A Boko Haram sokáig csak Nigéria problémája volt, már ha lehet egyáltalán ilyet mondani egy terrorszervezet esetében. Mindenesetre támadások sokáig csak Nigériában történtek, így értelemszerűen a helyi katonaságra hárult a feladat, hogy ezeknek gátat szabjanak. A helyzet azonban azóta nem sokat javult. A merényletek folytatódtak, és a kormány látszólag nem talált vagy nem keresett megoldást a megállításukra. Sokan Goodluck Jonathant hibáztatják, aki 2010-től 2015 májusáig volt Nigéria elnöke.
Ebben az időszakban, egész pontosan 2014 áprilisában raboltak el 276 iskolás lányt Chibok városából, akiknek azóta sem akadtak nyomára. Lehetett hallani tárgyalásokról, a terroristákkal kötött egyezségekről, de Jonathan kormánya ezen a téren sem tudott eredményekkel szolgálni. Tétlenséggel vádolják, ami közvetetten hozzájárult a Boko Haram növekedéséhez és fejlődéséhez. Mi sem igazolja ezt jobban, hogy már a katonák sem engedelmeskedtek neki. A rossz körülmények, a felszerelés- és ellátmányhiány miatt többen megtagadták a harcot, egyes egységek a feletteseik ellen fordultak. Így nem is egyszerű háborút vívni.
Muhammadu Buhari, az alig két hónapja hivatalba lépett jelenlegi elnök azonban már elnöksége első hónapjaiban sem volt tétlen, és igazi áttörést ígér. Eddigi legjelentősebb intézkedése, ami talán tényleg eredményekhez vezethet, a Multinacionális Egyesített Különítmény (MNJTF) alakítása volt. 2009 óta időről időre felmerült egy hasonló közös légió felállításának ötlete, a megvalósítás mégis mostanáig váratott magára. Az egység 8700 katonát egyesít Nigériából, Kamerunból, Csádból és Nigerből. Az országok közös megegyezése alapján a részt vevő katonákra nem fognak vonatkozni az országhatárok és akár azokon keresztül is üldözőbe vehetik a terroristákat.
Központjukat Csád fővárosába, N’Djamenába helyezték. Mindeközben néhány napja a nigériai katonaság műveleti központja visszakerült Maduguriba, miután sikeresen visszafoglalták a várost. Az elnök szerint már ez magában is elég volt, hogy bizalommal töltse el a katonákat. Elképzelésében az új sereg bevetése a Boko Haram rövid távú megsemmisítéséhez fog vezetni.
A stratégia azonban nem mindenkit nyűgözött le. A kritikusok, köztük több rangos katonatiszt szerint a különítmény felállításával Buhari csak népszerűségre törekedett. Sok idejük azonban nem volt panaszkodni, az új elnök egyik első dolgaként szervezte át a katonai vezetést, mondván azoknak megvolt az ideje a cselekvésre. Már ezzel a lépésével is nemzetközi elismerésre tett szert. Sokan úgy látták, ezzel megszüntette az egyik lehetséges akadályt, ami eddig a hatékonyság útjában állt.
Az Egyesült Államok is örömmel látta az átszervezést, mivel több volt vezetőt emberi jogi visszaélésekkel vádoltak. Így lehetőség nyílhat arra is, hogy Washington nagyobb részben járuljon hozzá az ország küzdelmeihez, Barack Obama elnök is segítséget ígért. A nigériai haderő még mindig komoly készlethiányokban szenved, jó nemzetközi kapcsolatokkal ez a probléma hamar megoldásra találhat.
Garba Shehu nigériai elnöki szóvivő elmondta, Buhari megválasztása óta a közös hadműveletben részt vevő nemzetek katonái már bizalommal néznek egymásra. A bizalomra pedig mindenképpen szükség lesz, főleg úgy, hogy az érintett országok kénytelenek lesznek félretenni a múlt konfliktusait eme közös cél érdekében. Nigéria és Kamerun viszonyát sokáig területi viták keserítették meg, ezeket végül egy nemzetközi bíróság orvosolta.
