A 43 éves jogászt a legerősebb ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeként választották meg a májusi elnökválasztáson. Duda a második fordulóban, a szavazatok 51,55 százalékával győzött a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowskival szemben.
Az eskütételt követő beiktatási beszédben kiemelt helyet kaptak a külpolitikai kérdések. A lengyel alkotmány a külpolitikában a reprezentatív funkció mellett végrehajtó hatáskörrel is felruházza fel az államfőt, aki külföldön - a kormánnyal együttműködve – az országot képviseli. A lengyel külpolitikát nem lehet forradalmasítani, mégis korrigálni kell rajta, így meg kell erősíteni a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokat – hangoztatta Duda.
Az államfő a visegrádi csoportot képező országok együttműködésének megújítását, a visegrádi országok számára új partnerek keresését jelölte meg a lengyel külpolitika egyik prioritásaként. "Kész vagyok – a külügyminisztériummal és a kormányfővel együttműködve - vállalni a feladatot" – tette hozzá. Uniós viszonylatban Duda az ország szuverenitását emelte ki, mondván, hogy az Európai Unió egységéről a lengyeleknek "oly módon kell gondoskodniuk, hogy figyelembe vegyék az ő érdekeiket is".
Biztonságpolitikai téren Andrzej Duda a NATO nagyobb garanciáit szorgalmazta a közép-európai térség számára. Mint hozzátette, ez irányban "már meg is tett bizonyos lépéseket", amikor megválasztását követően a NATO vezetőivel találkozott. A szövetséges katonai erők lengyelországi jelenlétének növelésére vonatkozó konkrét döntések Duda szerint már a NATO 2016-ban esedékes varsói csúcstalálkozóján megszülethetnek.
Belpolitikai témákról beszélve az elnök ismételten - ahogy megválasztása után többször is - a nemzeti egységre, kölcsönös tiszteletre hívta fel a lengyeleket. "Csak közösségben leszünk képesek jobbá tenni Lengyelországot" – mondta. Mint mondta, bízik benne, hogy sikerül betartania a választási kampány során tett ígéreteket. Megerősítette, hogy benyújtja a jelenlegi kormánykoalíció által megszabott 67 éves nyugdíjkorhatár csökkentését, valamint az adómentes jövedelem felső határának 8000 zlotyra (mintegy 600 ezer forintra) emelését célzó törvényjavaslatokat. A lengyeleknek az utóbbi években tapasztalt tömeges kivándorlását és az egészségügyet illetően a jelenlegi helyzet javítását szorgalmazta, a beszéd e részeit egyes parlamenti padokból visszatetsző zúgás kísérte.
A beiktatáson jelen volt Bronislaw Komorowski leköszönő elnök, Ewa Kopacz miniszterelnök, Lech Walesa és Aleksander Kwasniewski korábbi államfők, valamint Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök is. Donald Tusk volt kormányfő, az Európai Tanács elnöke, a jelenlétét megerősítő korábbi bejelentések ellenére nem vett részt az ünnepségen.
A beiktatási rendezvényeket egész napra tervezték. Ünnepi szentmisét mutat be Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspöki kar elnöke, prédikációt Wojciech Polak lengyel prímás mond. Ezt követően a varsói királyi várban Dudának átadják a mindenkori lengyel elnöknek járó jelvényeket – egyebek között a legmagasabb és legrégebbi lengyel kitüntetést, a Fehér Sas érdemrendet -, és ünnepi katonai díszszemlén átveszi a hadsereg legfőbb parancsnoki tisztjét. A nap során az új államfő összesen négy beszédet mond. Az ünnepségeket a varsói utcákon kitett óriásvásznakon a nagy kánikula ellenére gyülekező csoportok is figyelemmel kísérik.
