Újabb elszámolási hullám kezdődött

Ezen a héten kezdik meg az elszámolást tartalmazó levelek kiküldését a bankok a forinthiteles és a kölcsönüket ténylegesen devizában törlesztő ügyfeleik számára, és szeptember 30-ig minden érintettnek meg kell kapnia a levelét. Az elszámolás során jóváírandó, visszafizetendő összeg azonban jóval kisebb lesz, mint amilyen a devizahiteles elszámolásban volt.

A jegybank összesítése szerint mintegy 3,5 millió elszámolási kötelezettséggel érintett forint-, és mintegy 16 900 ténylegesen devizában törlesztett hitelszerződés van. Ugyanakkor kevesebben kaphatnak majd ténylegesen elszámolási levelet, mert nem szükséges értesítőt küldeni azoknak, akiknél nem volt tisztességtelen kamat-, díj- vagy költségemelés, számos rövid futamidejű megszűnt szerződés ugyanis ilyen - írja a Portfólió.

A tavaszi visszatérítési összeghez képest (körülbelül 740 milliárd forint) a hátralévő szerződésállomány elszámolása csak annak töredékébe kerül a bankoknak. Ennek több oka is van, egyrészt az, hogy ezeknél a szerződéseknél nincs árfolyamrés, valamint fix kamatozású konstrukciók voltak. Emellett a szerződések nagy része államilag támogatott lakáshitel, többéves kamatperiódussal és referenciakamatozással. Az Erste magyarországi csoportjánál az elszámolás újabb szakaszában több mint 160 000 levelet adnak postára, a CIB csoport elszámolással érintett társaságai pedig mintegy 109 000, forint alapú, vagy nem deviza alapúnak minősülő deviza-szerződéssel kapcsolatosan számolnak el. Az OTP-csoportnál ez a szám 1,2 millió darab.

Szerző

Nincs már se keleti, se déli nyitás

Publikálás dátuma
2015.08.04. 07:21
Amikor még Orbán Viktor miniszterelnök és Xi Jinping kínai elnök másképp látta a jövőt... FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Mint az közismert, a magyar gazdaság húzóágazata továbbra is az export, ennek bizonyítéka, hogy a 12 havi gördülő egyenleg a külkereskedelmi termékforgalomban több mint 7 milliárd eurót mutat. A következő időszakban azonban az export növekedési ütemének lassulására lehet számítani. Az már bizonyos, hogy a nagy csinnadrattával kísért "keleti nyitásnak" semmilyen hatása nincs, a "déli nyitás" pedig még életjeleket sem mutat.

A kedvező kilátások ellenére áprilisban és májusban is csökkent a magyar ipar növekedésének mértéke, aminek egyik következménye, hogy minden árufőcsoport kivitele is lassabban emelkedett májusban, mint az előző hónapban - erre hívta fel a figyelmet Balatoni András. Az ING Bank vezető elemzőjét annak kapcsán kérdeztük, hogy a KSH közzétette hétfőn a májusi külkereskedelmi forgalomról szóló jelentését, amelyből kiderül, hogy január és májusi között a külkereskedelem aktívuma elérte a 3,5 milliárd eurót, ami 741 millió euróval magasabb az egy évvel korábbinál. Idén májusban a kivitel értéke 7,2 milliárd, a behozatalé 6,7 milliárd euró volt, ezzel a külkereskedelmi mérleg többlete 507 millió eurót tett ki. Ez 225 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Az év első öt hónapját tekintve az export értéke meghaladja a 37 milliárd eurót, míg a behozatal a 34 milliárd euróhoz közelít, ennek köszönhetően többletünk elérte a 3,5 milliárd eurót.

Bár egyre kevesebb hévvel, de a kormánytagok manapság is gyakran hangsúlyozzák a "keleti nyitás" fontosságát, amelyhez az elég képlékeny elképzeléseken nyugvó "déli nyitás" is csatlakozott. A szlogen hangoztatásakor már nem megy ritkaságszámba, hogy a külkereskedelmi orientációnk ismertetésekor hozzáteszik "nyugati tartást". Ennek pedig jó oka van, ugyanis Balatoni András számításai szerint 2012-ben az ázsiai országok részaránya az exportunkból 6,4 százalékot tett ki, amit az elmúlt év végére sikerült ledolgoznunk 5,3 százalékra. (Eközben az Európai Unióba irányuló exportunk részaránya nőni tudott.)

Az okokat tekintve az ING vezető elemzője megemlítette, hogy korábban az Ázsiába irányuló exportunk nagy részt az optikai-elektronikai termékekre épült, viszont a legjelentősebb hazai cégek közül az Elcoteq és a Nokia bajba került, a Philips pedig kivonult Magyarországról, és ezt nem sikerült pótolni. Ugyanakkor Balatoni András megjegyezte, hogy itt nem egy speciális magyar jelenségről van szó, más országok is megsínylették az optikai-elektronikai iparág vesszőfutását. A szakember véleménye szerint a "keleti nyitás" stratégiájával főként az a gond, hogy az Orbán-kormány követő gazdaságpolitikát folytat, és nem az új, a versenyképes termékekkel, innovációval, a termelékenység növelésével akar megjelenni külpiacokon. Az utóbbi időben friss működő tőke nem érkezett Magyarországra, nem épültek az autógyárak óta új, jelentős beruházások. Enélkül, pedig az exportpiacok bővítése álomnak bizonyulhat - mondta Balatoni András. Magyarország ezen a téren is leszakadt a többi régiós államtól. Az ugyancsak tegnap publikált termelési mennyiségi indexe mérséklődött a júniusi értékéhez képest, és hat havi bővülés után a termelt mennyiség csökkenését jelzi. A mostani érték alacsonynak számít, az elmúlt 20 évben egyszer sem volt alacsonyabb az index értéke júliusban. Márpedig az ipari termelés jelentős bővülése nélkül nehezebbé válik a külkereskedők dolga.

