Mintaprogram lesz a vasfüggönyépítés

Publikálás dátuma
2015.07.31. 07:06
Építési területet jelző tábla és a honvédség BAT-2 típusú lánctalpas buldózere Mórahalom közelében az ideiglenes biztonsági hatá
Kétmilliárd forinttal drágíthatja meg az ideiglenes határzár építését, hogy a miniszterelnök augusztus 31-re előre hozta a munkálatok befejezésének határidejét - írja a Népszabadság. Mint közöltük, szerdán a kormány a költségvetési tartalék terhére az eddigi 6,5 milliárdon túl 22,2 milliárd forintot hagyott jóvá a „migrációs probléma kezelésére”. A pénz nem számít, bár kerítésépítésben jártas szakemberek szerint egy hónap alatt képtelenség felállítani a 175 kilométeres védművet.

Ám: „úgy döntött a kormány, hogy állnia kell, tehát állni fog” – így hárították el a lap kérdéseit belügyi források. A büntetés-végrehajtás a kormány nevében máris kibérelte a határközeli összes drótkerítésfonó üzemet. Ezek tulajdonosaival megállapodtak, hogy a speciális szaktudást igénylő munkafázisokat kivéve minden más feladatot a fegyintézetekből odavezényelt elítéltekkel végeztessenek el.

Mórahalmon és Szegeden megkezdődött a közfoglalkoztatottak toborzása az ideiglenes biztonsági határzár építéséhez – tájékoztatta a Csongrád Megyei Kormányhivatal kommunikációs vezetője csütörtökön az MTI-t. Varga Márta közölte, az építéshez kapcsolódó közfoglalkoztatási program országos mintaprogramként indul. A programról szerdán és csütörtökön tartott előadásokra azok kaptak értesítőt, akik regisztrált munkanélküliek, de jelenleg nem vesznek részt semmilyen közfoglalkoztatásban. A résztvevőket arról tájékoztatták a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. munkatársai, hogy elsősorban segédmunkásként fogják alkalmazni a közfoglalkoztatottakat, de olyan emberekre is szükség volna, akiknek kisgépkezelői vizsgájuk van. Első körben a közvetlen határ menti, mórahalmi és szegedi járásokban élők kaptak értesítőt, de a szükséges létszám biztosítása érdekében a toborzás a határtól 50 kilométer távolságra eső járásokra is kiterjeszthető.

A munka napi 8 órában - ebbe az utazás is beleszámít -, két műszakban folyik majd. A közfoglalkoztatottak elsősorban egyszerű, képzettséget nem igénylő feladatokat fognak elvégezni: növényzetet irtanak, talajmunkákat végeznek, ahol szükséges, ott fásszárú növényzetet vágnak ki, határnyiladékot tisztítanak, anyagot mozgatnak. A munkát a HM EI Zrt. munkatársai irányítják. A munkások - honvédségi dolgozók, közfoglalkoztatottak - napi kétszeri étkezést kapnak, amelyet a Magyar Honvédség biztosít számukra térítési díj nélkül. Szintén ingyen szállítják a közfoglalkoztatottakat a munkavégzés helyszínére, és munkaruhát, védőeszközt, védőitalt is biztosítanak számukra. Az ideiglenes mechanikai határzár építésénél 215 Csongrád megyei közfoglalkoztatottra számítanak - tudatta a kommunikációs vezető.

Az abcug.hu riportot közölt, amelyből kiderül: talpalatnyi hely sincs már a vámosszabadi menekülttáborban, ahol a lakók az összetolt ágyak, az ötven fokos sátor és a kiserdő között választhatnak, amikor aludni mennek. Kevés a vécé, rengeteg a szemét. Közben a személyzet a lelkét is kidolgozza, amíg bírja. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a sajtót továbbra is kizárja a nyitott, közpénzből fenntartott befogadó állomásokból, ami a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ szerint is sérti a sajtószabadságot és az állampolgárok tájékoztatáshoz való jogát. A TASZ a belügyminisztertől kérte, hogy változtasson a hivatal gyakorlatán, de ez egyelőre nem történt meg. Az országgyűlési képviselők engedély nélkül is bemehetnek a táborokba, a honlap végül Kunhalmi Ágnes MSZP-s országgyűlési képviselő beszámolója és fényképei alapján tájékoztatott.

