Bíróság vizsgálja az UCK rémtetteit

Publikálás dátuma
2015.08.05. 07:38
Hashim Thaci volt kormányfőre is a gyanú árnyéka vetül FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LAURA LEZZA
A koszovói parlament hónapokig tartó kötélhúzás után megszavazta egy a háborús bűnösök ügyével foglalkozó rendkívüli bíróság felállítását. Ez a lépés alapvető feltétel volt az Európai Uniótól arra, hogy Pristina egy apró lépéssel közelebb kerüljön az uniós integrációhoz.

A bíróság ügye roppant kényes kérdés a köztársaságban. Sok koszovói ugyanis úgy véli, hogy ezzel be akarják mocskolni 1998-1999 közötti függetlenségi harcukat. A testület ugyanis a koszovói gerillák túlkapásait lesz hivatott feltárni. A 120 tagú pristinai törvényhozásban 82 szavaztak a javaslat mellett. Isa Mustafa a szavazási procedúra előtt kijelentette, hogy a függetlenségi harc alatti és utáni „vádak kivizsgálása” olyan felelősség, amellyel „szembe kell nézni”.

A bíróság székhelye papíron Pristinában lesz ugyan, de munkájának nagy részét Hollandiában, Hágában végzi majd, itt hallgatják meg a védett tanúkat, attól tartva, hogy amennyiben Koszovóban kerülne sor a meghallgatásokra, a politika részéről óriási nyomás nehezedne a testületre. Ráadásul a tanúk megfélemlítése állandó probléma a köztársaságban.

Pristinában már régóta téma a bíróság felállításának ügye. Egy hónapja már szavaztak felállításáról, akkor azonban a törvényhozás tagjainak a többsége a nem gombot nyomta meg. Egy éve elvi döntés született a bíróság megalakításáról, ám ezt is csak óriási európai nyomásra szavazta meg Pristina. Akkor a nemzetközi közösség válaszút elé állította a kormányzatot: vagy önállóan hoz létre bizottságot, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt a koszovói rémtettekről. A pristinai döntéshozók nyilván nem akarták, hogy ügyük a világszervezet elé kerüljön.

A bíróságnál mintegy 150 külföldi bíró, ügyész, szakértő és kutató dolgozhat majd. Nem várhatóak gyors ítélethirdetések, mivel az Európai Unió az eljárások befejezését 2020-ra tervezi. Olyan lapvélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a perek során kínos helyzetbe kerülhetnek egyes nyugati politikusok is, akik a koszovói háború idején az UCK-t támogatták. A koszovói sajtó előzőleg arról számolt be, hogy a pristinai kormány pénteken fogadta el bíróság felállítását lehetővé tevő alkotmánymódosítást. Isa Mustafa kormányfő azt közölte, hogy az alaptörvény módosítása hosszabb távon is hasznos Koszovó számára.

Az UCK címereFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Az UCK címereFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

A Koszovói Felszabadítási Hadsereget (UCK), amelynek fegyveresei szinte egytől egyig a politikai elit tagjaivá váltak, azzal vádolták, hogy szerbek szerveivel kereskedtek, ezeket aztán a feketepiacon értékesítették. A szervkereskedelemmel kapcsolatos vádak évekre nyúlnak vissza. 2004-ben a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK nem túl nagy meggyőződéssel vizsgálatot indított az ügyben, de bizonyíték híján nemhogy bírósági eljárásig, még valódi nyomozásig sem jutott el az ügy.

Dick Marty, az Európa Tanács svájci képviselője 2010 végén nyilvánosságra hozott jelentésében maffiamódszerekkel vádolta a koszovói vezetőket, s személy szerint Hashim Thaci akkori miniszterelnököt, jelenlegi külügyminisztert, aki éppen ugyanebben az évben, 2010 decemberében nyerte meg ismételten a koszovói választást. Az egykori ticinói (Tessin) főügyész, aki korábban az amerikai titkos börtönök ügyében, majd évekkel később a csecsenföldi és dagesztáni jogsértésekkel foglalkozott, megállapította, az UCK Albánia északi részén titkos börtönöket tartott fenn, ahol elsősorban szerbeket, illetve néhány koszovói albánt tartottak fogva "egészen embertelen és megalázó körülmények között" - írja a dokumentumban.

A rabok aztán nyomtalanul eltűntek. Meggyilkolták őket, s egy klinikán kioperálták szerveiket, amelyeket aztán a feketepiacon adtak el külföldi kórházaknak. Ezt az elképesztő üzletet az UCK vezetői felügyelték és szervezték meg a szervezett bűnözés hírhedt alakjaival. Ez az együttműködés Marty szerint, ha más formában is, de ma is létezik. A svájci képviselő utalt arra, hogy a koszovói ENSZ misszió, az EULEX a szervkereskedelem ügyével kapcsolatban 2010 októberében öt személyt vett őrizetbe, köztük orvosokat és a pristinai egészségügyi minisztérium munkatársait. Marty szerint a főszervező a "keresztapa" maga Hashim Thaci akkori miniszterelnök, aki az úgynevezett Drenica csoport vezetője volt.

