dopping;Gyulai Márton;atlétikai doppingbotrány;

2015-08-03 18:15:00

Doppingbotrány - Totális lejáratásról van szó?

Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) főtitkára szerint minél hamarabb, még a nemzetközi szövetség (IAAF) 16 nap múlva esedékes tisztújítása előtt ki kell derülnie annak, hogy mi igaz a sportágat megrázó, vasárnap kirobbantott doppingbotrányból. A főtitkár úgy fogalmazott: most már nem egy vagy több, orosz, ukrán vagy kenyai atléta kompromittálásáról van szó, hanem egy szervezet totális lejáratásának a szándékáról. 

"Fatális hiba lenne, ha az IAAF most pókerarcot mutatva mély hallgatásba burkolózna, vagy csupán arra igyekezne emlékeztetni, hogy a közelmúltban tömérdek pénzt költött a doppingvizsgálatok kiterjesztésére, és hogy a berkeiben mennyire hatékonynak bizonyult a biológiai útlevél bevezetése" - nyilatkozta Gyulai a Telekom Sporthírszolgálatnak. - "Ha vannak csontvázak a szekrényben, és ahogy a német televízió állítja, nem tucatjával, hanem százasával, akkor azoknak most kell kidőlniük, és nem akkor, amikor Coe vagy Bubka reményei szerint tiszta lappal átveszi a kormánykereket."

A magyar sportvezető elmondta, hogy éppen Pitestiben volt - a Balkán Játékokhoz kapcsolódva vett részt egy ülésen, mások mellett az egyik IAAF-elnökjelölt, Sebastian Coe társaságában -, és a televízióban nézték az ARD riportműsorát, amely súlyos és tömeges visszaéléseket emlegetett egy meg nem nevezett forrásból származó excel-táblázatokra és titokban készült videó- és mobiltelefon-felvételekre alapozva.

Az ARD és a sztorival hozzá hasonlóan vasárnap előrukkoló The Sunday Times című brit lap a riportját közép- és hosszútávfutók 2001 és 2012 között levett mintáinak eredményeire alapozta szakértők segítségével. A két médium jelezte több mint 5000 atléta 12 ezernél is több teszteredményét kapták meg, és amint azt szakértőik elmondták ezek közül több mint 800 versenyzőnek volt legalább egy abnormális értéket mutató eredménye. Ebben az időszakban kiemelt versenyen 146 érmet, köztük 55 aranyat nyertek olyanok, akik gyanúra okot adó mintát szolgáltattak.

A riportban hangsúlyozták, hogy a rendestől eltérő eredmények még nem feltétlenül, nem minden esetben doppingolás következményei, ám sok közülük olyan szinten eltér a normálistól, hogy az egyértelműen tiltott szerek használatára utal. Ráadásul némely esetben ezek az értékek már az egészségkárosodás veszélyét is felvetik.

Neveket sem az ARD, sem a The Sunday Times nem hozott nyilvánosságra, ám azt közölték, hogy a normálistól eltérő értéket produkálók több mint fele, összesen 415 sportoló orosz. Az is elhangzott, hogy a vizsgált időszakban nagy világversenyen érmet szerző orosz futók több mint 80 százaléka érintett a mostani ügyben, adott legalább egyszer gyanús mintát.

A riportokból az egyértelműen kitűnik, hogy nem csak oroszokat érintő problémáról van szó, több kenyai, ukrán, marokkói, spanyol és török atléta is a van a "gyanúsak listáján". Ezt hangsúlyozta Gyulai Márton is. "Ami egyértelmű: most már nem egy vagy több, orosz, ukrán vagy kenyai atléta kompromittálásáról van szó, hanem egy szervezet totális lejáratásának a szándékáról. Ha a hallottaknak és a látottaknak csak a töredéke igaz, akkor is baj van, ha viszont kiderül, hogy mindent készpénznek lehet venni, akkor még földindulás is bekövetkezhet" - mondta Gyulai.

A magyar főtitkár azt sem felejtette el megemlíteni, hogy gyanúja szerint az információk csak belülről, azaz az IAAF háza tájáról szivároghattak ki. Szerinte minden visszaélésről a nemzetközi szövetség tavaly felállított etikai bizottságát kellett volna először értesíteni, azt a testületet, melynek élén a nagy tekintélynek örvendő brit Mike Beloff áll. Szerinte "aligha nevezhető a véletlen művének", hogy a német és brit oldalról indított össztüzet, amelyet egy ausztrál doppingszakértő, bizonyos Robin Parisotto bevonásával igyekeztek még hitelesebbé tenni, a NOB Kuala Lumpur-i ülésszakának kezdetéhez igazították. A szenegáli Lamine Diack helyére az angol Coe és az ukrán Szergej Bubka pályázik.

Korábban írtuk: Tizenkétezer minta. Nyolcszáz sportoló. Ötvenöt aranyérem. Ha beigazolódnak a brit The Sunday Times és a német közszolgálati csatorna, az ARD állításai, miszerint 2001 és 2013 minden harmadik atlétikaérem tulajdonosa doppingolt, akkor óriási csalásra derülhet fény. A Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől kiszivárogatott dokumentumból kiderül: olimpiákon és világbajnokságokon 55 első helyezettől sem vették vissza az aranyérmét, annak ellenére, hogy gyanús mintákat produkáltak a vizsgálaton.

„Egyszerre több tartalom keveredik”- fogalmazott lapunknak Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője. Először is újra megvizsgálnak 3000 orosz mintát. Ennek ellenőrzésére a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) létrehozott egy vizsgálóbizottságot, amely jelentést tesz Craig Reedienek, a WADA elnökének. Emellett felülvizsgálják a biológiai útleveleket is. Ezeket kulonbozo sportágak top sportoloi esetében vezetik, ebben élen jár a Nemzetközi Atlétikai Szövetség, s tíz évre visszamenőleg gyűjtik az adatokat.