Alapvetően mindent rendben találtak a szakemberek a szegedi nagyállomáson és annak környékén tartott közegészségügyi szemlén – közölte a Csongrád megyei tisztifőorvos csütörtökön a helyszínen. Bosnyákovits Tünde közölte, az ellenőrzésre a budapesti Nyugati pályaudvaron kedden észlelt nagyszámú emésztőrendszeri megbetegedés miatt volt szükség, mivel Szegedről naponta 700-800 migráns utazik vonaton a fővárosba.

A hétvégén a "krisztusi magyarságért és az életvédő Európáért" kiálló Alfa Szövetség fehér kereszteket vert le a határ mentén Ásotthalomnál, hogy elriasszák a zöld határon érkező menekülteket. A viszonylag ártalmatlan akciónak durvább leágazásai is vannak: önkéntes határvadászok várnak újabb csatlakozókat a migránsok feltartóztatására, miközben Toroczkai László ásotthalmi polgármester egy gumilövedékes fegyvereket forgalmazó cég videóját reklámozza a helyzet kezelése érdekében. Július 22. óta szerveződik egy önkéntes csapat, szintén a Facebookon, amelynek önként vállalt feladata, hogy a határszakaszban szolgálatot teljesítsen. Egyes hozzászólók értelmezésében: a migránsokkal „megismertessék a magyarok istenét”. Egyelőre 54-en jelentkeztek.

Szerző

A Quaestor-ügy: állami lepel

Publikálás dátuma
2015.07.31. 07:00
A brókerbotrányok tele vannak homályos részletekkel, úgy tetszik, senkinek sem érdeke a tisztánlátás FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Quaestor-botrány folytatódik: a Cégközlönyben megjelent közlemény szerint a fiktív és valós kötvények kibocsátóját, a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft-t hivatalosan is végelszámolják. Ennek az a furcsasága, hogy a végelszámolás megindításáról a kft. tulajdonosainak kellett taggyűlésen egyhangúlag dönteni, márpedig Tarsoly Csaba és felesége hónapok óta előzetes letartóztatásban van. A brókercég károsultjai attól félnek, hogy, ha a Hrurira megszűnik, akkor nem lesz kit perelniük.

Folyamatosan fizeti a Befektetővédelmi Alap (Beva) a sohasem volt Quaestor-kötvények után a kártalanítást. Mindez azonban nem vigasz azoknak, akik a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjától (QKKA) várnak pénzt a valódi kötvényeik után. A fordított kárpótlás mellett az is legalább ekkora felháborodást keltett, hogy a kötvények kibocsátója, a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nél még 2015. július 9-én végelszámolás indult. Vagyis nem csődeljárás indul a Hrurira ellen, és nem is felszámolás, ami során a hitelezők hozzájuthatnának bizonyos adatokhoz, és érvényesíthetnék anyagi követeléseiket - mondta lapunknak Kálmán-Pikó István, aki Quaestor-károsultak szószólója.

Álláspontja szerint végelszámolást akkor szoktak kérni, ha egy cégnek nincsenek a tőkéjét meghaladó tartozásai, nem kell felszámolóbiztos, egyszerűen a tulajdonosok felosztják a vagyont maguk között, és megszüntetik a cég működését. Egy ilyen végelszámolás akkor logikus, ha egy cég főtevékenysége megszűnik, mást nem tervez végezni, adósságai nincsenek. Az is érdekes, hogy egy kft. végelszámolásáról kizárólag a cég taggyűlése dönthet, a tulajdonosok egyhangú szavazatával, márpedig Tarsoly Csaba és felesége előzetes letartóztatásban van. A végelszámolás hátránya az is, hogy ha az eljárás eredményesen lezajlik, akkor cég eltűnik, így nem lesz kit perelni. Vagyis állami segédlettel elrejtik Tarsoly Csabáék üzelmeit - mondta Kálmán-Pikó István.

