Előfizetés

Ő lett az év madara

Publikálás dátuma
2015.07.28. 07:17
FORRÁS: WIKIPÉDIA
A haris nyerte el a 2016-os év madara címet hétfőn zárult internetes szavazás eredményeként - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A június 25-től tartott internetes szavazáson a három felkínált lehetőségre 4066 voks érkezett.

A haris az első helyet a 1524 szavazattal szerezte meg, a második 1291 szavazattal az ugartyúk lett, míg a harmadik helyen 1252 vokssal a fürj végzett. A lakosság döntése meglepte az MME szakembereit, akik az ismertebb fürjet, és a kirívó megjelenésű ugartyúkot várták az első és a második helyekre. Az MME által 1979-ben elindított "Az év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok és élőhelyük társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosság egészének különösen fontos szerepe van.

A recsegő hangot hallató haris nem csupán a síkvidéki, hanem a dombvidéki és előhegységi üde, magas füvű rétek védett madara. Élőhelye és hosszú távú vonuló viselkedése fokozottan veszélyeztetetté teszik a fajt. A gépi kaszálás egész fészekaljakat pusztít el, a mediterrán régió kíméletlen madárvadászata - csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába - pedig a vonuló egyedeket ritkítja folyamatosan.

A törpék között is a legtörpébb ugróegeret fogták be

Publikálás dátuma
2015.07.27. 20:57
Illusztráció/Thinkstock
A világ legkisebb háromujjú törpe ugróegerét találta meg egy hszincsiangi falu poros útján egy kínai madarász. Annak ellenére, hogy jelenleg egy dunsztosüvegben tölti ideje legnagyobb részét, a kis rágcsálónak szerencséje volt, ugyanis az autó sofőrje a sötétben csak véletlenül vette észre Hotan prefektúra területén - számolt be róla a kínai média.

Az autó reflektorának fényében felbukkant ugróegérnek állítólag malachoz hasonló képe van és teljes életnagyságában alig látszik ki egy műanyag ásványvizes palack kupakja mögül. Súlya pedig az egyjüanos fémpénzével azonos. A természetjáró Csen Ven-csie kíváncsiságból hazavitte és azóta "házi őrizetben", megfigyelés alatt tartja. A Hszinhua hírügynökség tudósítójának elárulta, hogy a pici állat rendkívül szeret aludni és csak éjszaka hagyja el az üveget. Mint mondta, volt olyan nap, hogy 17 órán át szundított a farkát a nyaka köré tekerve.

Csiang Vej az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm terület egészség-megelőzési központjának kutatója szerint az ugróegér egy törpe példányával állnak szembe, amely eredetileg Hszincsiang déli, sivatagos részein fordul elő. Megtalálhatók még a szomszédos Kanszu tartományban és Belső-Mongóliában is, valamint más országokban, köztük Kazahsztánban. Csiang elmondta, az állatok a száraz, sivatagos élőhelyükön ugrálva haladnak. Ahhoz túlságosan kicsinyek, hogy zsiradékot raktározzanak el a testükben, azt a farkukban teszik, amelynek hossza duplája a magasságuknak.

A kíváncsi ugróegérnek nevezett állat élettartama két év körül van, évente 3-4 utódot hoznak a világra. Az újszülöttek mogyorószem nagyságúak.

A legfrissebb hírek szerint Csen úgy döntött, hogy bár megszerette, szabadon engedi a törpe ugróegeret.

Stop az adriai fúrótornyoknak

Latyák Balázs
Publikálás dátuma
2015.07.24. 07:16
A petíciót augusztus végéig lehet aláírni a tisztaadriat.hu internetes oldalon FOTÓ: MTI/MARJAI JÁNOS
Csatlakozott a Greenpeace magyar szervezete a régió országainak (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia) aláírásgyűjtési akciójához annak érdekében, hogy megakadályozzák a horvát kormány azon tervét, mely szerint kőolaj kitermelésbe kezdenének az Adriai-tenger horvátországi szakaszán. Szerintük a helyi döntéshozóknak inkább a megújuló energiaforrásokra kellene koncentrálnia. Véleményük mellett a helyi lakosság túlnyomó többsége is kiáll.

Demonstrációval, valamint „Tiszta Adriát! Olaj helyett megújulókat!” feliratú transzparensekkel indított aláírásgyűjtést a Greenpeace szerda délelőtt Budapesten. A szervezet az Adriai-tenger horvát partjainál tervezett olajkitermelés ellen tiltakozik, mivel a horvát kormány 2015 elején öt olajipari cégnek adott engedélyt olajkitermelésre. Ezzel a döntéssel pedig hamarosan fúrótornyok lephetik el a magyar turisták által is kedvelt horvát tengerpart horizontját – írja a zöld szervezet hivatalos közleményében.

A Greenpeace célja az olajfúró tornyok létesítésének megakadályozása. Szerintük ugyanis ehelyett száz százalékban a megújuló energiaforrásoknak kellene ellátniuk energiával az Adriai-tenger horvát parti régióit. A petíciót augusztus végéig lehet aláírni a tisztaadriat.hu internetes oldalon.

