menekültek;menekülttáborok;Sormás;Mártonfa;

2015-08-05 07:00:00

Botrány lehet a mai kormányviziten

Hiába tiltakoznak a helyiek, biztosan Martonfán és Sormáson lesz a két új befogadótábor. A települések polgármestereit kedden a Belügyminisztériumba hívták egyeztetésre, ott azonban már csak arról tárgyaltak velük, hogy segítenek nekik a rendőri és polgárőri jelenlét megszervezésében.

A kormány mindent megtesz azért, hogy a Baranya megyei Martonfán és a Zala megyei Sormáson megőrizze a közbiztonságot és biztosítsa a települések zökkenőmentes mindennapi életének feltételeit - mondta a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kedden az MTI-nek, miután egyeztetett a két új ideiglenes befogadóállomás településeinek polgármestereivel. Pogácsás Tibor tájékoztatása szerint a polgármesterekkel áttekintették az ideiglenes tábor által okozott vélt vagy valós biztonsági kockázatokat, és azt, hogy miként lehet megóvni a települések biztonságát. Erre példaként hozta, hogy a tárca segítséget nyújt a polgárőri és rendőri jelenlét erősítésében, és - amennyiben szükséges - térfigyelő kamara-rendszer kiépítésében. Az államtitkár érthetőnek nevezte a lakossági aggályokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az újonnan létrehozandó állomást rövid időre tervezik, és a megvalósítás alatt is folyamatosak lesznek a kormányzati egyeztetések. Az ezer-ezer fős nyitott intézményekben a menekültkérelem elbírálásáig helyezik el az illegális migránsokat - közölte. Martonfa és Sormás vezetője azt is kérte, hogy a kormány oldja meg az ideiglenes befogadóállomással összefüggő problémákat - tette hozzá, jelezve: mindent megadnak a települések mindennapi életének zökkenőmentességéhez. A Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg a kormányrendelet arról, hogy Sormáson és Martonfán épülnek új ideiglenes befogadóállomások.

Az államtitkár szavainak ellentmond mindazt, amit munkatársunk, Veress Jenő a helyszínen tapasztalt. Beszámolója szerint Martonfán 10-12-en táboroznak napközben a falu határában kijelölt menekülttábor területén, esténként pedig 100-200 ember is megjelenik vasárnap óta, amikor híre ment: a település határában kíván menekülttábort felállítani a kormány itt és Sormáson. A lakók és a két falu polgármestere leginkább azon háborodott fel, hogy őket senki nem tájékoztatta, mndent a sajtóból tudtak meg. Keddre virradóra egyébként nagy létszámban jelentek meg rendőrök Martonfa határában, igazoltatták a jelenlévőket, aztán ismét feltűntek délután öt óra körül. Azzal riogatták a demonstrálókat, hogy csütörtök reggel megkezdődik az építkezés, ezért erőszakkal is eltávolítják a tiltakozókat. Egy martonfai lakos munkatársunknak azt panaszolta: hosszú ideje árult házára szombaton érkezett volna szerződéskötésre egy vevő, de a hírek hallatán visszalépett. A tábornak kiszemelt terület egyébként egyenetlen bozótos föld, nehéz elképzelni, hogyan helyezhetnek el itt több száz lakókonténert. A területen sem víz, sem villany sem más közmű nincs, ha Martonfa vezetékhálózatáról szándékoznának vizet venni, az a 200 fős településre méretezett rendszer összeomlásához vezethetne, vélik a helybeliek.

Nem más a helyzet Sormáson, a másik kijelölt faluban sem. Pőcze Edit Márta polgármester munkatársunknak elmondta, hogy a Belügyminisztériumban kapott tájékoztatás szerint a továbbiakban figyelembe veszik, a települések véleményét. Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem a település határában lévő egykori laktanya területét jelölték ki menekülttábornak, azt válaszolta, hogy a BM tájékoztatása szerint a menekülteket nem kívánják állandó téglaépületekben elhelyezni. Egyébként nekik azt mondták, hogy az építkezést csak az ősszel akarják megkezdeni. Szerdára a településre várják Kontrát Károly és Pogácsás Tibor államtitkárt, akik az ígéret szerint tájékoztatják a helyi lakosságot és az ott működő vállalkozásokat is. Forrásaink szerint botrányosra is sikeredhet a mai kormányvizit.

