Az államtitkár csitította Martonfa és Sormás lakosait

Publikálás dátuma
2015.08.04. 18:10
Korábbi felvétel: a helyi lakosok tiltakozásul sátrakat állítottak Martonfa határában augusztus 2-án este. MTI Fotó: Sóki Tamás
A kormány mindent megtesz azért, hogy a Baranya megyei Martonfán és a Zala megyei Sormáson megőrizze a közbiztonságot és biztosítsa a települések zökkenőmentes mindennapi életének feltételeit - mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kedden, miután egyeztetett a két új ideiglenes befogadóállomás településeinek polgármestereivel.

Pogácsás Tibor tájékoztatása szerint a polgármesterekkel áttekintették az ideiglenes tábor által okozott vélt vagy valós biztonsági kockázatokat, és azt, hogy miként lehet megóvni a települések biztonságát. Erre példaként hozta, hogy a tárca segítséget nyújt a polgárőri és rendőri jelenlét erősítésében, és - amennyiben szükséges - térfigyelő kamara-rendszer kiépítésében.

Az államtitkár érthetőnek nevezte a lakossági aggályokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újonnan létrehozandó állomást rövid időre tervezik, és a megvalósítás alatt is folyamatosak lesznek a kormányzati egyeztetések. Az ezer-ezer fős nyitott intézményekben a menekültkérelem elbírálásáig helyezik el az illegális migránsokat - közölte.

Martonfa és Sormás vezetője azt is kérte, hogy a kormány oldja meg az ideiglenes befogadóállomással összefüggő problémákat - tette hozzá, jelezve: mindent megadnak a települések mindennapi életének zökkenőmentességéhez.

Korábban írtuk: a Pécstől 15 kilométerre lévő Martonfán szombat reggel mindenki arról beszélt, hogy hamarosan menekülttábor épül a faluban. A 228 lelkes település általunk megszólított lakói kivétel nélkül ellenzik a kormány elképzeléseit, mivel félnek attól, hogy a menekültekkel vége a falu biztonságának és nyugalmának. Az különösen felháborította a martonfaiakat, hogy korábban szó sem volt a tábor idetelepítéséről.

Ezt erősítette meg Martonfa polgármestere, Bosnyák András is: - Senki nem keresett meg minket ebben az ügyben, így az se tudjuk, hogy mekkora lesz ez a tábor, hányan lesznek itt, kijárhatnak-e a menekültek? Semmit nem tudunk! Hát persze, hogy mindenki fél - nyilatkozta korábban a polgármester.

Szerző

"Fideszes haveroknak akarják adni a közvagyont"

Az LMP nem fogja tétlenül nézni az állami földek eladását, "ahány gazdálkodót, traktort meg tud mozgatni", azt mind a fővárosba hívja, hogy megakadályozza a "földrablást" mondta Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján, amelyen a Magosz elnökének nyilatkozatára hivatkozva számolt be arról: a kormány privatizálni fogja az állami földek jelentős részét.

Mint elmondta, Jakab István, aki egyben az Országgyűlés fideszes alelnöke is, a Nemzeti Agrárkamara lapjának augusztusi számában azt mondta: az állam által kötött szerződéseket tiszteletben tartják, vagyis bérlőkkel adnának el 300-400 ezer hektárnyi állami termőföldet húszéves elidegenítési tilalom mellett, és húsz évre szóló hitellel.

A Magosz elnöke arról is beszámolt: csak olyanok vásárolhatnának, akik meg is művelik azokat. Jakab István - a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint - azt is közölte, az ezt lehetővé tevő jogszabály-módosításokat még augusztusban a Ház elé terjesztenék. 

Sallai R. Benedek mindezt úgy értékelte: a közvagyont - az állami termőföldek jelentős részét - "a haveroknak akarják odaadni, vagy saját részre lenyúlni". Hozzátette: az elmúlt időszakban a bérleti jogot is nagyrészt "csókosok" szerezték meg, és most nekik lesz esélyük a megvételre is, vagy azoknak, akik jelentős tőkével rendelkeznek.  

Úgy ítélte meg: ez további birtokkoncentrációt eredményez majd. A képviselő, aki agrárkamarai tagként a javaslat mellett kiálló kamarai vezetőket azonnali lemondásra szólította fel, hatalmas felelőtlenségnek ítélte a földek eladásának tervét.

Szerző

Döntöttek: szabad a sztrájk a szociális szakmában

Publikálás dátuma
2015.08.04. 17:02
Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség demonstrációjának résztvevői a belvárosi József nádor téren július 1-én. Fotó: Tóth
Jogerősen a Szociális Ágazati Sztrájkbizottságnak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a még elégséges szolgáltatásokról az állammal folytatott vitában, így a terület dolgozói készülhetnek az őszi munkabeszüntetésre. A sztrájkbizottság tagjai hosszú hónapok hiábavaló tárgyalásai után, májusban fordultak bírósághoz, mert arról sem sikerült megállapodniuk a kormány nevében fellépő Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), hogy sztrájk idején milyen feladatokat kell mindenképpen ellátni ahhoz, hogy ne csorbuljanak az ellátottak jogai. A tárca jogászai szerint csak néhány adminisztratív munkát lehetne elhagyni, de minden egyebet maradéktalanul el kellene végezni sztrájk idején is.

