„Nukleáris támadás” London utcáin

Nagyon súlyos következményekkel járhatott az Alexandr Litvinyenko volt KGB ügynök ellen 2006-ban elkövetett londoni merénylet. A polónium-210 nevű radioaktív izotóp, amivel megmérgezték, londoni civileket is megfertőzhetett. 

Egy a rendőrség nyomozati aktáit idéző beszámoló szerint nem lehet pontosan tudni, mennyire veszélyes a polóniummal azok számára, akik közvetlenül nem, csak közvetetten érintkeznek a radioaktív anyaggal. Azt sem tudni, milyen hosszú távú hatásai vannak. Litvinyenko özvegyének ügyvédje úgy írta le az esetet, mintha nukleáris támadás történt volna London utcáin.

A merényletek kapcsolatos viták ártottak az orosz-brit viszonynak. Az egykori ügynököt azt követően érte sugárfertőzés, hogy megivott egy polóniummal fertőzött zöldteát egy fővárosi hotelben. Halálos ágyán Vlagyimir Putyin orosz elnököt vádolta a merénylettel, de a Kreml mindig is tagadta, hogy bármilyen szerepe lett volna az ügyben. A londoni rendőrség két másik egykori KGB-alkalmazottat vádol az akcióval: Dimitrij Kvotunt és Andrei Lugovojt. Ők is mindent tagadnak, s a Kreml sem adta ki őket a brit hatóságoknak. A nyomozás során kiderült, a város több pontján is sugárzás nyomait találtak, azokon a részein, ahol a két férfi járt.

Horwell szerint a polónium majdnem tökéletes gyilkos fegyver. Szinte felismerhetetlen, hatása egyértelmű, lassan fejti ki hatását, így a merénylőknek is elég idejük van arra, hogy kereket oldjanak. Csak a szerencsének köszönhető, hogy éppen Litvinyenko halála előtt felfedezték az izotópot, különben a halál oka örökre rejtély maradt volna.

Frissítve: 2015.07.30. 22:54

Varufakisz a vádlottak padjára kerülhet

Per fenyegeti Janusz Varufakisz volt görög pénzügyminisztert. Az ügyészség nyomozást indít, s a parlamenttől mentelmi jogának felfüggesztését kéri amiatt, mert titkos tervet készített elő a Grexitre, s a drachmára való visszaállásra. Hazaárulással, „bűnözői csoport” létrehozásával, egyes hírmagyarázók pedig egyenesen puccsal vádolják.

Két feljelentője, egy polgármester, valamint egy ügyvéd, azzal is vádolják, hogy a hitelezőkkel folytatott tárgyalások elszabotálásával több milliárd eurós kárt okozott hazájának. Anna Aszimakopulu, konzervatív képviselő valószínűnek nevezte, hogy Varufakisz a vádlottak padjára kerül. A Guardiannak elmondta: „most nem lennék a bőrében”.

A mentelmi jog felfüggesztése azonban nem egyszerű folyamat. Először ugyanis a parlamentnek vizsgálóbizottságot kell felállítania, amely kivizsgálja a vele szembeni vádakat. Ha a testület megalapozottnak találja a vádakat, s per indítását javasolja, a törvényhozásnak szavaznia kell mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Varufakisz mindenesetre a halogató taktikával valóban nagy kárt okozott. A görög parlament pénzügyi részlege által közzétett adatai szerint csak a bankok bezárása miatt vesztett az állam heti 2,8 milliárd eurót. A jelentés szerint továbbra sem került le teljesen a napirendről a Grexit. A szerzők figyelmeztették a kormányt arra, végre kell hajtani a reformokat. A Nemzetközi Valutaalap végrehajtó bizottsága zöld utat adott arra, hogy az IMF is szerepet vállaljon az újabb hitelprogramról szóló tárgyalásokban – értesült a Kathimerini című lap.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök akár újabb népszavazást írathat ki, ezúttal arról, támogatják-e a görögök a hitelezőkkel kapcsolatos politikáját. Kijelentette, nem megoldás az, ha a reformprogrammal kapcsolatos törvényeket rendszeresen az ellenzék szavazataival kell elfogadni. A kormányfő bejelentette, hogy pártja szeptemberben rendkívüli kongresszust tart. Eldőlhet, mi lesz azon baloldali platform sorsa, amely nem támogatta a reformokat.