Ami külgazdaságunk jövőjét illeti, erről Balatoni András elmondta, hogy az elkövetkező esztendőben érdemi romlásra nem kell számíthatunk. A növekedés lassulásának - az új beruházások elmaradásán kívül - az az oka, hogy az autóipar kimagasló eredményei révén magas lett a bázis, így egyre nehezebb növekedni. Viszont kedvez exportunk növekedésének, hogy világszerte csökkentek az energia árak, és az alacsony az infláció, mind a kettő a cserearányunk növekedése irányába hat.

Szerző

Súlyos milliókat fizethet a UPC és az Invitel

Fogyasztói érdekeket sértő magatartása miatt az Invitel 80 millió, a UPC 10 millió forint bírságot kapott - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) hétfőn.

Közleményükben azt írták: az Invitel Zrt. azért kapott büntetést, mert jogsértő módon, az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoktól eltérően, megfelelő jogalap hiányában, egyoldalúan módosította az egyéni előfizetői szerződéseket. 

A szolgáltató 2015. január elsejei hatállyal módosította egyoldalúan általános szerződési feltételeit (ászf), amit egyrészt az elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht.) számlázásra vonatkozó új biztonsági követelmények bevezetésével, másrészt az úgynevezett jelentős befolyásoló erejű (jbe) médiaszolgáltatók által alkalmazott műsordíj változásával, harmadrészt pedig az utólag a körülményekben bekövetkezett változásokkal indokolt. 

Az Invitel díjemelése többszázezer egyéni előfizetőt érintett, és kiterjedt mindhárom általa nyújtott alapszolgáltatásra, határozott és határozatlan időtartamú szerződésekre, havi és forgalmi díjakra egyaránt. A szolgáltató jogellenes magatartása miatt a hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvényben rögzített jogkövetkezményeket alkalmazta, és 80 millió forint pénzbírságot szabott ki az Invitelre, valamint 250 ezer forint bírsággal sújtotta az irányadó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok ismételt megsértése miatt a vezető tisztségviselőt is.

Az elsőfokú döntés még nem jogerős, az Invitel fellebbezhet a hatóság elnökénél - írta az NMHH, hozzátéve: a cég 2011 óta számos alkalommal hajtott végre jogsértően egyoldalú szerződésmódosítást, és emiatt többször megbírságolták már. A UPC Magyarország Kft. azért kapott bírságot, mert - a hatóság korábbi kötelező döntése ellenére - több mint egy évig nem módosította jogsértő általános szerződési feltételeit, és ezzel súlyos érdeksérelmet okozott valamennyi előfizetőjének. Az NMHH már 2013-ban vizsgálta, hogy a UPC ászf-e megfelel-e a rendelkezéseknek. A hatóság elmarasztaló határozatot hozott, az ászf módosítására és legutóbb 1,1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a szolgáltatót emiatt. Idén június 29-étől újfent általános hatósági felügyeleti eljárásban vizsgálta, hogy a UPC eleget tett-e a hatóság korábbi döntésében foglaltaknak. A vezetékes műsorterjesztésre, internet-hozzáférésre és helyhez kötött telefonszolgáltatásra vonatkozó ászf nem tartalmazta a szolgáltató hibabejelentőjének nyitvatartási idejét, a hibaelhárításra nyitva álló határidővel kapcsolatos feltétel meghatározása pedig továbbra is jogsértő volt. Az internet-hozzáférésre és bérelt vonali szolgáltatásra vonatkozó ászf-ben az extrém használat miatt megvalósított korlátozás ideje alatt a teljes összegű havidíj felszámítása jogszabályellenes, mivel a szolgáltató a szolgáltatás korlátozása idejére kizárólag a nyújtott szolgáltatással arányos díjat számíthat fel. A szolgáltató csak az eljárás megindítása után törölte a jogellenes ászf-feltételeket, miután tudomására jutott a vizsgálat, és ezzel az egyéves késedelemmel súlyos érdeksérelmet okozott valamennyi előfizetőjének. 

Az NMHH közleménye szerint a szolgáltató jogellenes magatartása miatt a hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvényben rögzített jogkövetkezményeket alkalmazta - a fokozatosság és az arányosság elve szerint -, és 10 millió forint pénzbírságot szabott ki a cégre az irányadó elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok ismételt megsértése miatt. Az elsőfokú döntés még nem jogerős, a szolgáltató fellebbezhet ellene a hatóság elnökénél. 

A hatóság közleményében kitért arra is, hogy az NMHH a távközlési szakma és a társadalmi igények alapján megújította a hírközlési fogyasztóvédelem alapjait. Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló, szeptember 1-jétől alkalmazandó új rendelete révén az előfizetők a jövőben könnyebben tudják összehasonlítani az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, és szigorúbb szabályok határozzák meg az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségét a szolgáltatók számára - emelték ki.

Szerző