Túszdráma Maliban

Szombatra ért véget a túszdráma Maliban. Négy személyt, két dél-afrikait, egy ukránt, egy oroszt menekítettek ki észak-afrikai állam egyik szállodájából, a Sevaréban található Hotel Byblosból. A helyszínen négy feltételezett iszlamista holttestét találtak meg. 

Összesen legalább 13 személy vesztette életét a terrorakcióban. Az iszlám szélsőségesek péntek reggel támadták meg a szállodát, amely külföldieknek, főként az ENSZ békefenntartóinak ad otthont. Egy hét alatt ez volt az iszlamisták harmadik hasonló jellegű támadása Maliban, Az elmúlt években iszlám szélsőségesek már több alkalommal ejtettek túszul külföldieket az országban. A terrorakciók túlnyomó többségét az al-Kaida észak-afrikai ága, az Aqim hajtotta végre. Az iszlám fundamentalisták 2012-ben foglalták el az ország északi részét, s csak Franciaország segítségével sikerült visszaszorítani őket.

Szerző

Furcsán nyilatkozott egy jegybankár

Ha a legkorábban idén ősszel "tényleg kamatot emelne az amerikai jegybank, az várhatóan mérsékelt hatású lenne Magyarországra, és a külső források megdrágulását ellensúlyozhatja a hazai önfinanszírozási program, így a Monetáris Tanácsnak várhatóan nem kellene megváltoztatnia a jó ideig tartósnak szánt 1,35 százalékos jegybanki alapkamatot" - hangsúlyozta az MTI-nek adott bemutatkozó interjúban Báger Gusztáv.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának júliusban kinevezett új, külsős tagja - aki a múlt hónapban megszavazta a 20 bázispontos vágást - azt jelezte, hogy a jegybanki rugalmasság egyik jele, hogy átmenetileg tolerálhatja a középtávú 3 százalékos inflációs cél elvétését, majd az inflációs célkövetés és a rugalmasság témaköre kapcsán - Portfolio megítélése szerint - furcsán fogalmazott. Ennél is furcsább volt az, hogy az új jegybankár párhuzamot vont az MNB által elindított, majd kibővített Növekedési Hitelprogram, illetve az Európai Bizottság új elnöke által kezdeményezett Juncker-terv között, amelynek finanszírozási struktúrája kapcsán pontatlanságot mondott, illetve jegybankárként szokatlan módon kétségbe vonta azt, hogy a beruházási alap képes lesz elérni a megcélzott tőkeáttételt - értékelte a jegybankár nyilatkozatát a Portfolio.

Szerző

Önerő nélkül nem megy

Publikálás dátuma
2015.08.10. 07:22
A lakások korszerűsítésére van igény, fedezet annál kevésbé FOTÓ: NÉPSZAVA
A 2014-től 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklus végéig 300 milliárd forint támogatást lehet majd szánni a lakások energiamegtakarítására. Ám kérdés, hogy lesz-e elegendő pályázó. Szakemberek szerint az energiahatékonyság javításának hatása tartósabb, és az ingatlantulajdonosok érdekeit is jobban szolgálja, mint a kormányzati utasításra végrehajtott rezsicsökkentés.

A 2014-től 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklus végéig 150 milliárd forint vissza nem térítendő, és ugyanennyi visszatérítendő támogatást lehet majd szánni a lakások energiamegtakarítására. Első körben a 60 lakásosnál nagyobb társasházak, jövő tavasztól pedig a régi családi házak tulajdonosai igényelhetnek ezekből a hatalmas pénzekből. Ám kérdés, hogy lesz-e elegendő pályázó. Szakemberek szerint az energiahatékonyság javításának hatása tartósabb, és az ingatlantulajdonosok érdekeit is jobban szolgálja, mint a kormányzati utasításra végrehajtott rezsicsökkentés.

A kormányzatnak a rezsicsökkentés megvédéséért indított „harca” során az energetikai szakemberek kifogásolták: ne az energiaszolgáltatók vélelmezett extraprofitjából fedezzék a közműdíjak csökkentésének árát, hanem a felhasználókat, mindenekelőtt a lakosságot késztessék arra, hogy a nyílászárók cseréje révén csökkenjen az általuk felhasznált energia mennyisége, és ezzel a kifizetendő számla is. Éppen ezért örvendetes, hogy kétszer 150 milliárd forint áll majd a most folyó uniós fejlesztési ciklus során a lakások korszerűsítésére.

Az bizonyos, hogy a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások összege fele-fele arányban oszlik majd meg.
Ősztől a 60 lakásosnál nagyobb társasházak, jövő tavasszal pedig a régi családi házak tulajdonosai pályázhatnak. Csak
ennyit lehetett megtudni Szabó Zsolt fejlesztési államtitkártól.

A tervek valóban kecsegtetőek, de kérdés, hogy egy olyan országban, ahol négymillió embernek jelent gondot a mindennapi megélhetés – és zömmel ők laknak még korszerűsítésre szoruló ingatlanokban – bele tudnak-e vágni egy megterhelő és gazdaságilag kockázatos hitelkonstrukcióba, amelyben az önerő eléri vagy akár meg is haladhatja a kötelező 45 százalékos önrészt – így vélekedett lapunk érdeklődésére Szalai Gabriella. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) programigazgatója szerint az kétségtelen tény, hogy a lakáskorszerűsítési pályázatok a vállalkozások számára is kedvező lehetőséget teremtenek, és emellett beruházásélénkítési vonzatuk is van, de kérdéses, hogy mennyien élnek majd a lehetőséggel.

A szakember mindehhez azt is hozzátette, az egyik legnagyobb gátja annak, hogy nagyszámú lakossági beruházás induljon el, az lehet, hogy a magyar háztartások túlnyomó többségének, a GfK Hungária adatai szerint, nincsenek megtakarításai, és akiknek vannak is tartalékai, azok nagysága sem számottevő, ilyen háttérrel pedig az energiahatékonysági pályázaton részt venni aligha lehet. Elég csak utalni arra, hogy a családok háromnegyedének nincs pénze váratlan kiadás esetére, és a lakosság alig 15 százaléka rendelkezik csak banki megtakarítással – ugyancsak a GfK Hungária felmérése szerint.

A szakember ehhez hozzátette, hogy a hitelválság komoly mértékben elbizonytalanította az embereket: bele merjenek-e vágni egy olyan beruházásba, amely hitelfelvétellel párosul? Emellett szemléletformálásra is nagyon nagy szükség van annak érdekében, hogy az emberek belássák: érdemes energiahatékonyságra költeniük.

Arra a kérdésünkre, hogy nem túlságosan hosszú-e az a 10-15 év, amíg ezek a beruházások megtérülnek, a szakember
úgy vélte, hogy 8-10 éves megtérülés is lehetséges, de ez függ a beruházás nagyságától is, és nem feltétlenül szükséges egy komplex felújításba belekezdeni. A programigazgató ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az előzetes számításoknál
érdemes figyelembe venni, hogy az energiacsökkentő beruházásnak már kezdetektől fogva rezsicsökkentő hatása van, és
ez a megtakarítás felhasználható a hiteltörlesztéseknél. A MEHI programigazgatója véleménye szerint az energiahatékony felújítások gazdaságilag nem kockázatosak.