Tízmilliárdokat hozhatna az öntözés

Publikálás dátuma
2015.07.29. 07:22
A széttagolt parcellákon nehezen lehet öntözőrendszert létesíteni és gazdaságosan működtetni FOTÓ: MTI/BALÁZS ANTAL
Öntözés nélkül nem lesz versenyképes a magyar növénytermesztés. A klímaváltozás egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokat teremt a Kárpát-medencében, s erre idejekorán föl kellene készülni. Ehhez elengedhetetlenek a nagy tározók, de utoljára a szocialista kormányzás alatt, 2008-2009-ben adtak át ilyen létesítményt Magyarországon, azóta az Orbán kormányok egy kapavágást nem tettek.

Nem kell áttérni a magyar gazdáknak a tevetenyésztésre és a gyapottermesztésre - bár ez utóbbira az '50-es években voltak hamvába holt kísérletek. A globális klímaváltozásra azonban mindenképpen fel kell készülni. A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy az elmúlt fél évszázadban 1 Celsius fokkal emelkedett a Föld átlagos hőmérséklete, ami csak látszólag csekély mértékű változás. Már jelenleg is olvadnak a gleccserek, a pólusok jégtakarói. A Kárpát-medencét pedig földrajzi fekvése miatt különösen érzékenyen érinti a legkisebb változás is. Szakemberek szerint a jelenlegi átlagosan 12 trópusi nap néhány évtized alatt akár a kétszeresére növekedhet Magyarországon. Erre pedig a mezőgazdaságnak is fel kell készülnie.

A klímaváltozás nem azt jelenti, hogy nagyobb szárazság várható, hanem azt, hogy több nedvesebb és több szárazabb periódus alakul ki, változékonyabb lesz az időjárás, ennélfogva nagyobb árvizekre és nagyobb aszályokra kell számítani a jövőben - nyilatkozta a sajtónak Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese, az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője.

Láng István elmondta, az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, volt ahol 1,9 méterrel, ezért a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség . Így 2014 és 2020 között több mint 200 milliárd forintot fordítanak vízgazdálkodásra, egyebek mellett tervezik még két tiszai tározót építeni. Emlékeztetőül, a szocialista kormányzás időszakában a Vásárhelyi-tervben öt jelentős tározó építését határozták el, ám ezekből csak kettő, a cigándi és a tiszaroffi épült meg, még 2008-20009-ben. (Bővebben a tározókról keretes írásunkban.) A magyarországi folyók 95 százaléka a határainkon túl ered és mégsem történik semmi, hogy a stratégiai fontosságú vízkincsnek legalább a töredékét tároljuk.

A magyarországi 2600 kilométeres folyószakaszok vizsgálatánál mindössze két kis szakaszt találtak, ahol nem volt emelkedés az árvízi vízszintben a korábbi adatokhoz képest. Az ezredforduló óta egyre gyakoribbá váló árvizek okai között a klímaváltozás hatásain túl szerepet játszott az is, hogy sok helyen az ártereket beépítették vagy erdősítették.

Van ahol vízgazdálkodást más nehezíti. A kutatások szerint a Duna-Tisza közén az öntözésre használt fúrt kutakból egyre nagyobb mennyiségben kiemelt víz miatt jelentős mértékben lesüllyedt a talajvíz szintje. Ezért abban a régióban emiatt egyre nehezebb megoldani az öntözést.

Raskó György agrárközgazdász, mezőgazdasági termelő szerint a klímaváltozás egyelőre inkább előnyére, mint hátrányára vált. A sajtóban megjelent aggasztó hírekre reagálva megjegyezte, a kukorica, legalábbis a Dunántúlon, a legjobbkor kapta a hidegfronttal érkezett esőt és a csapadék tovább haladt a keleti, észak-keleti megyékbe is, így országosan közepes, 8 millió tonnás termés várható. A Dunántúlon a terméskiesés nem haladja meg a 10 százalékot. Az öntözés jelentősen növeli a termelés biztonságot és a hozamokat - állapította meg az agrárközgazdász.

