Nem engednek több migránst a menekülttáborba

Egy múlt héten végzett egészségügyi vizsgálat eredményeire hivatkozva Alsó-Ausztria tartományi vezetése felvételi tilalmat léptetett életbe a Bécshez közeli traiskircheni menekülttáborban szerda éjféltől.

Az osztrák APA hírügynökség beszámolója szerint délelőtt nyugodt volt a helyzet a tábornál, csupán két menekült ült le az útra, megakadályozva a táborból egyéb befogadóhelyekre történő buszos menekültszállítást, azonban a rendőrök közbelépésére ők is elhagyták a főutat. 

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet csütörtökön kezdi el vizsgálni a traiskircheni táborban uralkodó állapotokat és a menekültek befogadásának körülményeit az osztrák tartományokban. Azt még nem lehet tudni, hogy meddig fog tartani a vizsgálat.

A traiskircheni táborban a legfrissebb jelentések szerint már 4500-an vannak. Másfél hete még négyezer befogadottról szóltak a híradások. Június végén 2800 migráns lakott a táborban, közülük ötszázan aludtak a szabad ég alatt. Jelenleg 1500 embernek nincs ágya. Július végi adatok szerint a befogadóközpontban 1800 kísérő nélküli (14 és 17 év közötti) kiskorú él. 

A belügyminisztérium az egyik alsó-ausztriai továbbképzési központjának területén 300 gyereknek és nőnek biztosított szállást. A tárca további központok megnyitásával országszerte további 1100 bevándorló befogadását teszi lehetővé: Felső-Ausztriában konténereket állítanak fel, a napokban nyílik meg az innsbrucki elosztóközpont 250 férőhellyel, a klagenfurti rendőrségi fogdában pedig 50 menekültet helyeznek el, utóbbiak ellátásáról a vöröskereszt gondoskodik. 
    A karintiai St. Georgen am Längsee településen 400 fő befogadására alkalmas sátortábor felállítását tervezik, azonban a karintiai tartományi vezető tiltakozik ellene, arra hivatkozva hogy így a tárca megszegné azt az ígéretét, miszerint nem létesít több sátortábort az országban. 

A múlt héten az osztrák kormány bejelentette, hogy a tartományok helyett a kormány jelölné ki a szükségszállásokat Ausztriában, az ehhez szükséges törvényről rendkívüli ülésen dönt a parlament, várhatóan augusztus közepén. A belügyminisztérium közlése szerint a migránsok nagy száma miatt hetente 1600 új menekülthelyre lenne szükség. 

A karintiai Ossiach település polgármestere leállította az ott tervezett elosztóközpont felújítását, döntésének okát a nyilvánosság előtt nem akarta megnevezni. A migránsokat egy évek óta üresen álló otthonban fogadták volna be. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter szerdán délelőtt úgy reagált, hogy kétértelmű a helyi vezető viselkedése a kérdésben, és reményét fejezte ki, hogy a polgármester hamarosan feloldja a blokádot. A tárcavezető egyúttal elmondta: a jelenlegi helyzetben több szolidaritás és becsület lenne elvárható a tartományoktól, most a pártpolitikai szempontok nem kaphatnak szerepet. 

A felső-ausztriai tartományi vezető, Josef Pühringer az Oberösterreichischen Nachrichten című tartományi újságnak adott szerdai interjúban kifejtette: uniós szabályozásra nem kis horderejű ügyekben, hanem olyan nagy problémák esetében lenne szükség, mint a menekültügy. Pühringer elmondta: amennyiben még az idén nem vezetnek be uniós kvótákat, Ausztria tartományai számára nem marad más megoldás, mint hogy maguk döntsék el, hány migránst tudnak befogadni. 

Wilfried Haslauer salzburgi tartományi vezető a Die Presse című napilapnak adott szerdai interjújában elmondta: Ausztria a menekültek számára olyan szintű szociális juttatásokat ad, amelyek miatt közkedvelt célország lett. Ezért szerinte szabályozni kéne, hogy a migránsok mennyi ideig vehetik igénybe az ellátásokat. Haslauer szerint Ausztriában mindig lesz a menekültek számára hely, azonban a mostani ellátás színvonalát az ország nem tudja örökké fenntartani. 