Egy, az ügyet jól ismerő kártérítésekben járatos jogász szerint azonban a Hrurirának meglehet a szükséges tőkéje, mivel az idén áprilisi úgynevezett Quaestor-törvényt követően, a károsultak közvetlenül a QKKA-hoz fordultak kártérítésért, így a Hrurira tőkéje megmaradhatott, de erről teljes bizonyosságot csak a társaság vagyonmérlegéből lehetne szerezni.

A Quaestor-károsultak fiktív kötvényesei akár örülhetnének is, ugyanis a Beva tegnapi tájékoztatása szerint e hét elejéig összesen 15 ezer Quaestor-ügyfél több mint 41 milliárd forint kártalanítást vett fel az OTP Bank fiókhálózatában, és eddig összesen 25 ezer befektető mintegy 70 milliárd forint kártalanítási összege érkezett meg a legnagyobb lakossági pénzintézethez, részükre a pénzkifizetés folyamatosan megtörténik.

Jövő hétfőtől egyébként újabb ügyfelek részére történnek meg kifizetések, míg a többiek kérelmét a hiányzó adatok pótlása után bírálják el. Ezzel a jogosnak nyilvánított 32 ezer Quaestor-kötvényes károsult 78 százaléka már felveheti a pénzét a bankfiókokban. Emellett megkezdődött a mintegy 300 jogi személy kártalanítása is. A tőkepiaci törvény ugyanakkor kizárja a kártalanítottak köréből a helyi önkormányzatokat és az intézményi befektetőket, így többek között a győri önkormányzat is futhat az egymilliárd forintja után.

A Quaestor-kártalanítás lassan félig kész, a Buda-Cash-székháznál viszont nincs mozgás FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Quaestor-kártalanítás lassan félig kész, a Buda-Cash-székháznál viszont nincs mozgás FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A másik botrányos cég, a Buda-Cash kártalanítása ugyan régebbi, de a Beva arról tájékoztatta lapunkat, hogy az érdemi elbírálást akkor tudják megkezdeni, ha a felszámolótól megkapja a kártalanítás megállapításához szükséges adatokat. (A Beva kártalanítási kötelezettségének összege a kiadható vagyontól függ, de erről még nincs információ. A meglévő vagyon kiadása után még mindig megmaradó hiány lesz a Beva által nyújtandó kártalanítás alapja. Konkrét határidőt azonban senki sem tudott mondani.

Szerző

A Quaestor-ügy: állami lepel

Publikálás dátuma
2015.07.31. 07:00
A brókerbotrányok tele vannak homályos részletekkel, úgy tetszik, senkinek sem érdeke a tisztánlátás FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Quaestor-botrány folytatódik: a Cégközlönyben megjelent közlemény szerint a fiktív és valós kötvények kibocsátóját, a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft-t hivatalosan is végelszámolják. Ennek az a furcsasága, hogy a végelszámolás megindításáról a kft. tulajdonosainak kellett taggyűlésen egyhangúlag dönteni, márpedig Tarsoly Csaba és felesége hónapok óta előzetes letartóztatásban van. A brókercég károsultjai attól félnek, hogy, ha a Hrurira megszűnik, akkor nem lesz kit perelniük.