A Fidesz nem menekülttáborokban gondolkodik, hanem az illegális bevándorlás problémájának megoldásában - mondta Tuzson Bence, a kormánypárti frakció szóvivője, aki szerint ennek ellenére most szükség van ideiglenes befogadóállomások létrehozására, ám ezeket később be kell zárni. A politikus keddi budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a bevándorlási hullám nő, az illegális határátlépők száma néhány napja átlépte a százezret, a friss adatok szerint az idén - az elmúlt éjfélig - 106 309-en érkeztek törvénytelenül Magyarországra, közülük 105 587-en Szerbia felől. Jelezte, alig több mint egy hónap alatt 40 ezren érkeztek illegálisan az országba, csaknem annyian, mint 2014-ben összesen. A Martonfára és Sormásra tervezett ideiglenes befogadóállomásokkal kapcsolatban Tuzson úgy fogalmazott: nincs az országban olyan hely, ahol ideális lenne ezek kialakítása, ám most szükség van ilyen állomások létrehozására, de csak ideiglenes jelleggel, így amint csökken a bevándorlási hullám, ezeket be is kell zárni.

A baloldallal ellentétben a Fidesz nem táborokban, táborok fejlesztésében gondolkodik, hanem a probléma megoldásában, a magyarok megvédésében - fogalmazott a frakciószóvivő, aki szerint a magyar baloldal a mai napig nem ismerte fel az illegális bevándorlással szembeni hatékonyabb fellépés szükségességét, sőt Gyurcsány Ferenc DK-elnök még levelet is írt az ügyben az Európai Bizottságnak. Tuzson azt mondta, a volt miniszterelnöknek választ kell adnia arra, hogy ezt miért tette, miért próbálja kiszolgáltatni Magyarországot.

A magyar-szerb határon épülő kerítés költségeit firtató kérdésre a szóvivő kifejtette: a migráció kezelésére a múlt héten elkülönített további 22,2 milliárd forintból a kerítésépítés mellett például a rendőrség felszerelésének bővítésére és gyermekvédelmi ellátásra is fordítanak pénzt. Ebből az összegből az ideiglenes biztonsági határzár építésére 3 milliárd 65 millió forint lett átcsoportosítva. Megerősítette: álláspontjuk szerint a műszaki határzár az egyetlen jó megoldás a probléma kezelésre. Arra a felvetésre, hogy a magyar-szerb-román hármas határnál egyszerű lehet a kerítés kikerülése, a politikus úgy reagált: ha az illegális

Pintér Sándor is adatokat közölt Harangozó Tamás MSZP-s képviselő kérdésére. A belügyminiszter hétfői írásbeli válaszából kiderült, Magyarország hány menedékkérőt vett át ténylegesen más EU-tagállamtól: 2010-ben 742 főt, 2011-ben 448 főt, 2012-ben 335 főt, 2013-ban 850 főt, 2014-ben 827 főt, 2015 első félévében pedig 718 főt. Eközben Magyarország is küldött át menedékkérőket más EU-tagállamoknak: 2010-ben 177 főt, 2011-ben 70 főt, 2012-ben 126 főt, 2013-ban 32 főt, 2014-ben 89 főt, 2015 első félévében pedig 21 főt. Pintér Sándor pénteki írásbeli válaszából az derült ki, hogy a valós számokhoz képest jóval nagyobb igény lenne rá, hogy a dublini rendelet értelmében menedékkérőket fogadjunk vissza Nyugat-Európából. Hiszen miközben a tényleges átvettek száma 2015 első félévében 718 fő volt, az év első hat hónapjában 19 284 érdemi megkeresés érkezett Magyarországra a dublini eljárásban átadni tervezett bevándorlók ügyében. A legtöbb megkeresés Németországból (7605), Ausztriából (5491), Franciaországból (2679), Svédországból (1036) és Csehországból (572) érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz – ismertette Pintér Sándor Szelényi Zsuzsanna, az Együtt politikusának kérdésére válaszolva. Június végéig egyébként 66 788-an nyújtottak be Magyarországon menedékjog iránti kérelmet ebben az évben. Az eljárások közül 43 730-at megszüntettek, ebből 42 689-et azért, mert a kérelmező a döntést meg nem várva ismeretlen helyre távozott.