A legfrissebb információk szerint az év első hat hónapjában 28 311 menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriában, háromszázzal többet, mint tavaly egész évben. A legtöbben, csaknem 7700-an Szíriából érkeztek, mintegy 5800-an Afganisztánból és 3800-an Irakból.

Szerző
2015.08.05 17:22

Ezrek búcsúztatták Gdansk meggyilkolt polgármesterét (képek)

Publikálás dátuma
2019.01.18 21:21

Fotó: AFP/ Wojtek RADWANSKI
Szombaton temetik el Pawel Adamowiczot, tiszteletére nemzeti gyásznapot hirdetett a lengyel államfő.
Múlt vasárnap egy jótékonysági rendezvényen az 53 éves Pawel Adamowicz, Gdansk ellenzéki főpolgármesterének életére tört egy merénylő. Adamowicz hétfőn blehalt sérüléseibe.
Pawel Adamowiczot szombaton helyezik örök nyugalomra a gdanski Mária-székesegyházban. A búcsúztatás már csütörtök délután megkezdődött a gdanski Európai Szolidaritás Központban.
Péntek este vitték át a főpolgármester koporsóját a bazilikába. Több ezer ember vett részt a gyászmeneten. Péntek délutánra és szombatra a lengyel államfő nemzeti gyásznapot hirdetett.
A temetést a város és a család közösen rendezi. A gyászünnepséget több lengyel város közterein óriáskivetítőkön közvetítik.
2019.01.18 21:21
Frissítve: 2019.01.18 21:37

Míg Európa emberi jogi díjjal tüntette ki, Ankarában terrorizmusért elítélték a volt bírót

Publikálás dátuma
2019.01.18 19:21

Fotó: ANADOLU AGENCY/ MURAT KAYNAK
A puccsra hivatkozva előzetes letartóztatásban lévő 14 ezer ember közül egy újabb került a 17 ezer elítélt közé.
Terrorszervezeti tagságért tíz év börtönbüntetésre ítélték pénteken Ankarában a Václav Havel-díjas korábbi török bírót, Murat Arslant, aki egyúttal egy bezáratott török civil jogi egyesület, a Bírák és Ügyészek Szövetségének (YARSAV) egykori elnöke is volt.
Az Anadolu török állami hírügynökség beszámolója szerint Arslan annak a "gülenista hálózatnak" volt a tagja, amelyet Recep Tayyip Erdogan török elnök és rezsimje a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért vádol. A hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője az Erdogan-rezsim Soros Györgye: egy Amerikában élő török hitszónok, Fethullah Gülen. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.
A hatalomátvételi incidens után a török vezetés rendkívüli állapotot vezetett be és 2018 nyaráig sok esetben törvényerejű rendeleteket kibocsátva irányította az országot. Ankara az egyik intézkedés keretében záratta be az Arslan által vezetett YARSAV-ot is. Arslan mindemellett még a török alkotmánybíróság jelentéstevőjeként is dolgozott. Az egykori bírót 2016 októberében tartóztatták le, azóta előzetesben ült.
A börtönben tartózkodott akkor is, amikor 2017 októberében az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kitüntette a Václav Havel emberi jogi díjjal.
A hatósági fellépés Törökországban 2016 júliusa óta szakadatlan. Összesen csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat, jogvédőket és civil aktivistákat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, közülük csaknem kétezret életfogytiglanra, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek. Az Európa Tanács tagja - amelynek Törökország csaknem a kezdetek óta tagja - az elmúlt két és fél évben számos alkalommal bírálta Ankarát a szerinte túlzó megtorlásért. Emellett Ankara azért mégis jó viszonyt ápol Európával, például rendszeresen hatalmas mennyiségű fegyvert vesz Németországtól, de tavaly Orbán Viktor is nagy örömmel látta vendégül Budapesten.
2019.01.18 19:21