S hogy a Greenpeace miért szólal fel a beruházás ellen, azzal kapcsolatban Hunyadi Réka, a szervezet klíma- és energiakampányának felelőse elmondta: az olajfúrási munkálatok komoly veszélyt jelentenek az élővilágra. Az Adria horvát szakaszán él például a mediterrán barátfóka, amely ma az egyik leginkább veszélyeztetett állatfaj a Földön, de 220 palackorrú delfin, teknősök, és időnként bálnafajok is felbukkannak a területen – mondta a szakértő. Hozzátette, egy esetleges baleset esetén a tengerbe kerülő olaj végzetes következményekkel bírhat rájuk nézve.

A tengeri élőlényeket egyébként már az engedélyek kiadása előtt is komoly veszélynek tették ki: a kőolaj- és földgáztartalékok felmérése érdekében engedélyt adtak ugyanis a szeizmikus vizsgálatok elvégzésére a tengerfenéken – számolt be Hunyadi, hozzátéve: ennek keretében 2013 szeptembere és 2014 januárja között 230 és 250 decibel közötti hangrobbanásokat idéztek elő, amelyek nincsenek kedvező hatással a tengeri élőlények egészségére.

A szervezet szerint megoldást egyébként csupán egyetlen dolog jelentene: ha a horvát kormány visszavonná olajkitermelési terveit, ezzel belátva, hogy az aránytalanul nagy természetvédelmi és társadalmi kockázatot jelent – hangsúlyozta a lapunknak nyilatkozó szakértő.

S emellett már helyi zöld szervezetek is felszólaltak, sikerrel. A legerősebb csoport, az SOS az Adriáért elnevezésű koalíció - melyet a Greenpeace Horvátország, a Zöld Fórum szövetség tagjai, valamint a WWF Adria alkot - kampányának köszönhetően ugyanis az olajfúrás terve mára a horvát nyilvánosság egyik központi témája lett. S ez alapján kiderült, a lakosság többsége ellenzi az olajkitermelést. A koalíció legutóbbi felmérésen a megkérdezettek 74 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ilyen horderejű ügyben népszavazást kellene kiírni, az olajkitermelést ellenzők száma pedig egy év alatt 30-ról 52 százalékra emelkedett.

Hiába viszont az eredmény, a helyi kormányt ez egyáltalán nem hatja meg. Terveik szerint 2018-tól ugyanis elindulhat az olajfúrás az Adriai-tenger horvát szakaszán – mondta Hunyadi. Hozzátette, a kiválasztott vállalatok egyelőre maximum 6 éves időszakra nyertek feltárási jogot, ha viszont találnak megfelelő mennyiségű olajat a területen, akkor akár 30 évig is végezhetnek kitermelést.

A helyzet mindenesetre érdekes lehet, már csak abból a szempontból is, hogy 2015 novemberében Párizsban az ENSZ Klíma Konferenciát tart. Az összejövetelen a globális hőmérséklet-emelkedés megakadályozásáról döntenek majd, céljuk pedig, hogy az emelkedés értéket jóval 2 Celsius-fok alatt tartsák. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a jelenlegi széndioxid-kibocsátási szintet 50 százalékkal csökkentsék, amihez hosszú távú, 100 százalékban megújuló energia felhasználásra lenne szükség – tájékoztatott a Greenpeace szakértője. Ezt pedig szerinte csak úgy lehet elérni, ha megújuló energiaforrásokat használó rendszerek épülnének, s ebbe már most elkezdene befektetni minden állam.

Ezt egyébként a horvátok is támogatnák, csaknem 90 százalékuk értene egyet a megújuló energiaforrások használatával. A szomszédos országban pedig lenne is értelme a beruházásnak, mivel ott 30 százalékkal magasabb a napsütéses órák száma, mint például Németországban. Az adriai ország mégis az egyik legelmaradottabb EU-tagállam a napenergia hasznosítása terén.

Zöldek az olajkitermelés ellen
A Greenpeace 1971-es fennállása óta rengeteg olajkitermelés magakadályozásában vett részt. Jelenleg az egyik legnagyobb mozgósítással bíró projektjük a Shell északi-sarkörön túli olajkitermelését igyekszik megakadályozni. Bár a kampány nem egy közkedvelt tengerpart közelében lévő olajkitermelés ellen folyik, egy nagy – több mint 1000 hordónyi – olajkiömlésnek az USA belügyminisztériuma szerint is 75% lenne az esélye. Ez katasztrofális hatásokkal bírna.
Egy esetleges baleset során a jégtáblák alá ömlő olaj szinte eltávolíthatatlan lenne és az Északi-sark rendkívül érzékeny ökoszisztémáját örökre tönkretenné. Az olajkitermelés a turisták által közkedvelt tengerpartokon nem ismeretlen jelenség. Ki kell emelni azonban, az Adriai-tengeren nem ismeretlen a fúrótornyok okozta látvány. Az olasz szakaszon majd hatvan éve, 1960 óta folyik olajkitermelés, amely projekt ellen a Greenpeace már évek óta és jelenleg is kampányol. S hogy a kőolaj kitermelése milyen károkat tud okozni, azzal kapcsolatban elég, ha 2010-es Mexikói-öbölben felrobbant fúrótoronyra, a Deepwater Horizonra gondolunk – mondta a lapnak Hunyadi.
Hozzátette, itt 1500 méteres mélységben mintegy 760 milló liter olaj ömlött a tengerbe. A hatóságok azt állítják, hogy ebből körülbelül 1 millió hordónyi olaj van máig is az öbölben 3200 négyzetkilométernyi területen, réteges sávokban elhelyezkedve. Ez pedig folyamatosan károsítja a környék ökoszisztémáját, továbbá a partvidék halászatból és turizmusból élő lakosságát is.