Új alkotmánybíró jelölteket kér az elnök

Őszig biztosan nem töltik be az Alkotmánybíróság két megüresedett posztját. Andrej Kiska államfő az alkotmánybíró-jelöltek kinevezését egy újabb jelölt állításához és az alkotmány pontos magyarázatához kötötte – írta a pozsonyi Új Szó.

Tavaly a parlament hat jelöltet választott (mindegyiket a Smer szavazataival), mivel három hely üresedett meg. Kiska viszont csak egyet nevezett ki (Jana Baricovát), az öt pórul járt jelölt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Közülük hármuknak igazat adott a testület egyik tanácsa, a másik kettő viszont a döntés meghozatala előtt gyorsan visszavonta panaszát. Az államfő szerint esetükben korábbi döntése végleges, így most három jelölt maradt (Eva Fulcová, Juraj Sopoliga és Miroslav Ďuriša), ehhez kér az államfő még egyet.

Andrej Kiska arra is figyelmeztetett, hogy a három jelölt ügyében eljáró tanács szóbeli és írásbeli indoklása nem egyezik. A tanács ezt ugyan cáfolta, de Ján Mazák, az államfő jogi tanácsadója és a testület korábbi vezetője szerint a különböző indoklás precedensértékű, mert ilyenre korábban nem volt példa.

Szerző

Saját adókat vezetnek be az eurózónában?

Publikálás dátuma
2015.07.27. 11:23
Fotó: Getty Images
Átfogó változásokat terveznek az euróövezetben. A Spiegel információi szerint az eurózóna pénzügyminiszterei komolyan gondolkodnak azon, hogy saját költségvetésük legyen azoknak az államoknak, amelyek a közös európai valutát használják.

Wolfgang Schäuble a cél megvalósítása érdekében arra is hajlandó, hogy a német adóbevételekből jelentős összegeket tegyen félre a közös euróövezeti költségvetés számára. Ezen összeg felett az euróövezet pénzügyi tárcavezetői rendelkezhetnének. A büdzsét főként a személyi jövedelemadóból és az áfából befolyt összegekből töltenék fel. A német pénzügyminisztérium a Spiegelnek elmondta, hogy minden ezzel kapcsolatos kérdésről tárgyalnak majd.

Az Európai Bizottság is fontosnak tartja,hogy az eurózóna olyan közös gazdasági kormányzással rendelkezzen, amelynek saját pénzügyi forrásai is vannak. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Mario Monti volt olasz kormányfőt kérte fel arra, hogy az euróövezet fiskális kapacitásairól készítsen tervet.

Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, aki Juncker egyik bizalmasának számít, is úgy véli, hogy az euróövezetnek saját adók bevezetéséről is el kellene gondolkodnia.

Szerző
Témák
adó eurózóna

Kuba Guantánamót akarja

Kuba ismét az amerikai kereskedelmi embargó feloldását követelte, valamint azt, hogy Washington adja vissza Guantánamót. Mindez a 62 évvel ezelőtt meghiúsult szocialista hatalomátvétel emléknapján hangzott el.

Jose Ramon Machado Ventura kubai alelnök elmondta, hogy a Kuba és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálása nagyon összetett folyamat. Szerinte ez csak akkor nevezhető sikeresnek, ha feloldják az embargót, s visszakapják a sziget déli részén található Guantánamót.

Kubában a forradalom kezdetének tartják az 1953-as évet, amikor – egyebek mellett Fidel Castro részvételével –megtámadták a Moncada kaszárnyát. Akkor azonban még nem győzött a szocialista forradalom, ez csak hat évvel később következett be, amikor megdöntötték Fulgencio Batista hatalmát.

Közben Havannában egy tiltakozó menet során több mint hatvan embert tartóztattak le, s több óráig tartotta fogva őket a rendőrség. Kuba és az Egyesült Államok több mint fél évszázad után vették fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat.

Szerző