Előfizetés

Dzsihád a fekete kontinensen

Ványai István írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:32
Buharit már fogadta Barack Obama amerikai elnök is a Fehér Házban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ALEX WONG.
A Boko Haram felkelése immár hat éve zajlik, és azóta is töretlenül küzdenek az afrikai „iszlám kalifátus” megalapításáért. Nigéria, ahonnan mozgalmuk indult, azóta sem tudott jelentős eredményeket felmutatni az ellenük folytatott harcban. Mára a terrorszervezet több környező országban is letette névjegyét. Ezen országok most együttesen próbálnak fellépni ellenük, ez a lépés talán végre előremozdíthatja a több éves, több ezer áldozattal járó állóháborút.

A Boko Haram sokáig csak Nigéria problémája volt, már ha lehet egyáltalán ilyet mondani egy terrorszervezet esetében. Mindenesetre támadások sokáig csak Nigériában történtek, így értelemszerűen a helyi katonaságra hárult a feladat, hogy ezeknek gátat szabjanak. A helyzet azonban azóta nem sokat javult. A merényletek folytatódtak, és a kormány látszólag nem talált vagy nem keresett megoldást a megállításukra. Sokan Goodluck Jonathant hibáztatják, aki 2010-től 2015 májusáig volt Nigéria elnöke.

Ebben az időszakban, egész pontosan 2014 áprilisában raboltak el 276 iskolás lányt Chibok városából, akiknek azóta sem akadtak nyomára. Lehetett hallani tárgyalásokról, a terroristákkal kötött egyezségekről, de Jonathan kormánya ezen a téren sem tudott eredményekkel szolgálni. Tétlenséggel vádolják, ami közvetetten hozzájárult a Boko Haram növekedéséhez és fejlődéséhez. Mi sem igazolja ezt jobban, hogy már a katonák sem engedelmeskedtek neki. A rossz körülmények, a felszerelés- és ellátmányhiány miatt többen megtagadták a harcot, egyes egységek a feletteseik ellen fordultak. Így nem is egyszerű háborút vívni.

Muhammadu Buhari, az alig két hónapja hivatalba lépett jelenlegi elnök azonban már elnöksége első hónapjaiban sem volt tétlen, és igazi áttörést ígér. Eddigi legjelentősebb intézkedése, ami talán tényleg eredményekhez vezethet, a Multinacionális Egyesített Különítmény (MNJTF) alakítása volt. 2009 óta időről időre felmerült egy hasonló közös légió felállításának ötlete, a megvalósítás mégis mostanáig váratott magára. Az egység 8700 katonát egyesít Nigériából, Kamerunból, Csádból és Nigerből. Az országok közös megegyezése alapján a részt vevő katonákra nem fognak vonatkozni az országhatárok és akár azokon keresztül is üldözőbe vehetik a terroristákat.

Központjukat Csád fővárosába, N’Djamenába helyezték. Mindeközben néhány napja a nigériai katonaság műveleti központja visszakerült Maduguriba, miután sikeresen visszafoglalták a várost. Az elnök szerint már ez magában is elég volt, hogy bizalommal töltse el a katonákat. Elképzelésében az új sereg bevetése a Boko Haram rövid távú megsemmisítéséhez fog vezetni.

A stratégia azonban nem mindenkit nyűgözött le. A kritikusok, köztük több rangos katonatiszt szerint a különítmény felállításával Buhari csak népszerűségre törekedett. Sok idejük azonban nem volt panaszkodni, az új elnök egyik első dolgaként szervezte át a katonai vezetést, mondván azoknak megvolt az ideje a cselekvésre. Már ezzel a lépésével is nemzetközi elismerésre tett szert. Sokan úgy látták, ezzel megszüntette az egyik lehetséges akadályt, ami eddig a hatékonyság útjában állt.

Az Egyesült Államok is örömmel látta az átszervezést, mivel több volt vezetőt emberi jogi visszaélésekkel vádoltak. Így lehetőség nyílhat arra is, hogy Washington nagyobb részben járuljon hozzá az ország küzdelmeihez, Barack Obama elnök is segítséget ígért. A nigériai haderő még mindig komoly készlethiányokban szenved, jó nemzetközi kapcsolatokkal ez a probléma hamar megoldásra találhat.

Garba Shehu nigériai elnöki szóvivő elmondta, Buhari megválasztása óta a közös hadműveletben részt vevő nemzetek katonái már bizalommal néznek egymásra. A bizalomra pedig mindenképpen szükség lesz, főleg úgy, hogy az érintett országok kénytelenek lesznek félretenni a múlt konfliktusait eme közös cél érdekében. Nigéria és Kamerun viszonyát sokáig területi viták keserítették meg, ezeket végül egy nemzetközi bíróság orvosolta.

