Vajna, a kaszinókirály egyre szerencsésebb

Publikálás dátuma
2015.08.05. 20:35
Illusztráció: Thinkstock
Egyre több hazai és külföldi játékos látogatja a hazai kaszinókat, amelyeknek az összesített játékbevétele és játékadója évről évre dinamikusan nő - derül ki Tállai András államtitkár Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

Ikotity István az elmúlt 5 évre visszamenőleg hónapokra lebontva azt szerette volna megtudni, hányan látogatják az egyes kaszinókat, azokban mekkora összegben játszanak, a játékosok hány százaléka nyer, kaszinónként mennyi egy játékos átlagos nyeresége és vesztesége, mekkora az egyes kaszinók bevétele és mennyi adót fizetnek. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában kifejtette: a vizsgált időszakban eltérő számú játékkaszinó működött az egyes években. Míg 2011-ben két budapesti és egy soproni II. kategóriájú játékkaszinót látogathattak a játékosok, 2015-re - a 2014. május 5-én megkötött koncessziós szerződések alapján - nyolcra nőtt a játékkaszinók száma. Jelenleg öt budapesti és egy-egy soproni, debreceni és nyíregyházi II. kategóriájú kaszinó működik. 

Az államtitkár felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a játékkaszinók működésével kapcsolatban az adótitokra vonatkozó törvényi rendelkezések figyelembevételével éves összesített adatok kiadására van lehetőség. Az összesített adatok szerint 2011-ben 205 ezer, 2012-ben 300 ezer, 2013-ban 639 ezer, 2014-ben 810 ezer, 2015 első félévében pedig 606 ezer hazai és külföldi játékos látogatta a játékkaszinókat.

A játékosok által vásárolt értékzsetonok, valamint a pénznyerő automatákon játékjog szerzésére alkalmas pénz összege a 2011. évi 33,1 milliárd forintról 2012-ben 44 milliárd, 2013-ban 100,6 milliárd, 2014-ben pedig 128 milliárd forintra nőtt, míg 2015 első fél évében 88,4 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár megjegyezte, hogy ezek az adatok eltérhetnek a tétek tényleges alakulásától. 

A játékkaszinók éves összesített - a tiszta játékbevételre és a borravaló 50 százalékára kiterjedő - játékadó alapja 2011-ben 6,3 milliárd, 2012-ben 7,9 milliárd, 2013-ban 15,3 milliárd, 2014-ben 19,4 milliárd, 2015 első fél évében pedig 13,1 milliárd forint volt. A játékkaszinók éves összesített játékadója 2011-ben 1,9 milliárd, 2012-ben 2,4 milliárd, majd - koncessziós díj levonás nélkül - 2013-ban 4,6 milliárd, 2014-ben 5,8 milliárd, 2015 első félévében 3,8 milliárd forintra rúgott.

Vajna szerencséje nem forgandó, állandó

Korábban írtuk: Ismét a neki kedveseknek teremtene jól jövedelmező üzletet a Fidesz az online kaszinójáték szabályait részletező törvénymódosítási javaslattal. Az online kaszinójáték szervezésére csak olyan szervező jogosult, amely rendelkezik kaszinójáték szervezésére vonatkozó koncesszióval – olvasható Bánki Erik fideszes képviselő törvénymódosítási javaslatában.

A honatya kezdeményezése tulajdonképpen nem tartalmaz újdonságot - hívták fel lapunk figyelmét az iparági szakértők. Ugyanis az idei költségvetést alátámasztó, úgynevezett salátatörvényben megbújva már szerepel egy erre történő, egyértelmű utalás. A 2015. évre vonatkozó adómódosítások között már olvasható volt, hogy az úgynevezett nem liberalizált távszerencsejáték szervezésen belül az online sportfogadás szervezését kizárólag a Szerencsejáték Zrt., míg az online kaszinó- és kártyajáték szervezését csak játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós jog jogosultja végezheti. 

Márpedig az közismert - és kellően nagy felháborodást kiváltó tény -, hogy játékkaszinó üzemeltetési joga ez idő szerint csak két vállalkozónak van Magyarországon: Andrew G. Vajna filmügyi kormánybiztosnak és Szima Gábornak, akik - és ez sem elhanyagolható tény -, ezt a jogot nem nyílt koncessziós pályázaton nyerték el, hanem egy, a kormány által speciálisan szerencsejátékra kitalált úgynevezett "megbízhatósági eljárás" keretében kapták. 

 

Szerző

Pótfelvételit hirdet a BGF - Több mint 70 szakra

Több mint ötezren már biztosan megkezdhetik tanulmányaikat ősszel a Budapesti Gazdasági Főiskolán; ezzel tovább nőtt a tavalyi évhez képest a felvett hallgatók száma. Az ország legnagyobb gyakorlatorientált felsőoktatási intézménye pótfelvételit hirdet több mint 70 gazdaságtudományi, társadalomtudományi, bölcsészettudományi és informatikai alap-, felsőoktatási szak-, és mesterképzésére. 

A BGF egyes gazdaságtudományi alap-, illetve társadalomtudományi mesterképzési szakjait akár idegen nyelven is (angol, francia, német) választhatják a diákok. A pótfelvételi keretében felvételt nyert nappali, gazdaság-, illetve társadalomtudományi önköltséges képzésen tanuló, az első szemeszter végén kiemelkedő tanulmányi eredményt elért hallgatók pedig pályázhatnak a BGF Biztos Jövő ösztöndíjára.

Szerző

Pótfelvételit hirdet a BGF - Több mint 70 szakra

Több mint ötezren már biztosan megkezdhetik tanulmányaikat ősszel a Budapesti Gazdasági Főiskolán; ezzel tovább nőtt a tavalyi évhez képest a felvett hallgatók száma. Az ország legnagyobb gyakorlatorientált felsőoktatási intézménye pótfelvételit hirdet több mint 70 gazdaságtudományi, társadalomtudományi, bölcsészettudományi és informatikai alap-, felsőoktatási szak-, és mesterképzésére. 

A BGF egyes gazdaságtudományi alap-, illetve társadalomtudományi mesterképzési szakjait akár idegen nyelven is (angol, francia, német) választhatják a diákok. A pótfelvételi keretében felvételt nyert nappali, gazdaság-, illetve társadalomtudományi önköltséges képzésen tanuló, az első szemeszter végén kiemelkedő tanulmányi eredményt elért hallgatók pedig pályázhatnak a BGF Biztos Jövő ösztöndíjára.

Szerző