Ikotity István az elmúlt 5 évre visszamenőleg hónapokra lebontva azt szerette volna megtudni, hányan látogatják az egyes kaszinókat, azokban mekkora összegben játszanak, a játékosok hány százaléka nyer, kaszinónként mennyi egy játékos átlagos nyeresége és vesztesége, mekkora az egyes kaszinók bevétele és mennyi adót fizetnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában kifejtette: a vizsgált időszakban eltérő számú játékkaszinó működött az egyes években. Míg 2011-ben két budapesti és egy soproni II. kategóriájú játékkaszinót látogathattak a játékosok, 2015-re - a 2014. május 5-én megkötött koncessziós szerződések alapján - nyolcra nőtt a játékkaszinók száma. Jelenleg öt budapesti és egy-egy soproni, debreceni és nyíregyházi II. kategóriájú kaszinó működik.
Az államtitkár felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a játékkaszinók működésével kapcsolatban az adótitokra vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevételével éves összesített adatok kiadására van lehetőség. Az összesített adatok szerint 2011-ben 205 ezer, 2012-ben 300 ezer, 2013-ban 639 ezer, 2014-ben 810 ezer, 2015 első félévében pedig 606 ezer hazai és külföldi játékos látogatta a játékkaszinókat.
A játékosok által vásárolt értékzsetonok, valamint a pénznyerő automatákon játékjog szerzésére alkalmas pénz összege a 2011. évi 33,1 milliárd forintról 2012-ben 44 milliárd, 2013-ban 100,6 milliárd, 2014-ben pedig 128 milliárd forintra nőtt, míg 2015 első fél évében 88,4 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár megjegyezte, hogy ezek az adatok eltérhetnek a tétek tényleges alakulásától.
A játékkaszinók éves összesített - a tiszta játékbevételre és a borravaló 50 százalékára kiterjedő - játékadó alapja 2011-ben 6,3 milliárd, 2012-ben 7,9 milliárd, 2013-ban 15,3 milliárd, 2014-ben 19,4 milliárd, 2015 első fél évében pedig 13,1 milliárd forint volt. A játékkaszinók éves összesített játékadója 2011-ben 1,9 milliárd, 2012-ben 2,4 milliárd, majd - koncessziós díj levonás nélkül - 2013-ban 4,6 milliárd, 2014-ben 5,8 milliárd, 2015 első félévében 3,8 milliárd forintra rúgott.
Korábban írtuk: Ismét a neki kedveseknek teremtene jól jövedelmező üzletet a Fidesz az online kaszinójáték szabályait részletező törvénymódosítási javaslattal. Az online kaszinójáték szervezésére csak olyan szervező jogosult, amely rendelkezik kaszinójáték szervezésére vonatkozó koncesszióval – olvasható Bánki Erik fideszes képviselő törvénymódosítási javaslatában.
A honatya kezdeményezése tulajdonképpen nem tartalmaz újdonságot - hívták fel lapunk figyelmét az iparági szakértők. Ugyanis az idei költségvetést alátámasztó, úgynevezett salátatörvényben megbújva már szerepel egy erre történő, egyértelmű utalás. A 2015. évre vonatkozó adómódosítások között már olvasható volt, hogy az úgynevezett nem liberalizált távszerencsejáték szervezésen belül az online sportfogadás szervezését kizárólag a Szerencsejáték Zrt., míg az online kaszinó- és kártyajáték szervezését csak játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós jog jogosultja végezheti.
Márpedig az közismert - és kellően nagy felháborodást kiváltó tény -, hogy játékkaszinó üzemeltetési joga ez idő szerint csak két vállalkozónak van Magyarországon: Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztosnak és Szima Gábornak, akik - és ez sem elhanyagolható tény -, ezt a jogot nem nyílt koncessziós pályázaton nyerték el, hanem egy, a kormány által speciálisan szerencsejátékra kitalált úgynevezett "megbízhatósági eljárás" keretében kapták.