Buhari most személyesen is elutazott Kamerunba, hogy Paul Biya elnökkel találkozzon, és végleg elsimítsa nézeteltéréseiket, ezzel az ENSZ elismerését is elnyerte. Biya is nagyra értékelte a kezdeményezést, mondván a korábbi elnök, Jonathan nem hogy nem akart együttműködni, még a telefont sem vette fel neki.

A tervek szerint a Multinacionális Egyesített Különítmény ebben a hónapban már minden tekintetben működőképes lesz. Már múlt szerdán megkezdhette volna működését, de ennek egy kisebb változtatás állt az útjába. Juszuf Buratai vezérőrnagy, aki eddig az élükön állt, szerdán átadta helyét Iliyasu Isah Abbah vezérőrnagynak. A hivatalos ceremóniát pénteken tartották a hadsereg főhadiszállásán, Buratai arra szólította fel utódját, hogy biztosítsa az egység zavartalan felállását, valamint hatékony koordinációját.

Elmondta, ő már megteremtette az alapokat, a központ készen áll, és megkezdte működését, így már szinte minden adott a bevetéshez. Külön kiemelte a túszok kiszabadításának fontosságát. Abbah-t tapasztalt, érett vezetőnek tartják, alkalmas embernek a feladatra. Korábban katonai titkárként tevékenykedett, a taktikai tervezésben vett részt, új pozícióját „hazai pálya”-ként írta le. Sokan dicsérték azért, ahogy sikeresen visszatartotta a Boko Haram északnyugati irányú terjeszkedését.

Együttműködés eddig is volt az országok közt, Csád és Niger már korábban is segített Nigériának visszafoglalni a felkelők által ellenőrzött területeket. A mostani helyzet viszont más, egy közös ellentámadásról beszélünk, és ennek súlyát a Boko Haram is megérezte. Nem lehet tagadni, hogy Jonathan elnöksége alatt könnyű dolguk volt, nem igazán szembesültek jelentős ellenállással.

Buhari beiktatása óta azonban megszaporodtak a támadásaik, és nem csak Nigériában, hanem a különítményben részt vevő többi országban is. A szakértők viszont arra a következtetésre jutottak, hogy főbb támaszpontjaik elvesztésével a szervezet vezetése is szétesett. A terrorszervezeten belüli zavarodottság mindenképpen a közös nemzetközi különítménynek kedvez, ilyen szempontból nem is jöhetne jobbkor az egységes offenzíva.

Akárhogy is legyen, az évek során annyi egyértelműen kiderült a Boko Haramról: akármilyen gyengének is tűnnek, akármilyen ritkán csapnak le, nem fognak meghátrálni. Hat évig szinte szabadon garázdálkodhattak, sem az állam, sem a katonák nem akartak az útjukba állni, és ennek a civilek látták kárát. Ahogy azt Buhari is belátja, egyedül egy országnak sem lenne esélye szembeszállni velük, az egységes ellentámadás mégis csak mostanra vált lehetségessé.

Az államfő gyors hatást ígér, bár kérdés, hogy mit tekintünk gyorsnak, azok után, hogy az emberek évekig nézték tehetetlenül a pusztítást és a mészárlást. Ideje már, hogy véget vessenek a „forradalomnak”, és bár most még nem lehet sikerekről beszélni, egyelőre kellőképpen nagy siker már az is, hogy Afrika végre harcba szállt a Boko Haram ellen.

A nyugat-afrikai provincia

A Boko Haram 2002-ben alakult, bár akkor még nem volt fegyveres erejük. A nyugati stílusú oktatás ellen akartak fellépni, ezt tükrözi nevük is, aminek jelentése „A nyugati oktatás tiltott”. Katonai tevékenységüket 2009-ben kezdték. Azóta az Amnesty International adatai szerint legalább 17000 emberrel végeztek, és további százakat raboltak el, elsősorban Nigéria észak-keleti részén. Ezen a területen alakították ki az úgynevezett kalifátusukat is, bár az elmúlt évben ennek egy részét elvesztették. Nem régiben fogadtak hűséget a hasonló elveket valló Iszlám Államnak, azóta annak „nyugat-afrikai provinciája”-ként tartják számon magukat. Júliusra már ők is előálltak az első lefejezésről készített videofelvételükkel, ami szintén az Iszlám Állam stílusát követi.



