Elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladéklerakást végző cég működési engedélyének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal - közölte a Greenpeace Magyarország Egyesület. A Duna közvetlen közelében lévő tározó tulajdonosa, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) 2010-ben kapott engedélyt veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítására, ami idén áprilisban lejárt, ezért kérték annak meghosszabbítását.
Az elutasításra most azért került sor, mert a kormány hirtelen ráébredt: a cég hulladékhasznosítás helyett hulladékhígítást és lerakást végez. Mint a kormányhivatal határozata kimondja: "a telephelyen az adott technológiával például a nehézfémeket tartalmazó szervetlen anyagok biológiai lebontása (hasznosítása) nem történik meg, ezek a kezelt hulladékokban továbbra is jelen vannak".
A vörösiszap lefedésének egy módja, hogy arra különböző hulladékokat hordanak - a TKV. Zrt azonban ezt úgy teszi, hogy a tározóba veszélyes anyagokat is szállít. "Ezt ők komposztálásnak hívják, pedig valójában nem más, mint hulladékhígítás, amit szigorúan tiltanak az európai és a hazai jogszabályok, és ellentétes a környezetvédelmi alapelvekkel is" - mondta lapunknak Simon Gergely. A Greenpeace vegyianyag szakértője szerint a veszélyes és nem veszélyes hulladékok keverésével biztos, hogy nem lehet biológiailag hasznosítható mesterséges talajt előállítani, a tározóban a veszélyes anyagok mennyisége egyre csak nő. A szakértő szerint a tározót akár egy év alatt is be lehetne fedni, meggátolva a vörösiszap kiporzását, a veszélyes hulladékok szállítása azonban már évek óta tart - s a kormány eddig nem nagyon tett semmit a helyzet rendezése érdekében.
A Greenpeace azonban 2011 óta küzd azért, hogy leállítsák a veszélyes hulladékok beszállítását az almásfüzitői tározóba: ekkor egy osztrák hulladékgazdálkodási igazságügyi szakértő is megállapította, hogy a tározóban nem játszódnak le komposztálási folyamatok. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének 2012-ben publikált jelentése is azt írja, hogy a tározó szivárog, lassan szennyezi a talajt és a talajvizet, illetve hogy "a hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását".
A Greenpeace bejelentéseire azonban fittyet hányt valamennyi hatóság. A szervezet így az Európai Bizottsághoz fordult, amely hosszas vizsgálódás után ugyancsak arra jutott, hogy a tározón jogsértő tevékenység folyik, ezért kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, amely most nyáron ért végső szakaszába.
Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a kormány végül úgy döntött, nem hosszabbítja meg a TKV Zrt. engedélyét. Emellett a kormányhivatal határozatában arra is kötelezték a céget, hogy készítsen részletes ütemtervet a hulladékok megfelelő kezelésére és a tározó porzásmentesítésének alternatív megoldásaira.
A TKV Zrt. azonban azon a véleményen van, hogy tevékenységük hasznos és eredményes, s nincs káros hatása a környezetre. Közleményükben idéznek a kormányhivatal határozatából is, amely valóban megemlíti például, hogy a tározónál, illetve a Duna-parton történt "2014-es helyszíni bejárás során a parti növényzetben káros hatás, elváltozás nem volt megfigyelhető". Szerintük a kormányhivatal "nem a tevékenység szakmaiságát vagy pozitív környezeti hatásait vitatja, hanem jogértelmezési kérdéseket vet fel", s mivel a jogszabályok értelmezésében véleménykülönbség áll fenn köztük és a kormányhivatal között, élnek fellebbezési jogukkal.
Simon Gergely hangsúlyozta: sosem állították, hogy a tározó jelenleg súlyosan mérgezi a talajt, ám a veszélyes anyag kezelése kiszámíthatatlan. "Ha lassan öntögetjük a mérget a Dunába, lehet, hogy a határérték alatt maradunk, de attól még a tevékenység problémás. Azt szeretnénk elérni, hogy ne szállítsanak több veszélyes hulladékot a tárolóba, és hogy ne mérgező anyagokkal folytassák a vörösiszap kiporzásának mentesítését".