Előfizetés

Kisbankok vonulhatnak ki az országból

Újabb bankok hagyhatják el az országot, amennyiben sikerül vevőt találniuk a magyarországi hálózatukra. A Citibank tavaly ősszel bejelentette lakossági üzletága eladását, a hírek szerint most az orosz Sberbank és az Axa Bank tervezi a visszavonulását - írja az eheti Figyelő.

 Az AXA eladása a lap értesülése szerint már a második szakaszába érkezett, érdeklődők is vannak, bár a hírek szerint már többen kiszálltak a versenyből. Az AXA egyben szeretné eladni a portfólióját, de akár külön is értékesítenék a jól, és külön a rosszul teljesítő részeket, amelyeket előrelátóan már szét is választottak.

A lap szerint a Sberbank hazai hálózatával hónapok óta házalnak a magyar államnál és az itthon aktív bankoknál, de az OTP Bank és az Erste nem mutatott érdeklődést, az állam is csak kezdetben. A beszámoló szerint viszont mára az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) körüli szereplők is egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a bankot csak nagyon mínuszosan lehetne átvenni. Az orosz pénzintézet nincs könnyű helyzetben, a Figyelő szerint sokkal nagyobb problémákat találtak a Volksbank-csoporttól megvásárolt kelet-európai hálózatban, mint gondolták. Komoly gondot okoz nekik a szankciók után a nyugati finanszírozás hiánya, viszont érdemi tőkevesztés lesz az eladó számára az is, ha meg akar válni a magyar leánytól.

Az sem teljesen egyértelmű még, hogy ki veheti meg a Citibank magyar hálózatát: a hetilap szerint az Erste az esélyes felvásárló, de a lap szerint még azon vitáznak az amerikai gyökerű bankkal, hogy mi legyen abban az átmeneti egy évben, amíg a felvásárlás után az új vevő még használhatja a Citibank rendszereit.

A Figyelő értesülése szerint megfeneklettek a tárgyalások az osztrák bankcsoport és az állam között az Erste 15 százalékának megvételéről, egy, a bank értékét befolyásoló, egyelőre bizonytalan kimenetelű ügy miatt.

Az MKB és a Budapest Bank esetleges összeolvasztásáról, közelgő magánosításáról és az új tulajdonosról sincs egyelőre nincs döntés. Bár az "MNB-s vonal" együtt szeretné kezelni a szanálás alatt álló MKB-t és az MFB által kezelt Budapest Bankot, a két bank összevonása, illetve magánosítása még nyitott kérdés, amíg a miniszterelnök nem döntött - írja a hetilap.

Pénzt gyűjtött a Quaestor

Fehér Mónika írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.08.07. 07:21
A károsultak csalódtak a kormány ígéreteiben, és ennek az utcán is hangot adnak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Sötétben tapogatóznak akik a Quaestor-botrány részleteit szeretnék feltárni. Már a csőd bejelentése előtt pénzt gyűjtött a brókercég, hogy feltételezhetően valakiket kifizessen. A károsultak megnyugodhatnak, a végelszámolás megindítása nem jelenti a cég automatikus megszűnését.

Újabb meglepő részletek tárulnak fel a Quaestor-botrányról. Többek között lapunkat is megkereste egy Quaestor-befektető, aki állítja, dokumentumokkal rendelkezik arról, hogy a brókercég a március 10-i bedőlését megelőzően sem tudott a készpénzért visszaváltani kötvényeket. Egy olvasónk március 5-én az másfél millió forint értékű kötvényt akart visszaváltani. A Quaestor irodájában akkor úgy nyilatkoztak, hogy "felsőbb utasításra" a teljes készpénz mennyiséget az Erste Bankba kell szállítaniuk. A pénzükre hiába váró kötvényesek igencsak meglepődtek, hogy március 9-én a Külügyminisztérium háttérintézménye kivette a maga 3,8 milliárd forintját. Úgy látják, megalapozott a gyanú, hogy az „egyszerű” kötvényeseknek ki nem fizetett készpénzt ők kapták meg.