Merkel 2017-ben is jelölteti magát

R.T.
Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:31
Merkel folytatná diadalútját FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Angela Merkel már negyedik mandátumát tervezi. A német kancellár a Spiegel értesülései szerint a 2017-es választáson is a kereszténydemokrata CDU listavezetője akar lenni.

A jövőt tervezi a német kancellár. Angela Merkel egy a CDU stratégiájáról szóló találkozón már arról is eszmét cserélt Peter Tauberrel, a CDU főtitkárával, valamint Klaus Schülerrel, a párt ügyvivőjével, hogy ki fogja össze a 2017-es kampányt, amelynek vezető személyisége ismételten ő maga lesz.

A kereszténydemokraták választási hadjáratát a berlini Konrad Adenauer házból irányítják majd. A Spiegel szerint már néhányan jelentkeztek is segítőnek a kampányhoz. A lap hozzáteszi, hogy a kancellár néhány héttel ezelőtt Horst Seehoferrel, a CDU vezetőjével is szót ejtett a választási kampány stratégiai kérdéseiről. Seehofer megfogalmazta legfőbb célját, eszerint a CDU/CSU-nak a voksoláson abszolút többséget kell szereznie. Angela Merkel ezzel kapcsolatban kételkedését fogalmazta meg.

A Spiegel úgy tudja, hogy Merkel belső körben azt közölte, csak 2016 elején osztja meg a nyilvánossággal azon tervét, amely szerint újra jelölteti magát kancellárnak. Azt viszont nem tudni, hogy a teljes, négy éves kormányzási időszakot i kitölti-e majd. Idén novemberben lesz tíz éve annak, hogy beiktatták Merkelt. 2005 novembere óta folyamatosan ő irányítja hazája és Európa ügyeit.

Merkel 2017-ben, jelenlegi mandátumának lejártakor 63 éves lesz. A Stern még 2013-ban ezért azt állította, hogy ezt követően nem kíván a kancellári székbe ülni, sőt, már a mandátum lejárta előtt, 2016-ban lemond, s hátat fordít a politikának. Előzőleg – még ugyanebben az évben – a CDU ügyeit jól ismerő Bild napilap is megpendítette ennek a lehetőségét, sőt, azzal egészítette ki a Stern értesüléseit, hogy a lemondás akár már 2015-ben bekövetkezhet. Merkel személyesen cáfolta ezeket a pletykákat, egy választási gyűlésen akkor azt közölte, "magától értetődő, hogy a teljes törvénykezési időszakot ki akarom tölteni". 2017-es terveiről ugyanakkor még sosem beszélt.

Nem valószínű egyébként, hogy két év múlva valóra válik Seehofer álma, s az uniópártoknak sikerül abszolút többségre szert tenniük a német Bundestagban. A CDU ugyan az ARD pénteki közlése szerint egy százalékkal javított megítélésén július elejéhez képest, lényegében így is évek óta egyazon szinten, 42 százalékon áll, s kevéssé valószínű, hogy ezt az eredményt jelentősen túl tudná szárnyalni bő két év múlva. A nagykoalíciós partner SPD is megrekedt a 24 százalékon.

Egy 2017-es koalíció attól függhet, hogyan szerepel a liberális FDP, amely az előző törvénykezési időszakban a CDU koalíciós partnere volt. A pénteki közlés szerint a bejutás határán táncol, hiszen öt százalékot kaphat, így még nagyon korai lenne arról beszélni, milyen színezetű lehet a következő kabinet. A megkérdezettek 54 százaléka egyébként elégedett Angela Merkel kormányának munkájával, ez három százalékos csökkenésnek felel meg július elejéhez képest. Ami a pártonkénti megoszlást illeti, 55 százalék elégedett a CDU/CSU, 50 százalék a szociáldemokraták teljesítményével.

A felsőoktatás átalakításának vesztesei a diákok

Publikálás dátuma
2015.08.03. 07:02
FOTÓ: NÉPSZAVA
Nevezze meg és menessze a kormány azokat, akik felelősek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) botrányaiért - követeli az MSZP. Bangóné Borbély Ildikó az "ész nélküli átalakítások" mintapéldájának nevezte az évi 500 milliárd forintból működő, egyre növekvő adósságokkal küzdő szervezetet, amelynél az idén is 12 milliárdos a hiány.

