Előfizetés

Történelmi lépték milliárdokért

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.07.28. 07:47
Illusztráció/ Magyar Nemzeti Galéria -Munkácsy, Krisztus-trilógia Fotó: Népszava
Másfél évnek kellett eltellenie ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) végre a nyilvánosság elé álljon az elég viharos lefolyású Értéktár Programja helyzetének ismertetésével. Az eddigi mérleg 8,7 milliárdért szereztek be műkincseket, több alkalommal az előre beharangozott elképzelések teljes felrúgásával, szakértői vélemények szerint a tiltott monetáris finanszírozás módszerének felhasználásával.

A gazdaság szereplői között nem ritka, sőt egyenesen kívánatos, hogy társadalmi felelősségvállalásukról adjanak tanúbizonyságot. A köz vagyonával gazdálkodó MNB-től azonban nem, vagy csak kis mértékben várható el ilyen magatartás. A műkincs-vásárlások, pedig kifejezetten nem tartoznak ebbe a körbe, még ha néha lappangó festmények, fegyver- vagy érmegyűjtemények képezik is a vételek körét. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke azonban tegnapi sajtótájékoztatóján éppen ennek az ellenkezőjéről igyekezett meggyőzni a közvéleményt, Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum - Nemzeti Galéria főigazgatójának a társaságában.

Az alelnök szerint a program elsődleges célja, hogy a történelem viharaiban külföldi kézre került magyar műveket hazahozzák, közgyűjteményként bemutassák, és ezzel az utóbbi évszázad legnagyobb összegű, 100 millió eurós műkincs-beszerzését szeretnék támogatni. A gond csak ott van, hogy az eddig megvásárolt mintegy 8,7 milliárd forint értékű műkincs, festmény java nem külföldi, hanem hazai magángyűjtők tulajdonában volt.

Az eredeti célkitűzéstől az is eltér, hogy Gerhardt Ferenc a program meghirdetésekor még arra utalt, hogy főként műtárgykereskedőktől fognak vásárolni, most - a pénz egyharmadának elköltése után - azonban már világossá vált, hogy az MNB alig-alig jár árverésekre, helyette a magánszemélyektől származó vásárlásokat preferálja.

A program során az alelnök tájékoztatása szerint az eladni szándékozott műveket először értékbecslés alá vetik, művészettörténeti szempontból megvizsgálják, és csak ezt követően dönt a jegybank a megvételről a pénzügyi határokon belül mozogva. Az aukciókon való részvételnél az értékbecslést megspórolhatták volna. Az MNB alelnöke szerint a művek értéküknek és a piaci áraknak megfelelőek, amitől eltérni csak akkor lehet, ha olyan emocionális érték és tartalom kapcsolódik hozzájuk, melyet nehéz számszerűsíteni.

Feltehetően ez az "emóció" működhetett a Tiziano Mária gyermekével és Szent Pállal című festménynél, amelyet 4,5 milliárd forintért vásároltak meg, a piac ennek csak töredékét, bár ugyancsak milliárdos összeget adott volna. "Minden ellenkező vélekedés dacra ez nem szokatlan az európai központi bankok gyakorlatából. Egyebek mellett az angol, az osztrák, a holland, a német, a belga, a cseh, a török, a finn és a luxemburgi jegybank is jelentős gyűjteménnyel rendelkezik. Ez tehát nem a Magyar Nemzeti Bank hóbortja, ez a társadalmi felelősségvállalás része" - ezt mondta Gerhardt Ferenc. Arról viszont megfeledkezett, hogy ezek sok-sok évtizedet átölelve, egy-egy festményre terjednek ki, nem forint milliárdokért.

Gerhardt Ferenc beszámolt arról is, hogy Munkácsy-trilógia harmadik darabja, a Golgota megvétele is szándék, a kép tulajdonosának, írásbeli ajánlatot tettek, s várják a választ.

Kártérítés az eltűnt debreceni képekért

Százharmincnégymillió forint kártérítést fizet a debreceni önkormányzat a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központból eltűnt két nagyértékű festmény tulajdonosának, miközben azonnali hatállyal megszüntették a képtár igazgatójának, Kukla Krisztián munkaviszonyát. Erről egyhangúlag döntött a város legutóbbi közgyűlése.