A klímaváltozás hatásai Raskó György szerint egyelőre kedvezőek a magyar mezőgazdaság szempontjából. Az elmúlt 5 évben mindössze egyszer fordult elő súlyos aszályos esztendő, egyébként megfelelő volt a csapadékeloszlás is. A klímaváltozás előnyeinek ellenére az öntözésre mindenképpen szükség van a mezőgazdaságban. Már csak azért is, mert több növényi kultúránál elengedhetetlen a folyamatos öntözés. Ilyen egyebek mellett a vetőmag, a cukorrépa, a csemege, illetve étkezési kukorica, a zöldségfélék termesztése.

Az öntözés lényege éppen az, hogy a rendkívüli száraz időszakokat a növények átvészelhessék úgy, hogy ne legyen túlzott hozamcsökkenés.

Ugyancsak fontos szempont az öntözés kiterjesztésénél, hogy az uniós agrárszabályozás alapján a terület 3-5 százalékát "zöldíteni" kell, s a pihentetésre az egyik legjobb megoldás a szója. Márpedig ez a növény szereti a meleg, páradús klímát. Jelenleg alig 80 ezer hektáron termesztenek hazánkban szóját, de ez a terület 200 ezerre is bővülhetne, ám ehhez az szükséges, hogy ezt a teljes területet öntözzék. Természetesen más kultúrnövény is alkalmas a standard szántóföldi növények ideglenes kiváltására, azonban a szója hozza a legnagyobb nyereséget, mert a határon túl is igen keresett a génmódosítás (gmo) nélküli termény. A szója előveteménynek is kiváló, mert a következő évben akár a kalászosok, akár a kukorica 1-1,5 tonnával nagyobb termést hozhat.

Az öntözött területek bővítésének akkor van igazán értelme, ha a csatornahálózat - főleg az Alföld mély fekvésű területein - egyben a belvíz elvezetését is szolgálja.

Az agrárszakember úgy vélte, Magyarországon a jelenlegi nem egészen 100 ezer hektár öntözött terület nagyságát meg lehetne négyszerezni, s gazdaságosan 400 ezer hektárt lehetne bevonni az öntözésbe. Ehhez viszont szerinte is további tározókra lenne szükség. A tiszai tározók mellett például a Sió-völgyben is legalább két tározónak kellene épülnie. Ezzel csak ebben a térségben legalább 30-40 milliárd forinttal bővülhetne a mezőgazdaság teljesítménye, s ez tovább erősítené szerepét a GDP növekedésben. Egyelőre óriási a lemaradás.

A szakember helyeselte, hogy a kormányzat eltörölte a kötelező víztársulási díjat, de ennek fejében az államnak legalább a szántóföldi táblákig el kellene vinnie az öntöző-belvíz elvezető csatornákat. Az agrártársaságok nagyobb, professzionális gazdaságok egyre inkább költenek öntözéses technológiákra, berendezésekre. A kisebb gazdaságoknak pedig szövetkezniük kellene öntözési társulásokba, hogy gazdaságosan kiépíthessék a területükön az öntözési rendszert. Most a jegybank növekedési hitelprogramja 2,5 százalékos hitelkamatot kínál, ami igen kedvező ajánlat még a kereskedelmi bankok közvetítésével is. Ráadásul a növénytermesztő társaságok, nagygazdaságok hitelképesek, a pénzintézetek szívesen adnak nekik kölcsön.

Terv van, új vízgyűjtő nincs
A Vásárhelyi-terv keretében Cigánd-Tiszakarád téréségében 25 négyzetkilométer - majdnem egy Velencei-tó méretű - alapterületű tározó épült 2008-ban. A 94 millió köbméter víz befogadására alkalmas létesítmény 16,5 milliárd forintba került, amelynek a felét uniós, felét nemzeti forrásokból fedezték. A tározó 25 centiméterrel csökkentheti a tiszai árhullámok szintjét.
A tiszaroffi tározót egy évvel később adták át. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei beruházás mintegy 100 millió köbméter befogadó képességű mesterséges tó 16 centiméterrel apaszthatja a tiszai árszintet és tartalékolhat önözővizet az aszályos időszakokra. A 7,6 milliárdos beruházás kizárólag hazai költségvetési forrásokból épült meg. A Vásárhelyi-terv még azzal számolt, hogy tiszaroffi után 2013-ig még három árvízszintcsökkentő tározó épül a Tiszán, a nagykunsági, a hanyi-tiszasülyi és a Szamos-Kraszna közi.
Az Orbán-kormányok 2010. után a Vásárhelyi tervet is lesöpörték az asztalról és a legutóbbi időszakig nem sok szó esett az árvízapasztó, öntözővíz-tározó létesítményekről. A jelenlegi kormányzat vízgazdálkodási Kvassay-tervének megvalósulása további több éves csúszást jelent a klímaváltozás követelte víztartalékok megteremtésében.


