A Quaestor-ügy: állami lepel

A Quaestor-botrány folytatódik: a Cégközlönyben megjelent közlemény szerint a fiktív és valós kötvények kibocsátóját, a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft-t hivatalosan is végelszámolják. Ennek az a furcsasága, hogy a végelszámolás megindításáról a kft. tulajdonosainak kellett taggyűlésen egyhangúlag dönteni, márpedig Tarsoly Csaba és felesége hónapok óta előzetes letartóztatásban van. A brókercég károsultjai attól félnek, hogy, ha a Hrurira megszűnik, akkor nem lesz kit perelniük.

Folyamatosan fizeti a Befektetővédelmi Alap (Beva) a sohasem volt Quaestor-kötvények után a kártalanítást. Mindez azonban nem vigasz azoknak, akik a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjától (QKKA) várnak pénzt a valódi kötvényeik után. A fordított kárpótlás mellett az is legalább ekkora felháborodást keltett, hogy a kötvények kibocsátója, a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nél még 2015. július 9-én végelszámolás indult. Vagyis nem csődeljárás indul a Hrurira ellen, és nem is felszámolás, ami során a hitelezők hozzájuthatnának bizonyos adatokhoz, és érvényesíthetnék anyagi követeléseiket - mondta lapunknak Kálmán-Pikó István, aki Quaestor-károsultak szószólója.

Álláspontja szerint végelszámolást akkor szoktak kérni, ha egy cégnek nincsenek a tőkéjét meghaladó tartozásai, nem kell felszámolóbiztos, egyszerűen a tulajdonosok felosztják a vagyont maguk között, és megszüntetik a cég működését. Egy ilyen végelszámolás akkor logikus, ha egy cég főtevékenysége megszűnik, mást nem tervez végezni, adósságai nincsenek. Az is érdekes, hogy egy kft. végelszámolásáról kizárólag a cég taggyűlése dönthet, a tulajdonosok egyhangú szavazatával, márpedig Tarsoly Csaba és felesége előzetes letartóztatásban van. A végelszámolás hátránya az is, hogy ha az eljárás eredményesen lezajlik, akkor cég eltűnik, így nem lesz kit perelni. Vagyis állami segédlettel elrejtik Tarsoly Csabáék üzelmeit - mondta Kálmán-Pikó István.

Egy, az ügyet jól ismerő kártérítésekben járatos jogász szerint azonban a Hrurirának meglehet a szükséges tőkéje, mivel az idén áprilisi úgynevezett Quaestor-törvényt követően, a károsultak közvetlenül a QKKA-hoz fordultak kártérítésért, így a Hrurira tőkéje megmaradhatott, de erről teljes bizonyosságot csak a társaság vagyonmérlegéből lehetne szerezni.

A Quaestor-károsultak fiktív kötvényesei akár örülhetnének is, ugyanis a Beva tegnapi tájékoztatása szerint e hét elejéig összesen 15 ezer Quaestor-ügyfél több mint 41 milliárd forint kártalanítást vett fel az OTP Bank fiókhálózatában, és eddig összesen 25 ezer befektető mintegy 70 milliárd forint kártalanítási összege érkezett meg a legnagyobb lakossági pénzintézethez, részükre a pénzkifizetés folyamatosan megtörténik.

Jövő hétfőtől egyébként újabb ügyfelek részére történnek meg kifizetések, míg a többiek kérelmét a hiányzó adatok pótlása után bírálják el. Ezzel a jogosnak nyilvánított 32 ezer Quaestor-kötvényes károsult 78 százaléka már felveheti a pénzét a bankfiókokban. Emellett megkezdődött a mintegy 300 jogi személy kártalanítása is. A tőkepiaci törvény ugyanakkor kizárja a kártalanítottak köréből a helyi önkormányzatokat és az intézményi befektetőket, így többek között a győri önkormányzat is futhat az egymilliárd forintja után.

A Quaestor-kártalanítás lassan félig kész, a Buda-Cash-székháznál viszont nincs mozgás FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A másik botrányos cég, a Buda-Cash kártalanítása ugyan régebbi, de a Beva arról tájékoztatta lapunkat, hogy az érdemi elbírálást akkor tudják megkezdeni, ha a felszámolótól megkapja a kártalanítás megállapításához szükséges adatokat. (A Beva kártalanítási kötelezettségének összege a kiadható vagyontól függ, de erről még nincs információ. A meglévő vagyon kiadása után még mindig megmaradó hiány lesz a Beva által nyújtandó kártalanítás alapja. Konkrét határidőt azonban senki sem tudott mondani.