Az önkormányzat is lefolytatott az ügyben több vizsgálatot, s megállapította hogy a MODEM igazgatója egyebek mellett "súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte" kötelezettségét, ezért Kukla Krisztiánt azonnali hatállyal elbocsátották. Antal Péter tulajdonos 2014. április 24-én tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a MODEM-ből eltűnt két nagy értékű képe: Csontváry Kosztka Tivadar Éjszakai jelenet kápolnával és alakokkal című alkotása, valamint Nemes Lampérth József Táj című tusrajza.

A két kép része annak a 400-500 közötti, az Antal-Lusztig-gyűjtemény részét képező alkotásnak, amelyet 10 éves tartós letétbe adott át Debrecen önkormányzatának a tulajdonos. Az akkor 3,4 milliárd forint értéket képviselő műalkotások bemutatásával nyílhatott meg a MODEM Debrecenben - emlékeztetett Antal Péter.

Az eltűnt két kiemelkedő alkotás akkori együttes értéke meghaladta a 100 millió forintot, de miután mind Csontváry Kosztka Tivadarnak, mind Nemes Lampérth Józsefnek nagyon kicsi a hátrahagyott életműve, értékük már jelentősen növekedhetett - jelezte az eltűnéskor a tulajdonos. Az ismeretlen tettes ellen lopás bűntett elkövetésének gyanúja miatt folyó nyomozás mindeddig nem vezetett eredményre: sem a képek, sem az elkövetők nem kerültek még elő.

Frölich Róbertet választották meg országos főrabbinak

Frölich Róbertet, a budapesti Dohány utcai zsinagóga főrabbiját választotta meg országos főrabbinak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) Rabbitestülete hétfőn.

A februárban elhunyt Schweitzer József korábbi országos főrabbi 2002-ben vonult nyugdíjba.

A Mazsihisz az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Frölich Róbert 1965-ben született Budapesten, a középiskola elvégzése után, 1986 és 1988 között a Bethlen téri zsinagóga vallásoktatója, majd 1989-től a Dózsa György úti zsinagóga rabbihelyettese volt. 1990-ben avatták rabbivá, előbb az újpesti zsinagóga, egy évvel később pedig a Páva utcai zsinagóga rabbija lett. A Dohány utcai zsinagóga főrabbijává 1993-ban nevezték ki.

Kitértek arra is, hogy idén januárban a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) akkori vezetője, Schwezoff Dávid a Dohány utcai zsinagóga beléptetési rendszerével kapcsolatos pályáztatás miatt felmondott Frölich Róbertnek, ezt azonban mind a zsinagóga közössége, mind pedig a rabbitestület elutasította, és megerősítette a főrabbit pozíciójában.

A közlés szerint Frölich Róbert vallási pályája mellett oktatói, illetve katonai karriert is befutott. Tanított a Lauder Javne Világi Zsidó Iskolában és az Anna Frank Gimnáziumban is, majd 1996-tól az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem tanára, 1998-tól 2006-ig pedig adjunktusa volt. 1991-ben került a Honvédelmi Minisztériumhoz, ahol először az egyházi szakértői irodában volt vallási szakértő, majd 1993-ban a Katonai Lelkészi Hivatal lelkésze lett. 1994-ben kinevezték a Tábori Rabbinátus vezető tábori rabbijává ezredesi rangban, majd 1995-ben dandártábornokká. Az aktív katonai szolgálatból 2010-ben nyugállományba vonult. Nős, két gyermek apja.

A Mazsihisz hozzátette, hogy a neológ rabbik több más tisztségről is döntöttek: a rabbiság vezetőjének Deutsch Róbertet nevezték ki közfelkiáltással, helyettesének Schönberger András pécsi főrabbit, valamint Radnóti Zoltánt, a budapesti lágymányosi zsinagóga rabbiját választották meg titkosan.

Heisler András a Mazsihisz elnökeként, a szervezet világi vezetőjeként gratulált Frölich Róbertnek és az új tisztségviselőknek - írták.