Marad a sötétben tapogatózás a Quaestor-ügyben, nem tiszták a részletek, de az összkép sem. Orbán Viktor kormányfő korábban azt jelentette be, hogy ha elfogadják a Quaestor-törvényt, és visszamenőlegesen 30 millió forintra emelik a kártalanítás felső határát, akkor csak 73 embert nem tudnak teljes mértékben kártalanítani, a többieket viszont igen - írta blogjában Pápa Levente. Az Együtt alelnöke szerint ez elég megnyugtatónak tűnt akkor az elkeseredett károsultaknak.

Minden megtörtént pénzügyi tranzakcióról írásban vagy telefonon utasítást kell adnia az utaláshoz. A Quaestor esetében is így kellett történnie. Pápa Levente azért perli a külügyi tárcát, és a nemzeti kereskedőházat, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy ki, mikor, milyen utasítást adott Quaestornak a pénz kifizetéséről, és erre volt-e felhatalmazása? A sajtóból úgy tudjuk: erre nem volt joga – mondta közgazdász.

Korábban lapunk arról számolt be, hogy a Cégközlönyben megjelent közlemény szerint a fiktív és valós kötvények kibocsátóját, a Quaestor Financial Hrurira Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t hivatalosan is végelszámolják. Ennek az a furcsasága, hogy a végelszámolás megindításáról a kft. tulajdonosainak kellett taggyűlésen egyhangúan dönteni, márpedig Tarsoly Csaba és felesége hónapok óta előzetes letartóztatásban van.

A brókercég károsultjai attól félnek, hogy, ha a Hrurira végelszámolással megszűnik, akkor nem lesz kit perelniük. A témában megszólalt Ruszin Zsolt az Magyar Könyvelők Országos Egyesülete alelnöke. A könyvvizsgáló lapunak azt mondta, hogy ilyen könnyen nem tud megszűnni a Hrurira. A végelszámolásnak a cégtörvény szerint feltétele az, hogy a NAV hozzájáruljon a végelszámolás végén a törléshez. Az adóhatóság pedig ezt nem tudja megtenni, ha például ennek a cégnek köztartozása van, a jelenlegi nyilvános adatok szerint a Hrurira végrehajtás alatt áll, ami a NAV honlapján megtekinthető.

A könyvvizsgáló álláspontja szerint a cégjogi aktusoknak nem akadálya az előzetes letartóztatás, ezért a Quaestor tulajdonosa cégjogilag nyilatkozhatott.

A kártalanításról is megkérdeztük Pápa Leventét, aki szerint ez szemenszedett hazugság, és a piacgazdaság elveivel szembemegy. Figyelmeztetett arra is, hogy a kötvény nem államilag védett banki termék, ezért annak kockázatát az államnak tudatosítani kellene, de nem tette, mert csak így tud megmenteni általa kedvesnek ítélt szereplőket, ami az ellenzéki politikus szerint helytelen. Az Együtt alelnöke ehhez hozzátette: ez a módszer alkotmányellenes, de nem is fogják betartani. A kezességvállalás - készfizető kezességvállalás, amit a törvénybe tudatosan beépítettek, egy elrejtett jogi trükk, amivel azt hazudták, hogy mindenki kárpótolva lesz. De már akkor tudták, hogy ez nem így lesz. Ami a befektetőkkel történik az nem az, amit a Parlament néhány héttel ezelőtt elfogadott, mert annak a végrehajtására a Befektetővédelmi Alap tőkéje nem elegendő - tette hozzá Pápa Levente.

Elhallgatja a statisztikai adatokat a KSH?

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.08.07. 07:00
Árt a statisztikusok hírnevének a hivatal kormányközelisége FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Aki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokat rendszeresen böngészi, - főként a gazdaság szereplői, a többi statisztikus, a kutatók, az oktatók vagy az újságírók - az utóbbi 3-4 évben azt tapasztalják, hogy az adatközlés módja megváltozott. Hamisításról talán nem beszélhetünk, elhallgatásról és a jelenlegi kormányzat igényeit kiszolgáló kommentárokról annál inkább. Lapunk három egykori KSH-elnököt kérdezett meg arról, hogy miképpen látják a jelenlegi helyzetet.

