Orbán Viktor a bő másfél éve indult áfa-botránnyal kapcsolatban többször is azzal próbált kihátrálni a kérdések elől, hogy nincsenek konkrétumok, a kormány nem tudja, „ki követett el, mit és mikor”. A miniszterelnök és az illetékes nemzetgazdasági miniszter - valamint más kormánytagok, így Lázár János kancelláriaminiszter - rendre azzal érveltek, a NAV hatékonyan látja el feladatát, semmiféle bizonyíték nincs mindazokra a visszaélésekre és belső szervezeti problémákra, amelyeket Horváth András volt adóellenőr, majd őt követve több volt adóhatósági dolgozó, idén tavasszal pedig végül már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is nyilvánosságra hozott.
Hogy Orbán nem mondott igazat, azt nem csupán a kormány újdonsült, a NAV átalakítását célzó tervei bizonyítják, hanem az áfa-csalási botrányt összegző, az adóhatóság hatékonyságát boncolgató jelentés is világosan megmutatja, amelyet az LMP megrendelésére készített a párt volt országgyűlési képviselője. Vágó Gábor nemcsak a tavaly tavasszal, még honatyaként végzett áfa-csalási vizsgálatát bővítette ki a legújabb fejleményekkel, hanem azokat a rendszerszintű korrupciós kockázatokat is összegyűjtötte, amelyek nyomán évente mintegy ezermilliárd forintot veszít a magyar költségvetés.
Az LMP honlapján múlt pénteken közzétett NAV-jelentés bemutatásakor maga Vágó és a párt frakcióvezetője, Schiffer András is az adóhatóság teljes körű, alapos átvilágítását, a láncolatos áfa-csalások feltárására és megakadályozására alkalmas szervezeti egységek újbóli létrehozását, valamint a kormányzati reformterveket megelőző NAV-profiltisztítást követelt. Hogy minderre lesz-e kormányzati fogadókészség, az elmúlt évek nyomán erősen kérdéses, ám Vágó jelentése a nyilvánosság számára is egyértelmű üzenet lehet arról: óriási bajok vannak az adóbeszedésért és az állampolgárok közteherviselésért felelős állami szervnél. A ma korrupcióellenes civilként tevékenykedő Vágó a jelentésben részletesen ismerteti az áfa-csalók öt, a csalások kilenc fajtáját, s felidézi a NAV szervezeti átalakításait, melyek hatására körvonalazható, miként hagyja ma „futni” a legnagyobb bűnözőket az adóhatóság, holott hatékonyan is felléphetne ellenük. Vágó azt is fölidézi, hogy az áfa-csalási botrány kirobbanása óta a Fidesz-kabinet miként próbálta eltolni magától a felelősséget, s hogyan odázta el az ügy érdemi kivizsgálását, mindennek következményeként pedig - a nemzetgazdasági tárcától kapott válaszokból nyert adatok alapján legalábbis - az utóbbi években nemhogy csökkent volna az áfacsalások mértéke, de még növekedett is.
Zöld dosszié
2013. november 8-án Horváth András, a NAV ellenőrzési szakkoordinátora nyilvánosság elé állt, mert semmilyen más módon nem tudott föllépni az ellen, hogy tapasztalatai és vizsgálata szerint nagyobb hazai cégek és multik évente több mint ezermilliárd forint értékben csalnak el áfát, amelyhez kormányzati körök támogatásával az adóhatóság is asszisztál. Tényekkel és dokumentumokkal igyekezett is alátámasztani állításait, az elhíresült zöld dosszié öt témakört ölelt fel. Ezek közül a legfontosabb, hogy a NAV-on belüli szervezeti és személyi változások jelentősen gyengítették a hivatal ellenőrzési képességét, elsősorban a kiemelt adózók vonatkozásában. Horváth állításainak egyik alapeleme volt, hogy a hálózatos áfa-csalások legfőbb haszonélvezői a kiskereskedelmi láncok, márpedig ezek a cégek egytől-egyig kiemelt adózók.
Az adóhatóság ezután egyetlen hétvége alatt vizsgálatot folytatott le, melynek eredménye az volt, hogy minden rendben van a szervezeten belül. Ezután Horváth kilépett a NAV állományából, feljelentést tett az illetékes szerveknél, ám nemcsak a NAV, hanem a hatóságokat korrupcióval vádoló szakértő ellen is indult eljárás. Horváth korrupciós és hivatali bűncselekmények gyanúját vetette fel, több ügyben is bizonyítékokat szolgáltatott az ügyészségnek, míg egykori munkaadója információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményért jelentette fel őt.
2014. március 27-én a nyilvánosság elé lépett egy másik volt adóhatósági dolgozó, Vancsura István is, aki nem csupán megerősítette a Horváth által elmondottakat, de újabb tényekkel támasztotta alá: a NAV, főként egyes vezetők személyes közbeavatkozása és működése nyomán nem látja el feladatát, s nem lép föl hatékonyan az áfa-csalásos esetek jelentős hányadában. Vancsura a NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatóságán (KÜIG) a Rapid elnevezésű ellenőrzési főosztályt vezette, melyet ekkorra már fölszámolt az adóhatóság vezetése, de amelynek eljárásmódja több konkrét ügyben is megkérdőjeleződött.