Folyamatosan fizeti a Befektetővédelmi Alap (Beva) a sohasem volt Quaestor-kötvények után a kártalanítást. Mindez azonban nem vigasz azoknak, akik a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjától (QKKA) várnak pénzt a valódi kötvényeik után. A fordított kárpótlás mellett az is legalább ekkora felháborodást keltett, hogy a kötvények kibocsátója, a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nél még 2015. július 9-én végelszámolás indult. Vagyis nem csődeljárás indul a Hrurira ellen, és nem is felszámolás, ami során a hitelezők hozzájuthatnának bizonyos adatokhoz, és érvényesíthetnék anyagi követeléseiket - mondta lapunknak Kálmán-Pikó István, aki Quaestor-károsultak szószólója.

Álláspontja szerint végelszámolást akkor szoktak kérni, ha egy cégnek nincsenek a tőkéjét meghaladó tartozásai, nem kell felszámolóbiztos, egyszerűen a tulajdonosok felosztják a vagyont maguk között, és megszüntetik a cég működését. Egy ilyen végelszámolás akkor logikus, ha egy cég főtevékenysége megszűnik, mást nem tervez végezni, adósságai nincsenek. Az is érdekes, hogy egy kft. végelszámolásáról kizárólag a cég taggyűlése dönthet, a tulajdonosok egyhangú szavazatával, márpedig Tarsoly Csaba és felesége előzetes letartóztatásban van. A végelszámolás hátránya az is, hogy ha az eljárás eredményesen lezajlik, akkor cég eltűnik, így nem lesz kit perelni. Vagyis állami segédlettel elrejtik Tarsoly Csabáék üzelmeit - mondta Kálmán-Pikó István.

Egy, az ügyet jól ismerő kártérítésekben járatos jogász szerint azonban a Hrurirának meglehet a szükséges tőkéje, mivel az idén áprilisi úgynevezett Quaestor-törvényt követően, a károsultak közvetlenül a QKKA-hoz fordultak kártérítésért, így a Hrurira tőkéje megmaradhatott, de erről teljes bizonyosságot csak a társaság vagyonmérlegéből lehetne szerezni.

A Quaestor-károsultak fiktív kötvényesei akár örülhetnének is, ugyanis a Beva tegnapi tájékoztatása szerint e hét elejéig összesen 15 ezer Quaestor-ügyfél több mint 41 milliárd forint kártalanítást vett fel az OTP Bank fiókhálózatában, és eddig összesen 25 ezer befektető mintegy 70 milliárd forint kártalanítási összege érkezett meg a legnagyobb lakossági pénzintézethez, részükre a pénzkifizetés folyamatosan megtörténik.

Jövő hétfőtől egyébként újabb ügyfelek részére történnek meg kifizetések, míg a többiek kérelmét a hiányzó adatok pótlása után bírálják el. Ezzel a jogosnak nyilvánított 32 ezer Quaestor-kötvényes károsult 78 százaléka már felveheti a pénzét a bankfiókokban. Emellett megkezdődött a mintegy 300 jogi személy kártalanítása is. A tőkepiaci törvény ugyanakkor kizárja a kártalanítottak köréből a helyi önkormányzatokat és az intézményi befektetőket, így többek között a győri önkormányzat is futhat az egymilliárd forintja után.

A Quaestor-kártalanítás lassan félig kész, a Buda-Cash-székháznál viszont nincs mozgás FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Quaestor-kártalanítás lassan félig kész, a Buda-Cash-székháznál viszont nincs mozgás FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A másik botrányos cég, a Buda-Cash kártalanítása ugyan régebbi, de a Beva arról tájékoztatta lapunkat, hogy az érdemi elbírálást akkor tudják megkezdeni, ha a felszámolótól megkapja a kártalanítás megállapításához szükséges adatokat. (A Beva kártalanítási kötelezettségének összege a kiadható vagyontól függ, de erről még nincs információ. A meglévő vagyon kiadása után még mindig megmaradó hiány lesz a Beva által nyújtandó kártalanítás alapja. Konkrét határidőt azonban senki sem tudott mondani.

Szerző