Gondban az építők - Irreális követelések a hitelhez

Beindult az újlakás-piac, de egyelőre még csak ébredezik Csipkerózsika álmából. A kormány szociálpolitikai intézkedéseinek legkorábban év végére érezhetők majd a hatásai. Még mindig hiányzik a bérlakás koncepció, pedig egyre többen döntenek tulajdon helyett a bérlet mellett.

Több új lakás épülhet idén, mint tavaly, de még ez is messze elmarad az utolsó "békeév", 2008 számaitól. Akkor egy év alatt 36 ezer új otthont adtak át. A mélypont 2012-ben volt, amikor csak 7300 új lakásba költözhettek a tulajdonosok. A hazai lakásépítési ágazat még csak ébredezik Csipkerózsika álmából, így 2015-ben becsléseik szerint 9500 lakás épülhet - mondta Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a Népszavának. A lakásfelújítások száma is emelkedik a gödör alját jelentő 90-100 ezerhez képest és idén már elérheti a 110 ezret, de a válság előtti 250 ezerhez képest még ez is jelentős elmaradás.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) ugyan mintegy 24 milliárd forintos forrást nyithat meg nagyjából 12 ezer szerencsés jogosult számára. Ez a támogatás használt lakás vételére, a meglévő bővítésére és új lakás vásárlására használható fel és a kedvezmény függ a gyermekek számától, illetve az adott ingatlan energetikai besorolásától is. Az igénybe vehető összeg 500 ezer és 3 millió forint között lehet. Borsi László ingatlanszakértő szerint ezek az összegek, különösen ha még előtakarékossággal is rendelkeznek az érintettek, főleg a kistelepüléseken és a kevésbé felkapott nagyvárosi agglomerációkban akár házvásárlásra is elegendőnek bizonyulhatnak.

Koji László elmondta, a CSOK 24 milliárdja összességében 100 milliárd forintos megrendelésállományt generálhat az építőipar számára. Ez a megoldás mindenkinek előnyös. Az államnak is, mert a 27 százalékos áfával, az adásvétel után fizetendő 4 százalékos illetékkel a költségvetésnek nullszaldósra jöhet ki az ügylet.

Lendíthet valamelyest az új lakás szegmens bővülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) úgynevezett gazdaságélénkítő növekedési hitelprogramja is, amely 2,5 százalékos kamatot kínál lakáscélú ingatlanfejlesztések finanszírozására. Emiatt sok ingatlanfejlesztő és építőipari vállalkozó gondolkodik azon, hogy közvetlenül a piacon értékesítendő lakásépítésben kezd. Eddig lehűtötte az érdeklődést a kereskedelmi bankok által kért 10-12 százalékos kamat, ugyanis ha akadt is vevő az ingatlanokra, a banki kamat elvitte a profit nagy részét.

Stranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács elnöke a Népszavának elmondta, hogy a kereskedelmi bankok gyakran olyan feltételeket szabnak, amelyet a beruházó csak nagyon nehezen tud teljesíteni. Így például előfordul, hogy 40 százalékos önrészt kötnek ki, vagy megkövetelik, hogy a lakások meghatározott részére már érvényes adásvételi szerződés legyen. A szakember hangsúlyozta piaci bérlakás építés fontosságát is, ami elősegíthetné végre az országon belüli mobilitást is. A fiataloknak sem kellene az önálló életüket egy lakásvásárlás 15-20 éves adósságterhével kezdeni. A lakásügyi kerekasztal őszre készíti el egyebek mellett a bérlakás programmal kapcsolatos javaslatait, melyek a szaktárcák asztalára kerülhetnek. Borsi László is hangsúlyozta, sokan úgy jutnak jelentősebb összeghez, hogy eladják a lakásukat és bérlakásba költöznek. Ez és a felsőoktatási intézmények tanévkezdete felhajtotta a bérleti díjakat.

Úgy tűnik a lakáspiac élénkítésének a kulcsa a finanszírozás, és nem elég a vállalkozói oldalt kedvező hitelkonstrukciókkal segíteni. A jelenlegi 7-10 százalékos hitelkamatok mellett az emberek inkább kivárnak. Az ÉVOSZ elnöke úgy vélte, ha a jegybank átvállalna némi kockázatot a kereskedelmi bankoktól, 3-4 százalékos kamattal már a jelenleginél jóval többen vágnának bele új lakás építésbe is. Az újlakás-vásárlási rohamot egyebek mellett az is fékezi, hogy a lakosság jelentős része a devizahitelesek vesszőfutása miatt visszariad a hosszú futamidejű hitelfelvételtől.

Ezt alátámasztja a GKI felmérése is, amelyből kiderül, kevesebben tervezik egy éven belül a lakásvásárlást, mint negyedévvel ezelőtt, és a lakásfelújítást, -bővítést tervezők száma is csökkent még az olcsó hitelek és a CSOK ellenére is. A szakembereket is meglepte, hogy a lakásfronton a kínálati helyét átveszi a keresleti piac. Ezt részben következik abból is, hogy egyre többen menekítik a pénzüket értékpapírból, bankbetétből ingatlanba, elsősorban lakásba. Borsi László szerint leginkább a 10 és 20 millió forint közötti kislakásokat keresik a fővárosban. Az ingatlanszakértő megjegyezte, sok, évekig üresen álló új lakás mára csak újszerű és ezek kedvezőbb áron kelnek el, mint a valóban frissen épült otthonok.

A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a kormányzati intézkedések, a szociálpolitikai lépések nem változtatnak azonnal a lakáspiaci trendeken, a hatásuk leghamarabb 2015 végén jelentkezhet. Az építők számára az igazi fekete ló azonban 2016, mert már idén is 41 százalékkal marad el az építőipar rendelésállománya az egy évvel ezelőttitől és egyelőre a jövőre vonatkozó jóslások sem ígérnek áttörést. A tavalyi eredményeket csak azért tudja megismételni ebben az évben az ágazat, mert a 2013-14-es nagy értékű, elsősorban uniós forrásból kezdett közösségi infrastrukturális beruházások szerződései 2015-ben fejeződnek be.

Hétéves rekord

Hétéves rekordot dönthet idén az új építésű lakások eladása a fővárosban az OTP Jelzálogbank friss elemzése szerint. A szakemberek szükségesnek tartják a jó minőségű, energiahatékony lakásépítéseket ösztönző kormányzati intézkedések bevezetését. A Budapesti Újlakás Értéktérkép szerint a január-június között eladott 1800 lakásnál legutóbb 2008-ban talált több vevőre. Idén akár 1500 értékesítési céllal épített lakást adhatnak át. A lakáspiac legolcsóbb szegmensét jelentő panelpiacról a nagyvárosokban és Budapesten tavaly indult élénkülés mostanra egyértelműen elérte az új építésű lakásokat is. A helytől függően, a panel árak is felfelé kúsznak.