Szerző
Frissítve: 2015.07.30. 22:41

"Jó egyetem voltunk, a kertészekkel együtt"

Publikálás dátuma
2015.07.31. 07:07
Fotó: Népszava
Jelentősen átalakulhat a Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME), a Budapesti Corvinus Egyetem kertészeti és élelmiszer-ipari karai a Szent István Egyetem részeként működhetnek tovább és összeolvaszthatják a szolnoki és a kecskeméti főiskolát – jelentette be Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára. A Figyelő szerint a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank és a Corvinus közötti megállapodás, és a jegybanki tanszék létrehozása sokat nyomott a latban, így az egyetem részben Matolcsynak köszönheti megmaradását.

Tény, hogy létezik megállapodás a Corvinus és Matolcsy György között, de túlzás lenne azt állítani, hogy ő mentette meg az egyetemet - válaszolta lapuknak Mészáros Tamás. A Corvinus volt rektora sajnálatát fejezte ki, hogy az egyetem kertészeti és élelmiszer-ipari karai a Szent István Egyetem részeként működnek tovább: "Jó egyetem voltunk, a kertészekkel együtt" - fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy a végső döntések augusztus végén születnek meg, addig még sok minden fog kiderülni.

Az MSZP szerint legalább a 2010-es szintre kellene visszaállítani a felsőoktatás finanszírozását ahhoz, hogy hatékony lehessen az egyetemek és főiskolák rendszerének átalakítása. Hiller István, a szocialisták oktatási kabinetjének vezetője, volt szakminiszter elmondta, pártja kormányzásának utolsó évében 186 milliárd forinttal gazdálkodott a felsőoktatás, míg az idén csak 153 milliárd forint, jövőre pedig 165 milliárd forint lesz ugyanerre a célra.

Hangsúlyozta, a kabinet által tervezett szerkezeti átalakítások csak akkor lehetnek sikeresek, ha legalább 20 milliárd forinttal növelik az ágazat állami támogatását. "Semmit róluk nélkülük!" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a kormánynak az érintett intézmények mellett a felsőoktatási kerekasztal, valamint a parlamenti pártok véleményét is ki kell kérnie, mivel az ágazatban végrehajtott átalakítások hosszú távon, várhatóan csak a következő országgyűlési ciklusokban fejtik ki hatásukat.

A korábbi tárcavezető szólt arról is, hogy a felsőoktatás átalakítását össze kell hangolni a közoktatás szabályozásával is. Elmondta, 2010 óta 25 százalékkal csökkent az egyetemekre és főiskolákra jelentkezők száma, az alapképzésekre 30 százalékkal kevesebb hallgatót vesznek fel. Mindennek természetes velejárója, hogy egyes vidéki intézmények nehéz helyzetbe kerültek - jelezte Hiller István, aki szerint a közoktatás helyzetének javítása segíthetne ezen a problémán. Az MSZP képviselője egyértelművé tette, semmilyen olyan átalakítást nem támogatnak, amely forráskivonással jár, hiszen az egyértelműen további színvonalcsökkenéssel jár. Hiller külön kitért a Corvinus Egyetem helyzetére, amiről azt mondta, csak olyan változtatásokat hajlandóak elfogadni, amelyhez az intézmény hallgatói és oktatói testületei is hozzájárultak.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a felsőoktatásban tervezett átalakítások szakmailag megalapozatlanok, "pénzügyileg kiszámítatlanok", ráadásul az érintett oktatókkal és hallgatókkal sem egyeztettek róluk.

Pótfelvételi határidő
Augusztus 10-ig és kizárólag elektronikusan nyújthatnak be pótfelvételi kérelmet azok a diákok, akiket nem vettek fel az általános felvételi eljárásban, vagy akik az idén nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe.
A pótfelvételi ponthatárokat augusztus 26-án hirdetik ki.



Szerző