Tegnap a Magyar Közlönyből kiderült: aki az ideiglenes biztonsági határzár építési vagy karbantartási munkálatai során, az ideiglenes biztonsági határzár területén szolgálatot teljesítő hivatalos személyek, vagy az ott munkát végzők be- és kijutását, illetve az ideiglenes biztonsági határzár területére tartó hatósági vagy szállító járművek be- és kijutását akadályozza, 300 ezer forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezhető.
Megkérdeztük Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértőt és újságírót, hogy mit gondol ennek a döntésnek a hatásáról mind a szerb-magyar kapcsolatokra, mind a menekültek megítélésére nézve, aki a DK nevében saját véleményét is megfogalmazva azt mondta: amióta a törvény formálódik, és láthatjuk a szövegét is, nyilvánvalóvá vált, hogy ez a törvény szándékaiban is alávaló, a most hozott jogszabály pedig olyan jogilag bizonytalan helyzetet teremt, ami kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az embereket.
Ara-Kovács feltette a kérdést: mit jelent az, hogy akadályozza a munkát? Már az is akadályozásnak minősül vajon, ha például vizet kérünk a dolgozótól, vagy csak felteszünk neki egy kérdést? A szakértő szerint súlyos incidensek származhatnak a döntésből, amiket a kormánynak inkább el kellett volna kerülnie, és megmutatni a lakosságnak, hogy létezik humánusabb megoldás is, mint a menekültek elleni gyűlöletkeltés.
Elkészült a mintaszakasz Mórahalomnál június 16-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A szakértő szerint szerb-magyar vonatkozásból megközelítve a kérdést a kormánynak megint csak segítenie kellene az integrációt, és a szerb hatóságokkal közösen intézkedni, együttműködni ahelyett, hogy drákói rendszabályozással fellépnek a menekültek ellen.
Azzal kapcsolatban, hogy Baranya és Zala megyében is ideiglenes menekültbefogadó állomásokat hoznak létre, úgy nyilatkozott: nem voltak olyan nagy konfliktusok, még a debreceni sem indokolta, hogy a városi közegből koncentrált lágerekbe telepítsék a menekülteket, ugyanis konfliktusok bárhol - városi és falusi környezetben egyaránt - kialakulhatnak.
Molnár Zsolt: nem a plakátkampányra kéne költeni
Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke úgy nyilatkozott lapunknak: a kormánynak nem "óriásplakátkampányra" és drága akciókra kellene költenie, hanem a helyzet valós megoldására, s bár a július 31-én kiadott törvény néhány része elemében mutat előrelépést - mint például a határidőzés vagy a terrorizmus elleni fellépés - de összességében nem ad választ a problémára. Az elnök szerint egyedi megoldással nem lehet kezelni a menekültügyet, ehelyett a többi európai országgal kéne együttműködni. Ez a gyorsított eljárásban hozott propaganda ízű törvény nem alkalmas arra, hogy a problémát orvosolja, így csak nőni fognak a gondok, nem megoldódni - nyilatkozta az MSZP-s politikus.
Tiltakozott a Jobbik
Szombaton a Jobbik tiltakozott a Zala megyei Sormás határába tervezett ideiglenes befogadóállomás létesítése ellen, és közölték: a párt támogatja a lakosságot "minden olyan törvényes eszköz alkalmazásában, amellyel meg kívánják akadályozni a menekülttábor létesítését". A Jobbik nagykanizsai alelnöke felháborítónak nevezte, hogy "a kormány egyik napról a másikra, a helyi képviselő-testületet, a települési és városvezetést, valamint a lakosságot megkerülve döntött" az ideiglenes befogadóállomás kialakításáról.
A Jobbik nagykanizsai szervezetének alelnöke sajtótájékoztatót tart a Zala megyei Sormás határában, 7-es főút mellett. MTI Fotó: Varga György
Tiltakoznak a martonfai lakosok is
Nem csak a Jobbik ellenzi az épülő menekülttáborokat, Martonfa lakossága már a hivatalos bejelentés másnapján arról beszélt, hogy hamarosan menekülttábor épül a faluban. A 228 lelkes település általunk megszólított lakói kivétel nélkül ellenzik a kormány elképzeléseit, mivel félnek attól, hogy a menekültekkel vége a falu biztonságának és nyugalmának. Az különösen felháborította a martonfaiakat, hogy korábban szó sem volt a tábor idetelepítéséről.
Ezt erősítette meg Martonfa polgármestere, Bosnyák András is a Népszabadságnak: - Senki nem keresett meg minket ebben az ügyben, így az se tudjuk, hogy mekkora lesz ez a tábor, hányan lesznek itt, kijárhatnak-e a menekültek? Semmit nem tudunk! Hát persze, hogy mindenki fél - mondta a polgármester.
A sátortábor egy közművekkel el nem látott mezőgazdasági területen valósulna meg, közel a település lakott belterületéhez - olvasható a Jobbik közleményében. Martonfa lakossága egyhangú szavazatával támogatta a polgármester és a Jobbik kezdeményezését, mely szerint a tervezett menekülttábor a felcsúti Pancho Arénában valósuljon meg.