Csapadékpótlásra szorulna zöldség-gyümölcs

Magyarországon mintegy 160 ezer hektáron termesztenek fele-fele arányban zöldséget, gyümölcsöt. A két ágazat összes területének alig 10-12 , a gyümölcsösöknek 15 százalékát öntözik rendszeresen.

Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos kertészeti osztályának elnöke a Népszavának elmondta, a korszerű, minőségi zöldség-gyümölcs termesztéshez a kertészetek, ültetvények 100 százalékát kellene öntözni. A 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban erre a célra is jelentős források állnak majd rendelkezésre, de a brüsszeli bürokrácia késlekedése miatt a pályázatokat csak idén ősztől lehet kiírni. A szakember úgy vélte, 2020-ig jó esetben talán a hazai gyümölcs termőterületek felét már sikerül bevonni az öntözéses gazdálkodásba. Ez a teljes ágazatban a 2020-as években valósulhat meg. Márpedig az öntözés a hozamokat növeli, a minőséget javítja. Mártonffy is fontosnak nevezte a tározók építését, a csatornahálózat kiépítését és a pályázatokban a korszerű technológiák támogatását.

Mártonffy az idei gyümölcstermésről is beszélt, s az eddigi tapasztalatok alapján azt jó közepesnek értékelte. Tévesnek nevezte a sajtót bejáró híreket a meggy rekordtermésről, ugyanis a tavalyi 83-84 ezer tonnával szemben mindössze 65-70 ezer tonna termett. A 2014-es nagy termés miatt kilónként 55-60 forintot adtak a feldolgozók a kedvelt gyümölcsért, s kezdetben ennyit kínáltak idén is. Ebből adódott az a félreértés, hogy most is hatalmas mennyiséget szüreteltek. Végül a szezon végére az árak 150-180 forintig is fölmentek.

Tavaly almából is rekord termés volt, 800 ezer tonnát szedtek, ebben az évben 600-650 ezer tonnára lehet számítani. Mártonffy Béla elmondta, az ültetvénykorszerűsítési pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy a jelenlegi 70 százalék ipari és 30 százalék étkezési alma arány érdemben változzon az étkezési javára.

A kajszibarack jó minőségű, de csak 28-30 ezer tonna lehet a termés, így az ára is tükrözi ezt.

A híres magyar görögdinnye termelés mélypontján 4200 hektáron termett a külföldön is keresett gyümölcs, de mára az ültetvények területe elérte az 5 ezer hektárt és várhatóan 200-230 ezer tonnás termés várható. Bár kedvező volt az időjárás és jó a termés, de a két hétig tartó trópusi hőség már az öntözött dinnyésekben is úgynevezett "napégéses" károkat okozott. Az aszálykár jelentkezik a szilvánál és az almánál is. A múlt évi 80 ezer tonnás szilvatermés most 10-15 százalékkal lehet kevesebb. Ez följebb hajthatja az eddig közepesnek mondható gyümölcsárakat.

A bürokrácia is akadályokat állít

Idén 5 millió tonna búza termett, s a tavalyi gyengébb minőséggel szemben 2015-ben az étkezési búza aránya meghaladja a 70 százalékot is. Az átlagos 8 millió tonnás kukoricamennyiség viszont valószínűleg nem lesz meg - vélte lapunk kérdésére Vancsura József, a Gabonaszövetség elnöke. A gyengébb termésnek az okai között szerepel, hogy a kánikulai aszály miatt az 1,2 millió hektáros kukorica vetésterületből mintegy 120 ezer hektár kiégett.

A Gabonaszövetség a mostani kormányzati, illetve uniós ciklusban a legfontosabb szakmai célja, hogy az öntözésről ne csak beszéljenek, hanem tegyenek is érte. Egyelőre az erre irányuló tervekből a tanácskozásokon kívül semmit nem látnak a gazdák.