Buhari most személyesen is elutazott Kamerunba, hogy Paul Biya elnökkel találkozzon, és végleg elsimítsa nézeteltéréseiket, ezzel az ENSZ elismerését is elnyerte. Biya is nagyra értékelte a kezdeményezést, mondván a korábbi elnök, Jonathan nem hogy nem akart együttműködni, még a telefont sem vette fel neki.
A tervek szerint a Multinacionális Egyesített Különítmény ebben a hónapban már minden tekintetben működőképes lesz. Már múlt szerdán megkezdhette volna működését, de ennek egy kisebb változtatás állt az útjába. Juszuf Buratai vezérőrnagy, aki eddig az élükön állt, szerdán átadta helyét Iliyasu Isah Abbah vezérőrnagynak. A hivatalos ceremóniát pénteken tartották a hadsereg főhadiszállásán, Buratai arra szólította fel utódját, hogy biztosítsa az egység zavartalan felállását, valamint hatékony koordinációját.
Elmondta, ő már megteremtette az alapokat, a központ készen áll, és megkezdte működését, így már szinte minden adott a bevetéshez. Külön kiemelte a túszok kiszabadításának fontosságát. Abbah-t tapasztalt, érett vezetőnek tartják, alkalmas embernek a feladatra. Korábban katonai titkárként tevékenykedett, a taktikai tervezésben vett részt, új pozícióját „hazai pálya”-ként írta le. Sokan dicsérték azért, ahogy sikeresen visszatartotta a Boko Haram északnyugati irányú terjeszkedését.
Együttműködés eddig is volt az országok közt, Csád és Niger már korábban is segített Nigériának visszafoglalni a felkelők által ellenőrzött területeket. A mostani helyzet viszont más, egy közös ellentámadásról beszélünk, és ennek súlyát a Boko Haram is megérezte. Nem lehet tagadni, hogy Jonathan elnöksége alatt könnyű dolguk volt, nem igazán szembesültek jelentős ellenállással.
Buhari beiktatása óta azonban megszaporodtak a támadásaik, és nem csak Nigériában, hanem a különítményben részt vevő többi országban is. A szakértők viszont arra a következtetésre jutottak, hogy főbb támaszpontjaik elvesztésével a szervezet vezetése is szétesett. A terrorszervezeten belüli zavarodottság mindenképpen a közös nemzetközi különítménynek kedvez, ilyen szempontból nem is jöhetne jobbkor az egységes offenzíva.
Akárhogy is legyen, az évek során annyi egyértelműen kiderült a Boko Haramról: akármilyen gyengének is tűnnek, akármilyen ritkán csapnak le, nem fognak meghátrálni. Hat évig szinte szabadon garázdálkodhattak, sem az állam, sem a katonák nem akartak az útjukba állni, és ennek a civilek látták kárát. Ahogy azt Buhari is belátja, egyedül egy országnak sem lenne esélye szembeszállni velük, az egységes ellentámadás mégis csak mostanra vált lehetségessé.
Az államfő gyors hatást ígér, bár kérdés, hogy mit tekintünk gyorsnak, azok után, hogy az emberek évekig nézték tehetetlenül a pusztítást és a mészárlást. Ideje már, hogy véget vessenek a „forradalomnak”, és bár most még nem lehet sikerekről beszélni, egyelőre kellőképpen nagy siker már az is, hogy Afrika végre harcba szállt a Boko Haram ellen.
A Boko Haram 2002-ben alakult, bár akkor még nem volt fegyveres erejük. A nyugati stílusú oktatás ellen akartak fellépni, ezt tükrözi nevük is, aminek jelentése „A nyugati oktatás tiltott”. Katonai tevékenységüket 2009-ben kezdték. Azóta az Amnesty International adatai szerint legalább 17000 emberrel végeztek, és további százakat raboltak el, elsősorban Nigéria észak-keleti részén. Ezen a területen alakították ki az úgynevezett kalifátusukat is, bár az elmúlt évben ennek egy részét elvesztették. Nem régiben fogadtak hűséget a hasonló elveket valló Iszlám Államnak, azóta annak „nyugat-afrikai provinciája”-ként tartják számon magukat. Júliusra már ők is előálltak az első lefejezésről készített videofelvételükkel, ami szintén az Iszlám Állam stílusát követi.