Az első fokú bíróság azonban rekordsebességgel, egy hónap alatt kimondta, hogy az ágazat szakszervezetei többnyire pontosan fogalmazták meg, mit kell a munkatársaknak elvégezni ahhoz, hogy senkit ne veszélyeztessenek, illetve, hogy a minisztérium javaslata teljesen súlytalanná tenné a dolgozók akcióját. Az Emmi fellebbezése után a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság néhány napja megkapta a másodfokú, immár jogerős bírósági döntést is, amelyben a Törvényszék jóváhagyta a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság korábbi határozatát. Az erről szóló közleményt a szakszervezetek központi hírportáján (www.szakszervezetek.hu) jelentette meg a sztrájkbizottság. A bíróság kimondta, hogy a sztrájkhoz való jog minden munkavállalót megillető alapjog, amelyet nem lehet kiüresíteni azzal, hogy munkabeszüntetés idején is majdnem a teljes szolgáltatást nyújtani kell.

Ahogyan arról a Népszavában korábban már beszámoltunk, a bíróság egyetértett azzal, hogy a bölcsődei ellátás nem alapszolgáltatás, tehát sztrájk idején be lehet zárni a 3 éves kor alatti gyerekek nappali ellátó intézményeit, mint ahogy a hajléktalanok nappali melegedőit is. A szakszervezetek részletes feladatlistát adtak a gyermekjóléti szolgálatokban, a házi segítségnyújtásban, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, a szociális alapszolgáltatásban a hajléktalanok nappali ellátásában és a bentlakásos intézményekben elvégzendő elégséges szolgáltatásokról. A felsorolás azt tartalmazza, hogy krízishelyzet elhárítása, a gondozottak alapvető szükségleteinek kielégítése, biztonságuk és az orvosi utasítások betartása egyetlen esetben sem szenvedhet csorbát. A bíróság értékelése szerint az ajánlat valóban tartalmazza a szükséges minimumszolgáltatásokat, ugyanakkor a kiegészítő tevékenységek elhagyása alkalmas arra, hogy a sztrájkot hatásossá tegye.

Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség demonstrációjának résztvevői a belvárosi József nádor téren július 1-én. Fotó: Tóth Gergő

Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség demonstrációjának résztvevői a belvárosi József nádor téren július 1-én. Fotó: Tóth Gergő

A Fővárosi Törvényszék több szempontból is korszakhatárt jelentő döntése nemcsak rekordsebességgel született meg, hanem az utóbbi öt év gyakorlatával szakítva helyre tette az alperes államot is, mint munkáltatót, amikor azt „hangsúlyozta, hogy a még elégséges szolgáltatásról való egyeztetés nem irányulhat a sztrájk megakadályozására teljesíthetetlen, a sztrájk célját ellehetetlenítő ajánlat tételével. Megállapította, hogy a kormány javaslata az érintett körben csaknem a sztrájkjog tilalmát jelentené”.

A szociális szakma hat szakszervezete küzd másfél éve azért, hogy a dolgozók gyakorolhassák a sztrájkhoz való jogukat. A 2010-es kormányváltás után a korábbi hónapok gördülő vasutassztrájkjainak megfékezésére az Orbán kabinet egy nemzetközi összehasonlításban példátlanul szigorú sztrájktörvényt alkotott, amely az azóta eltelt években megakadályozta érdemi nyomásgyakorlásra alkalmas munkabeszüntetés megszervezését Magyarországon. Ehhez társult, hogy a bíróságok többnyire hosszú hónapokat ültek a még elégséges szolgáltatások tisztázását kérő beadványokon, amíg a munkabeszüntetés az esetek nagy részében okafogyottá nem vált. A nagy szakszervezeti szövetségek tavaly decemberben annak az ígéretnek a hatására írták alá az 5 százalékos terveikkel ellentétes, mindössze 3,5 százalékos idei béremelési ajánlatot, hogy a kormány tavasszal újratárgyalja velük a sztrájktörvényt. Nemcsak megállapodás nincs, hanem érdemi tárgyalás sem volt a kérdésről.

A sztrájk megszervezését lehetővé tevő bírósági döntés nem jelenti, hogy a szociális ágazat dolgozói holnap beszüntetik a munkát. A sztrájkbizottság közleménye azonban egyértelművé teszi, hogy folytatják a felkészülést „egy várhatóan őszi szociális ágazati sztrájkra”. Legutóbbi demonstrációjuk egyik szónoka úgy fogalmazott: „Összezártunk és kitartunk a követelésünk mellett: emberhez méltó bért kérünk”. Valamennyi magyar munkavállalónak szóló üzenet lesz, ha képesek lesznek tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a kormányt.

Frissítve: 2015.08.04. 21:10