Ez a csoport - a jelentés szerint - "az UCK tagok legbefolyásosabb bandája", amely 1998 óta vesz részt szervezett bűnözésben. A szerb hatóságok szerint mintegy 500 embert gyilkolhatott meg a Thaci-vezette maffia. Carla Del Ponte volt hágai főügyész ugyanakkor könyvében 300 elhurcolt és meggyilkolt személyről tudott. Thaci persze mindvégig hevesen tagadta a vádakat, s hitelteleníteni próbálta a svájci emberi jogi szakértőt.

Az Európai Unió koszovói rendőri és igazságszolgáltatási missziója (EULEX) 2011-ben nyomozást indított szervezett bűnözés és illegális szervkereskedelem ügyében a Marty-jelentés kapcsán. Az EULEX 2011 szeptemberében speciális munkacsoport révén kezdte meg az adatgyűjtést. A bizonyítékok megkaparintása azonban nem egyszerű feladat Koszovóban, hiszen az esetleges tanúk okkal-joggal félhetnek attól: ha eljár a szájuk, halál fiai.

Carla Del Ponte ezért független nemzetközi intézmény életre hívását követelte, amely a tanúk testi épségét garantálná. A nyomozás megkezdése után nevezték ki John Clint Williamson amerikai ügyészt az EULEX a szervkereskedelmet kivizsgáló különleges munkacsoport élére. A szakember Albániában vizsgálódott, s Sali Berisha volt albán miniszterelnökkel is egyeztetett az ügyben. A szervkereskedelem hátterét kivizsgálni hivatott bírósági eljárás 2012 tavaszán kezdődött meg. A két elsőrendű vádlott Sabit Gheci és Riza Alija, akiket Marty jelentésében külön kiemelve név szerint említett. Előbbit a polgári személyekkel szembeni háborús bűnökkel vádolták: Észak-Albániában, Kukesben követte el bűncselekményeit 1999 júniusában.

A "Hoxhaj parancsnoknak" is nevezett Riza Alija az UCK parancsnokaként öldökölt, szintén Albánia északi részén. A per sokáig viszonylagos csendben zajlott, ám Ilir Rrecaj 2014 júliusi vallomását fordulatként értékelték. Már korábban is azzal vádolták, hogy ő hagyta jóvá: a pristinai Medicus-klinikán illegálisan Koszovóba került szervekkel végezzenek műtéteket. Ezt akkor első ízben ő maga is elismerte, de hozzátette: nem ő a felelős az ügyben. A klinikát 2008-ban egy rendőrségi razzia során zárták be. Az EU fővádlója, Jonathan Ratel Rrecajon kívül további öt személyt vádol azzal, hogy szerepük volt az illegális szervkereskedelemben. Az eddigi megállapítások szerint a maffia nemcsak meggyilkolt szerbek szerveivel kereskedett.

Bár számos árulkodó jel volt arról, hogyan is működött a szervkereskedelmet fenntartó hálózat, tavaly július végén meglepő következtetésre jutott az ügy felgöngyölítésével megbízott nemzetközi nyomozócsoport főügyésze, Clint Williamson. Azt közölte, hogy nem sikerült megfelelő számú bizonyítékot begyűjteni egy esetleges vádemeléshez. Hozzátette, a nyomozás folytatódik, s nem tartja kizártnak, hogy a későbbiekben megszületik valamiféle vádirat, de ez „jelen pillanatban ez nem lehetséges”.

– Nem találtunk elegendő bizonyítékot, ami viszont nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fogunk – közölte, s hozzátette, hogy eddig a szervkereskedelem mintegy tíz esetét sikerült a nyomozócsoportnak felderítenie. A nyomozás során kiderült, hogy 1999 júniusa után 470 személy tűnt el, 370 szerb nemzetiségű. Összesen 500 embert öltek meg. Carla del Ponte volt hágai főügyész akkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem került sor vádemelésre. Semmi biztosíték sincs arra, hogy az új bíróság felállításával sikerül az UCK rémtetteinek végére járni.

Nem engedték a vizsgálatot
Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék egykori főügyésze egy 2008-ban megjelent könyvében azt állította: nem engedték, hogy a koszovói háborúban a köztársaság függetlenségéért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetői után vizsgálódjék az illegális szervkereskedelem kapcsán.Azt is mondta, hogy az UCK az 1998-1999-es koszovói háború idején szerbeket rabolt el, juttatott át Albániába, ahol aztán kioperálták szerveiket, s azokat a feketepiacon értékesítette. "Bár nagyon erőteljes jelzéseket kaptunk erre vonatkozóan, de túl kevés bizonyítékunk volt" - nyilatkozta 2011-ben a Neue Zürcher Zeitungnak.



