. Ez a lépés mintegy negyven milliárdos kiesést jelent a hazai költségvetésnek. De korántsem váratlanul, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a multicégek előbb-utóbb megelégelik a vég nélküli kormányzati fosztogatást. És azt is tudni lehetett, hogy a versenyjog ismételt durva megsértését az unió most már szankcionálni fogja.

Ám a felindult Lázár sajtótájékoztatón jelentette be: a kormány ellen panaszt tevő vállalatok mindenképp fizetni fognak, ha nem így, akkor amúgy, mégpedig „legalább annyit, hogy elmenjen a kedvük attól, hogy feljelentsenek minket”. Erre a pökhendi fenyegetésre nem az érintett cégektől érkezett a méltó válasz - azok már sztoikus nyugalommal kivárják Brüsszel verdiktjét -, hanem a Financial Times hasábjain. A rangos orgánum kötelességszerűen tájékoztatta olvasóit, köztük a mérvadó gazdasági szereplők táborát, hogyan revolverezi a magyar kormány a jogorvoslatot kérő külföldi befektetőket. Nehéz volna forintosítani, mennyi működő tőkétől esik el a közeljövőben Magyarország ennek az egyetlen cikknek a hatására, amely rávilágít, hogy Orbánék nemhogy minden fogadkozásuk ellenére sem hagytak fel a különadók halmozásával, de még meg is zsarolják a védekezni merő nagyvállalatokat.

A Financial Times lényegében a kormányzati szabad rablás lázári deklarációját hozta nyilvánosságra. Tudósított egy olyan politikai mentalitás mindennél érzékletesebb megnyilvánulásáról, amit a fejlett európai demokráciák – egyebek között a versenyegyenlőség védelmében - nem tűrhetnek el. És Brüsszelnek a közeljövőben bőven lesz is lehetősége arra, hogy fájdalmas retorziókkal feleljen a Lázár által beígért bosszúhadjáratra. De ami még ennél is többe kerülhet, az a piac veszedelmes reagálása. A már eddig is csökkenő beruházási ráta még inkább visszaesik, az ország bizalmi indexe tovább romlik. Ha eközben a gazdasági tárca mégis szüntelenül azt várja, hogy a nagy hitelminősítők végre a befektetésre ajánlott kategóriába sorolják az országot, akkor mindenekelőtt talán Varga Mihály szólhatna Lázár Jánosnak, hogy fogja vissza magát.

Bár itt valójában nem a kancelláriaminiszter személye az igazi probléma. Hanem az a rezsim, amelyben ezzel a politikai mentalitással karriert lehet csinálni. Amelyben a mamelukok azt tanulják, hogy az erő egyenlő a gáttalan erőszakossággal, a hatalom a fitogtatott hatalmaskodással. Amelyben ez a pöffeszkedő útonállás mindennél előbbre való – az ország java pedig mit se számít.