A hazai statisztikai adatközlés jelenlegi állapotát hűen tükrözi Szentes Tamás akadémikus egyik tanulmánya, amelyben arról ír, hogy "a statisztikai adatok kiválogatása nem mindig szolgálja a valóság megismerését. Egyfelől azonban az adatoknak a valóságot leplező ügyes összeválogatása, vagy éppen elhallgatása, sőt meghamisítása az elmúlt évtized hazai politikai gyakorlatában már nemcsak a választások előtt volt jellemző, hanem szinte mindennapossá vált, sőt részben a médiában is, másfelől a valóságot pontatlanul vagy tévesen ábrázoló statisztikai mutatószámok alkalmazása a tudományban ma is igencsak gyakori."

Az Orbán-kormány főként arra használja fel a KSH adatait, hogy bebizonyítsa: Magyarország gazdasági fejlődésének üteme az uniós országokét meghaladja, és a legtöbb mutató tekintetében jobbak vagyunk, mint régiós társaink. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Ecostat jelentései ezt a megállapítást nemigen igazolják. Azt azonban igen, hogy a 2008-ban elkezdődött gazdasági világválság óta hazánk leszakadása a környező országokétól felgyorsult, ennek nyomát azonban csak az fedezheti fel a KSH gyorsjelentéseiben, aki a statisztikai nyelvezetben és adatkezelésben az átlagosnál nagyobb jártassággal bír.

A statisztikai adatok legfontosabb felhasználói a kormányzati szervek, a gazdaság legnagyobb szereplői, de mellettük természetesen kíváncsi a főbb számokra az érdeklődő lakosság is. Emellett a KSH-nak adatszolgáltatási kötelezettsége is van, az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat, és más nemzetközi szervezetek várják a magyar adatokat.

A létminimum-számítási adatok elhagyása is a kormányzati célokat segíti FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A létminimum-számítási adatok elhagyása is a kormányzati célokat segíti FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Normál körülmények között a statisztikai adatszolgáltatás nem kerül a figyelem középpontjába. Azt a Sir Winston Churcillnek tulajdonított idézetet azonban szinte mindenki ismeri, hogy „Én csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam.” Az általunk megkérdezett volt KSH-elnökök, Katona Tamás, Mellár Tamás és Belyó Pál - Szentes Tamás fent idézett gondolatával ellentétben - az egykori brit kormányfő nézetét nem osztják, mert úgy vélik, hogy a tudatos hamisítás az egész statisztikai rendszerünket megbontaná, ezért véleményük szerint ilyesmiről a KSH esetében aligha beszélhetünk. Már csak azért sem, mert a tudatos hamisítás az egész statisztikai rendszer működését kérdőjelezné meg, ezt a veszélyt azonban egy piacgazdaságot folytató, a világ felé nyitott ország aligha engedhet meg magának. Ugyanakkor csalhatatlan jelei vannak annak, hogy feltehetően kormányzati nyomásra fellelhetők bizonyos anomáliák a KSH jelenlegi működésében - vélik egybehangzóan az egykori elnökök.

Elsőként a mindig közérdeklődésre számon tartó kiskereskedelmi áruforgalmat említette meg Katona Tamás. A mindenkori kormányok számára - a növekvő jólét bizonyítékául - mindig jól kezelhető, ha bizonyítani tudják, hogy a lakosság egyre többet költ. Reálisan ismerte fel a kormányzat, hogy a kereskedők egy tekintélyes része áfát csal, ezzel megcsapolja az adóbevételeket. Azt azonban nem mutatják ki a statisztikák, hogy mekkora részt képeznek a lakosság többletköltéséből származó bevételek, és mekkora köszönhető az on-line pénztárgépek adóhatósági bekötése révén megvalósuló kifehéredésnek. Vagyis jelenleg nem mutatható ki a jelentős áldozatok révén kiépített on-line pénztárgépek tényleges haszna. Katona Tamásnak azonban nincs kétsége afelől, hogy egy-három éven belül helyre áll az úgymond rend, vagyis az adócsaló kereskedők megtalálják majd a módját annak, hogy miképpen ne tegyenek eleget kötelezettségeiknek.

