Vitatott halálos ítélet Indiában

Több mint 22 évvel a bombayi bombamerényletek után, amelynek során összesen 13 pokolgép robbant a metropoliszban, Indiában kivégezték az egyik elkövetőt, Jakub Memont. A halálos ítéletet a Maharasztra állambeli börtönben hajtották végre. Nem sokkal korábban elutasították kegyelmi kérvényét. Indiában tíz év alatt ez volt a harmadik kivégzés.

A Memon elleni halálos ítéletet sokan vitatták. A tizenegy elítélt közül csak az őlegsúlyosabb büntetését hagyták érvényben. Az 1993 márciusában végrehajtott merényletsorozat volt a legsúlyosabb India történetében. Az összehangolt támadások során támadást intéztek a bombayi tőzsde, az Air India légitársaság kirendeltsége, valamint egy luxusszálloda ellen. Összesen 257 személyt gyilkoltak meg. A terrorakcióért a muzulmán kisebbség tagjait tették felelőssé. A legfőbb kitervelőket mindmáig nem tudták kézre keríteni az indiai hatóságok.

Memon nemcsak a kitervelésben vett részt, hanem anyagi támogatást is nyújtott az akció végrehajtásához. Memon taagadta a vádakat, s az eljárás az indiai társadalmat is megosztotta. Emberi jogi aktivisták a halálos ítélet megváltoztatását követelték. A legfelsőbb bíróság korábbi bírája, Hardzsit Szing Bedi is felszólította az ügyben eljáró bírókat, vegyék figyelembe azt, hogy az elítélt együttműködött a hatóságokkal,s szabad akaratából tért vissza Pakisztánból Indiába.

Szerző

Nem folytatódnak a béketárgyalások

Továbbra is hallgatnak a tálibok vezetőjük, Omar molla haláláról. A kabuli kormányzat szerdán jelentette be, hogy a szélsőséges iszlamsta csoport vezetője legalább két évvel ezelőtt a pakisztáni Karacsiban, egy kórházban vesztette életét.

 A tálibok ugyanakkor közzétettek egy közleményt a molla halálhírének bejelentése után, ebben azonban egy szóval sem írnak volt vezetőjük sorsáról. Azt említik meg, hogy akarják folytatni a kormányzattal megkezdett békefolyamatot. Az Egyesült Államok 2001-ben Afganisztánban indított hadművelete óta a molla nem tűnt fel a nyilvánosság előtt. Ugyanakkor több olyan üzenet jelent meg a világhálón – halálának állítólagos éve, 2013 után is -, amit neki tulajdonítottak.

Már előzőleg megjelentek olyan aggodalmak, amelyek arról szóltak, hogy az Omar molla haláláról szóló hírek negatívan befolyásolják a kormány és a tálibok közötti békefolyamatot. A béketárgyalásokat pénteken kellett volna folytatni.

Szerző

Energiaválság Szíriában

Drasztikus energiahasználati megszorításokat kell életbe léptetni Szíriában, miután az Iszlám Állam egyre gyakrabban támad erőművekre. Wael Halaki miniszterelnök a parlamentnek összegezte a legújabb fejleményeket. Elmondta, a terrorszervezet az elmúlt két hónapban szisztematikusan vette célba a gáz- és olajmezőket, valamint a gázvezetékeket. 

A háború kitörése óta Szíria áramtermelése 9,000 megawattról közel a negyedére esett vissza. Ebből 1,500 megawatt két vízerőműből származik az Eufráteszen, amelyek közel találhatóak Rakkához, a terroristák központjához. Az olajmezők nagy többsége is a szélsőségesek által irányított területen található. A krízis előtti napi 380,000 hordóolajat termelt az ország, ebből mára mindössze napi 10,000 hordó maradt. A háború előtt sok külföldi cég fektetett be összesen több százmillió dollár értékben a Szíriai gázmezők kiépítésébe. A beruházások többségét azonban felfüggesztették. Szíria, egykor vezető olaj- és földgáz kitermelő ország volt, most kénytelen importtal fedezni szükségletei egy részét, de még így sem tudja stabilan kielégíteni azokat. Kedden, hála az al-Kaidához tartozó, al-Nuszra Front nevű szervezetnek, az ország egyik legnagyobb hőerőművét, a Zezount is elvesztették.

Szerző