Az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerint a szervezet nem rendezte 1,5 milliárd forintos Somogy megyei tartozását az E.Onnál és a keleti országrészben is egyre több intézményben kapcsolják ki a szolgáltatók az áramot, az internetet vagy a gázt. Mindemellett folyamatosak a botrányok a tankönyvellátás és az iskolaigazgatók kinevezései körül is. A politikus hangsúlyozta: A Klik létrehozásának legnagyobb vesztesei a gyerekek.

A Fidesz leghírhedtebb "igazgatómutyijának" színhelye a budai Nagy Antal Gimnázium, itt Czunyiné Bertalan Judit közoktatásért felelős államtitkár egyetemi barátnőjét ültették az igazgatói székbe, a kinevezéssel az iskola tantestülete, diákjai és szülői közössége sem értett egyet. Az új igazgatót, Manolovitsné Erdőközi Orsolyát nem fogadta el az iskola közössége, kollégái nyílt levélben is kérték tőle, hogy lépjen vissza. Manolovitsné igazgatói pályázata körül sem volt minden rendben, mint kiderült, abban más pályázatokból vett át szó szerinti részleteket forrásmegjelölés nélkül, a plágiumot lényegében a Klik is elismerte - ennek ellenére az igazgatót mégis kinevezték. Az oktatók, diákok és szülők megmozdulásokat is szerveztek, a következőre most csütörtökön fog sor kerülni.

Mától kezdődik az alaprendelés során igényelt tankönyvek kiszállítása is az iskolákba. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) tájékoztatása szerint idén több változással is számolni kell, általános iskola 1-2-3. osztályában például minden diák ingyen kapja a tankönyvet, a szállítás pedig iskolai szintű lesz. Bár Czunyiné azt ígérte, idén időben kiszállítják a könyveket, sokan mégis fennakadásoktól tartanak. Mint ismert, a tankönyvszállítás tavaly sem sikerült zökkenőmentesen, voltak olyan iskolák, ahol a diákok még decemberben sem kaptak tankönyveket. Az úgynevezett kísérleti tankönyvek sem arattak nagy sikert, a legtöbbjük hibáktól és kínos bakiktól hemzseg. A Kello létrehozásával a kormány célja az volt, hogy gördülékenyebbé váljon a tankönyvek terjesztése, a csomagok összeállítása, ám mivel a szervezet ez utóbbi feladatát sem volt képes tisztességesen ellátni, a könyveket idén összesítve szállítják az iskoláknak, ahol majd a pedagógusoknak kell szétválogatni azokat.

Drága az egyetemi tanévkezdés, olcsóbb a diákhitel

Nagy kiadásokkal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés, a hallgatók többségének minden bizonnyal összébb kell majd húzniuk a nadrágszíjat. A főiskolai élet költségeiről az Eduline közölt összeállítás, mely szerint az egyik legnagyobb érvágást a tandíj jelentheti azoknak a hallgatóknak, akik nem állami ösztöndíjas helyre kerültek be. A képzésért egy szakon több százezer forintot is elkérhetnek félévente, így aki nem akarja vagy nem tudja saját zsebből finanszírozni a tanulmányait, diákhitelt vehet fel. A diákhitelt 2-t a diákhitel 1-nél jóval alacsonyabb, két százalékos kamattal lehet felvenni, azonban csak a tandíjra. A szabad felhasználású diákhitel 1 kamata magasabb, ám július 1-től ezt is csökkentették 4,9 százalékra - ez a legalacsonyabb kamat a diákhitel 14 évvel ezelőtti bevezetése óta.

Újabb kiadásokat jelent a tankönyvek beszerzése: ebből a szempontból változóak az árak, egyesek akár néhány ezer forintból is megúszhatják, az orvostanhallgatóknak azonban akár 70-80 ezer forintba is kerülhetnek a könyvek és más felszerelések. Aki augusztusban gólyatáborba szeretne menni, annak sem árt félretennie 15-20 ezer forintot. A tandíj mellett a lakhatás jelenthet még nagyobb kiadást azok számára, akik nem jutottak be kollégiumba, Budapesten a kisebb albérleteket is csillagászati áron kínálják (1700-2700 forint négyzetméterenként), és ehhez még hozzájön a rezsi, ami minimum 20 ezer forint fejenként. A kollégiumi árak egész tűrhetőek, az olcsóbb férőhelyekért 10 ezer forint körüli összeget kell fizetni havonta.

A felsőoktatási intézmények struktúrájában is jelentős változások várhatóak, ezzel kapcsolatban az államtitkárság szombaton közölte: azok a hallgatók, akiket érintenek az átalakítások, változatlan feltételek mellett, de adott esetben egy másik intézményben fejezhetik be tanulmányaikat.