Jellemző példaként említette Katona Tamás azt is, hogy miképpen szűkül folyamatosan a KSH tájékoztatási tevékenysége, amelynek egyértelmű célja, hogy a kedvezőtlen adatok egy része ne, vagy ne kellő terjedelemben lásson napvilágot. Korábban az ipar teljesítményéről 20-22 oldalon adott számot a statisztikai hivatal. Ez az utóbbi időben, feltűnő módon egy-másfél oldalra szűkült. Az így kiadott gyorsjelentések egyik sajátosságává vált, hogy folyamatosan módosítanak a szövegezésen, ami felhasználó számára kezelhetetlenné teszi a kommentárt. Az a szövegrész sérül leginkább, amely a közölt adatok megmagyarázására szolgál. Megfigyelhető, hogy a gyorsjelentések mindig pozitív hangvételűek, és gyakran csak a kommentár vége felé lehet olvasni arról, hogy sokszor mégsem annyira szép a menyasszony. Katona Tamás él a gyanúperrel, hogy a "rózsaszínűre festett" statisztikai kommentárokat nem a hivatal szakértői, hanem kormányzati emberek írják.

A tájékoztatás lehetősége is beszűkült - tette hozzá Katona Tamás. A korábbi időszakban minden gyorsjelentés végén mindig ott szerepelt a nyilatkozatképes hivatali szakértő neve és vonalas telefonszáma, amely az utóbbi időben furcsamód eltűnt. Így az érdeklődőnek nincs módja arra, hogy a közölt adatokról bővebb tájékoztatást kérjenek, vagy hozzászóljanak ahhoz. Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy a KSH munkatársai és a szakmai érdeklődők csak a tájékoztatási főosztályon kommunikálhatnak a hivatallal, vagyis a korábbi nyitottságot felváltotta a "szűrő" alkalmazása. Mondhatni, egy sorba kerültek a sajtó munkatársaival

Ez év tavaszán a HVG-ben vita bontakozott ki a GDP-számítás módjáról. Mellár Tamás akkor élesen bírálta a KSH által követett módszertant, amelynek az lett a következménye, hogy a hivatal elnöke értesítette: átszervezték a legnevesebb szakmai folyóiratuk, a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságát, amelyben már nem tartottak igényt a volt elnök, jelenlegi pécsi egyetemi tanár tagságára. Mellár Tamás "bűne" ugyanis az volt, hogy nyíltan kétségbe vonta a nagyszerűnek mondott makrogazdasági számokat, vagyis az „unortodox” gazdaságpolitika sikereit, amelyben egyébként a közgazdászok egy része is hinni kezdett. A tavaly kétségtelenül meglódult gazdaság, és az idei még mindig jónak mondható gazdasági adatok sem fedhetik el azt a kétségtelen tényt, hogy 2010 és 2013 között összességében csak 2,7 százalékkal bővült a magyar GDP - említette meg Mellár Tamás. Azaz éves szinten alig haladta meg a fél százalékot, és érdemes beszámítani azt a tényt is, hogy ebben az időszakban az Európai Unió nettó támogatása összességében a GDP-nk 15-18 százalékát tette ki. Elmaradt az a kormány által várt úgynevezett multiplikátor hatás is. Ez a hatalmas többletkereslet mindössze 6 százalékos növekedést tudott generálni (beszámítva a 2014-es várható 3,2 százalékos növekedést is). Vagyis a sokat emlegetett és várt többszöröző hatás egyáltalán nem érvényesült.