Frissítve: 2015.08.04. 21:38

Súlyos csapást mértek a jemeni lázadókra

A Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció sikeresen visszafoglalta Jemen egyik legfontosabb légitámaszpontját a húszi felkelőkkel. Az Aden kikötővárostól 60 kilométerre fekvő Al-Anad bázist korábban amerikai katonák használták az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet helyi ága ellen levezényelt dróntámadások felügyeletére. 

Hétfő délután vették ostrom alá, és bár a húszik ezt tagadják, az Egyesült Arab Emírségek hírügynöksége szerint ezt követően átvették a bázis teljes irányítását. A kormánypárti erők szaúdi tankokat használtak az offenzívában, és légi támogatást is kaptak a koalíciótól.

A jemeni védelmi minisztérium szerint a sikeres hadművelet „igazi példája a nemzeti akaratnak és a nemes áldozatoknak, amiket azért hoznak, hogy kiszabadítsák Jement a felkelők karmaiból”. Ali al-Ahmadi, a koalíció oldalán harcoló Népi Ellenállás szóvivője elmondta, a támaszpont főbb épületeit elfoglalták, de kedd reggel a déli területeken még mindig voltak kisebb húszi csapatok. Ezzel szemben a felkelők vezette Saba hírügynökség arról számolt be, hogy „minden támadást szétzúztak”, és több katonai járművet is megsemmisítettek.

A jemeni zavargások még múlt évben kezdődtek, amikor a húszik elkezdték megszállni az északi országrészt, és szeptemberre Szanaa fővárost is bevették. Februárra a kormányt is megfosztották hatalmától, és Abed Rabbo Manszur Hadi elnököt is elűzték az országból. Március óta folyamatos légitámadások célpontjaivá váltak, de ezek mostanáig nem hoztak eredményt.

Miután a koalíció csapatai az elmúlt hetekben sikeresen megtisztították Adent, ez további északi irányú támadásoknak adott teret. Ahmadi szerint a légitámaszpont elfoglalása ugródeszka lehet Lahj tartomány tovább részeinek visszaszerzéséhez, további északi városok felszabadításához.

Visszarendeződés kezdődhet Iránban

Indulni kíván a jövő februárban sorra kerülő iráni parlamenti választásokon Mahmud Ahmadinezsád volt államfő. A radikális, megrögzötten Amerika és Izrael ellenes politikus két éve veszítette el az elnökválasztást a mérsékeltnek tartott Hasszán Rohanival szemben, aki megkezdte és sikerrel le is zárta a tárgyalásokat az iszlám köztársaság atomprogramjáról. 

Az Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja és Németország) között múlt hónapban véglegesített megállapodásnak köszönhetően fokozatosan feloldják a perzsa államot évtizedek óta sújtó gazdasági szankciókat. Ahmedinezsád újbóli színre lépése komoly kihívást jelent az egyezmény hatályba lépése és az iráni-amerikai viszony normalizálására nézve. A volt elnök visszatérési szándékát még februárban bejelentette, tegnap pedig kampánya kezdetéről számolt be.

Esélyei egyelőre kiszámíthatatlanok mivel Iránban nem publikálnak közvélemény-kutatásokat. Annyi azonban ismert, hogy sokan felelősnek tartják az országot megnyomorító gazdasági szankciók fennmaradásáért, nyugat-ellenes retorikájának azonban vidéken, kisebb településeken számottevő támogató tábora van mindmáig. Politikai jövője Ali Khamenei ajatollahtól, Irán vallási vezetőjétől függ, hiszen ő szűri meg a választásokon induló jelölteket. Szakértők szerint nem zárható ki, hogy támogatni fogja Ahmadinezsád indulását, mintegy ellensúlyként az általa sem kedvelt reformszárny képviselőivel szemben.

Az ajatollah a nukleáris megállapodást sem tekinti különösebben jó dolognak Irán számára. Emlékezetes a Ramadán végén, az egyezmény aláírását követően elhangzott beszéde, amelyben kijelentette, országa hozzáállása az "arrogáns" Egyesült Államokhoz nem fog változni a megállapodás ellenére, és hangsúlyozta, hogy Irán továbbra is elítéli az USA közel-keleti tevékenységét. A napokban pedig új könyvet jelentetett meg, Palesztina címmel. A műben azt fejtegeti, hogy Izrael államnak nincs joga a létezéshez és hangsúlyozza, hogy a Közel-Keleten az iráni hegemóniának kell felváltania a nyugat hegemóniáját.

Szerző