A KÜIG
A Vágó-féle jelentés részletesen tárgyalja, hogy a nagyobb jelentőségű ügyekben, így a hálózatos áfa-csalási ügyekben is, 2007-től a KÜIG járt el, amelynek még egy elit operatív egysége, a Rapid Ellenőrzési Főosztály is rendelkezésére állt, hogy a leghatékonyabban lépjen fel az érintett bűncselekményekben. A nyilvánosság elé állt adóhatósági dolgozók, valamint az általuk közzétett dokumentumok és tények azt támasztották alá, hogy noha a KÜIG tudott a leghatékonyabban fellépni a szervezett adócsalások ellen, az adóhatóság vezetése 2010-től mégis megakasztotta a részleg vizsgálatait, majd szétverték a szervezetet, a legjobb szakmai vezetőket félreállították, végül a KÜIG-et 2013-ban egy kormányrendelettel meg is szüntették.
A NAV azzal védekezett, hogy a KÜIG nem volt hatékony, több éves elmaradást halmozott fel a legkockázatosabb adózók ellenőrzésében és a konkrét ügyek befejezésében. Valójában azonban a NAV elhallgatta a KÜIG szétverése előtti eredményeket, ahogyan azt is, a szervezeti egység megszüntetésével az adóhatóság elérte, hogy a legkockázatosabb adózói körben az adócsalással megállapított adókülönbözeti feltárás hatékonysága 100 százalékos szintről 24,7 százalékra, a láncolatos vizsgálatok hatékonysága pedig 16 százalékos szintre csökkent. Ráadásul - mint arra Vágó még parlamenti képviselőként tett írásbeli kérdéseire kapott válaszok (hiánya) nyomán következtetni lehet - az évente 70-100 milliárdnyi adókülönbözetet feltáró szervezetet hatásvizsgálat nélkül szüntették meg, ami egyértelműen az áfa-csalók érdekeit szolgálta. Az LMP dokumentumában most az áll: miután a szervezet átalakítását érintő vizsgálat máig elmaradt, az ÁSZ tavasszal közreadott jelentéséből lehet csupán arra következtetni, hogy Vida Ildikó NAV-elnök javaslatára szűnt meg az adóhatóságon belül működő áfa-csalásokra szakosodott szervezet.
Leállítások(k)
„Immáron három volt adóhatósági dolgozó állt a nyilvánosság elé, aki szerint az adóhatóság egyes vezetői tudatosan lehetetlenítettek el vizsgálatokat, illetve lezárult vizsgálatok eredményét tették semmissé" - írja Vágó bevezetőjében. A jelentés foglalkozik azzal is, a KÜIG felett volt egy szervezet, a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága Somos Katalin vezetésével, afelett pedig a NAV elnöke, Vida Ildikó, állt. Ha a KÜIG valamelyik revizorának kiemelt adózóval kapcsolatos tennivalója volt, akkor hivatali eljárásrend szerint a NAV elnökétől kellett engedélyt kérnie, hogy az ellenőrzést kiterjeszthesse egy másik igazgatóság ügyfelére. A nyilvánosság elé állt volt adóhatósági dolgozók, valamint több bírósági tanúvallomás szerint azonban 2010 után ilyen, a NAV elnökéhez címzett, a kapcsolódó vizsgálat lefolytatására irányuló, korábban merőben formális, bürokratikus aktusként kezelt kérelmek tucatjai akadtak el a főigazgatóságon - jogszerűtlenül.
A jelentés külön kitér Somos személyes szerepére az áfa-csalások feltárásának gyanított megakasztásában is. Vágó több különböző, konkrét esetet is leír, melyek egyenként is súlyos áfabevétel-kiesést jelenthetnek a költségvetésnek, amiről nemcsak az azóta távozott NAV-elnök közvetlen munkatársai, hanem Vida maga is tudott. Ráadásul az adóhatóság elnökét "a különböző ügyekben érintett adóhatósági dolgozók számos esetben értesítették írásban a vizsgálat-megakasztások gyakorlatáról. Az adóhatóság elnöke, a szóbeli jelentésekre lehetőséget adó személyes hivatali találkozók elől elzárkózott, az írásbeli jelzésekre nem reagált" - írta Vágó, felidézve például az épp a Népszava ellen folytatott bírósági eljárás tárgyalásán elhangzott tanúvallomást is. Megírtuk, a per áprilisi tárgyalásán tanúként megszólaló Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig épp a KÜIG-et vezette, elmondott egy konkrét esetet arról, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetlenítette el Dávida Marianna, a NAV ellenőrzési főosztályvezetője és Somos Katalin egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását. Noha azóta más ügyekben is születtek hasonló tárgyú, sőt, ezt az esetet is részletező tanúvallomások, az érintett vezetők jelenleg is a helyükön vannak, vizsgálat velük szemben máig nem indult, ahogyan egyéb eljárás sem igyekezett feltárni a NAV szervezetén belüli visszaélési gyanúkat.