A szövetség elnöke szerint az termelők számára rendkívül bonyolulttá tették az öntözés szabályozását és az egyszerűsítésnek se híre se hamva. Az öntözéshez számos engedély szükséges. Ráadásul az osztatlan területeken, illetve ahol több tulajdonos kezében van a birtok, nagyon bürokratikus a hozzájárulásuk beszerzése. például már egy tulajdonos is megakadályozhatja az öntözőrendszer kiépítését.

Alig van vízkiemelő pont és azok is elöregedtek, sincsenek felújítva - említette Vancsura. Az öntözőcsatornák karbantartása nincs megoldva. A kötelező víztársulási díj eltörlésével a szövetség elnöke is egyetértett, de hiányolta, hogy nem látni, ki és miből pótolja a kieső forrást, hogy működőképes maradjon a meglévő öntözőrendszer. Az öntözés ügye a sok bába között elvész, mert már annyi minisztérium, hatóság felügyeli. A szakember szerint az öntözéssel kapcsolatos törvényeket, rendeleteket "össze kellene fésülni" és egyszerűsíteni.

Vancsura József felidézte, hogy a rendszerváltás előtt még 300 ezer hektárt öntöztek Magyarországon, ma 40 ezer hektár búzát, kukoricát locsolnak a két fő növényi kultúra 2,3 millió hektárjából. Összesen legalább 500 ezer hektár mezőgazdasági terület öntözésére lenne lehetőség a művelt 5 millió hektárból.

Szerző

Újabb Főgáz-zsákmány

Publikálás dátuma
2015.07.29. 07:21
Fotó: Népszava
A Főgáz Zrt. adott be ajánlatot a határidőig arra a nyilvános felhívásra, amelyet a Tigáz Zrt. földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult lakossági fogyasztóinak ellátására írt ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A hivatal közölte, hogy a jogszabályban rögzített öt munkanapon belül értékeli a pályázatot. A hivatal eljárása során a felhasználók folyamatos ellátását tartja szem előtt - szögezték le a közleményben. A tendert június 30-án írták ki, 20 munkanapos határidővel.

Pozitív döntés esetén a Főgáz lesz Magyarország egyedüli földgáz egyetemes szolgáltatója - jelezte a közleményben Horváth Péter, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója, amelyhez a Főgáz is tartozik.

A Főgáz emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban három társaság is kérte földgázszolgáltatói engedélye visszavonását a MEKH-től, így szükségessé vált a gázhasználók további ellátásának biztosítása. A MEKH korábban már a GDF Suez és az E.ON összesen 1,3 millió ügyfélének ellátására jelölte ki a Főgázt, a mostani, pozitív döntés esetén ügyfeleinek száma 3,3 millióra bővülhet a közeljövőben - fűzték hozzá. Az új szolgáltató kiválasztását követően az átadás-átvétel hónapokat vesz igénybe.

Szakemberek szerint a pályázat csak formaság, hiszen a kormány rezsicsökkentési politikája miatt a lakossági gázszolgáltatás évi több tízmilliárdos veszteséget okozott a korábbi szolgáltatóknak, ezért adták vissza az "ipart", és jelentkezett csak az állami cég.

Szerző
Témák
Főgáz Zrt.

A festmény vásárlásokat magyarázza az MNB-alelnök

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban is vásárolt műkincseket - a többi közt erről beszélt Gerhardt Ferenc a köztévében kedd este.

"Ha valaki bejön" a Magyar Nemzeti Bankba, ott Mednyánszky képeket, Paál László, Aba-Novák festményeket is látni fog, a klasszikus magyar festészet számos alkotása található a jegybankban - mondta a jegybank alelnöke.

Kifejtette: ezek a képek a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában vannak, mint ahogy a most megvásárolt festmények is az MNB tulajdonát képezik, ezek a műkincsek akkor kerülnek közgyűjteményekbe, ha az MNB ott letétbe helyezi őket. Ez egyben felelet arra a "kimondott, ki nem mondott vádra" is, hogy úgynevezett monetáris finanszírozást végez a Magyar Nemzeti Bank, amikor ezeket a festményeket megveszi, "ez nem így van" - tette hozzá. 

Gerhardt Ferenc azzal kapcsolatban beszélt a jegybank műkincsvásárlásairól, hogy a magyar gyűjteménygyarapítás történetében is kiemelkedő mértékben, összesen csaknem 8,7 milliárd forintért vásárolt műtárgyakat az elmúlt másfél évben a Magyar Nemzeti Bank. 

Szerző