A KSH-nál Mellár Tamásnak a GDP-számítással kapcsolatos véleménye "verte ki a biztosítékot." Ez a mutató létfontosságú az államadósság mérésénél - mondta a volt elnök. Mint ismeretes, 2010-ben kiemelt célként szerepelt az Orbán-kormány politikájában az államadósság csökkentése. Az igazi sikerek elmaradtak, az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2014 harmadik negyedévében ugyanúgy 83 százalék, mint volt 2010 ugyanezen negyedévében, és csak a 2014. december 31. fordulónapon sikerült néhány tized százalékponttal az egy évvel korábbi adósság alá menni, néhány napra, átmenetileg. Ha ehhez hozzávesszük, hogy közben a magánnyugdíjvagyont is elköltötték, akkor elmozdulásról aligha beszélhetünk. Ezt a helyzetet azonban a statisztikai adatok nem megfelelően tükrözik. A kormányzatnak az az érdeke, hogy minél magasabb GDP-t tudjon felmutatni. Később azután korrigálnak a GDP-n, ezzel egyidejűleg természetesen az arányos államadósság is módosul, erről azonban csak szűk körben értesül a közvélemény. Arról azonban annál inkább, ami a foglalkoztatási adatok publikálása terén történik - mondta Mellár Tamás, és ez is szoros összefüggésben van a GDP-vel. Ha a foglalkoztatási statisztikai adatokat szemügyre vesszük, akkor azonnal kitűnik, hogy a külföldön dolgozó legalább 100 ezer embert és a mintegy 300 ezer közmunkást is beszámítják ide. Ha tőlük eltekintünk, akkor foglalkoztatásbővülésről egyáltalán nem beszélhetünk. Azonban még ennél is feltűnőbb, hogy a közfoglalkoztatás mintegy 250-300 milliárd forintba kerül, ami hozzávetőleg a GDP egy százaléka, termelésnövekményt a közfoglalkoztatottak munkája által nem lehet elérni, ám a statisztikákban a rájuk fordított költség, mint a GDP többlete jelenik meg, Ez a módszer a politika számára kedvező mutatókat eredményez ugyan, de hosszú távon fenntarthatatlan - mondta a volt elnök. Ha az elmúlt években volt valamilyen szerkezeti átalakulás Magyarországon, az éppen a gyenge hatékonyságú, alacsony termelékenységű szektorokat bővítette. A hosszú távú fejlődés szempontjából ez nem igazán biztató.

Szót ejtett Mellár Tamás arról is, hogy a KSH bejelentette: a jövőben a létminimumról szóló adatok közlésétől eltekint. Az kétségtelen tény, hogy időnként a különböző számításokat korszerűsíteni kell, ez vonatkozik a létminimumra is. Azonban egy rendkívül fontos adat közlését egyik napról a másikra megszüntetni nem szerencsés. Célszerű lett volna a KSH ilyetén szándékáról a szakmai közvéleményt előzetesen tájékoztatni, majd egy új módszertan szerint összeállított létminimum számítást egy darabig együtt futtatni a régivel, a korábbi időszakokkal való jobb összehasonlíthatóság végett. Ere nem csak a hazai elvárások miatt lett volna szükség, hanem az ENSZ és az Eurostat igényeire való tekintettel is. Általánosságban elmondható - összegezte véleményét Mellár Tamás -, hogy a KSH adatsorait úgy állítja össze, hogy az mindig a kedvezőbb felé hajlik, ami a realitást torzítja.

A szakmaisággal sincs minden rendben - ez már Belyó Pál véleménye. Az egykori elnök emlékeztetett arra, hogy a létszámleépítések a KSH-nál kiváló szakembereket is érintettek. A szakma, például a Magyar Statisztikai Társaság véleményére pedig egyre kevésbé kíváncsiak a Keleti Károly utcai KSH központban. Az pedig végképp árulkodó, hogy évente megrendezett Statisztikai Világnap ünnepségére egyetlen korábbi elnököt sem meghívni.

Nem könnyű a feketegazdaságot mérni

A rejtett gazdaság felmérése jelenti a statisztikusok számára az egyik legnagyobb fejtörést. A termelési oldalon szereplőknek ugyanis az az érdeke, hogy aktivitásukat eltitkolják. Így az az érdekes eset áll elő, hogy különbség van a termelési oldal és felhasználási oldal között, mégpedig esetenként jelentős. Nyilvánvaló, hogy a különbség a feketegazdaságban rejlik. A gondot még csak fokozza, hogy mind a két oldalon előfordulnak a GDP-nél számítási hibák. Arra is van példa, olvasható a Statisztikai Szemle egyik cikkében, hogy a termelési oldal GDP-je meghaladja a felhasználási oldalét, amiből arra a következtetésre lehetne jutni, hogy nincs is feketegazdaság. Ezért is fejtette ki Belyó Pál több cikkében is azt a véleményét, hogy közvetlen megkérdezéssel érdemes a felméréseket elvégezni. Azonban ennek a módszernek is vannak hátulütői, mégpedig az, hogy a kérdező személye gyakran befolyásolja a válaszadót. Ezért azt ajánlják, hogy a kikérdezést többször végezzék el. Az országok többsége egyébként alkalmaz egy olyan korrekciós tényezőt, amely a feketegazdaság termelését méri fel. Hasonlóképpen szokták megbecsülni a feketegazdaságban foglalkoztatottak számát is.