Kormány: a vasárnapi zár növelte a forgalmat

A vasárnapi boltzár ellenére dinamikus forgalomnövekedésről számol be a kormányzat a kiskereskedelemben. Ezzel igyekszik bizonygatni, hogy a március 15-től a hét utolsó napjára bevezetett munkavégzési tilalom nem okozott kiesést az érintett üzleteknek, sőt, összességében még javultak is az adatok. A szakemberek szerint azonban ez nem több ügyes trükközésnél.

Egyszerre két legyet ütött a kormányzat az online pénztárgépekkel. Az adatok szerint ugyanis a március közepén bevezetett vasárnapi boltzár ellenére nem csökkent, hanem éppen ellenkezőleg, növekedett a kiskereskedelmi forgalom - legalábbis ezt írta a Napi Gazdaság. Ez azt bizonyítaná, hogy az adóhivatalhoz bekötött online kasszákkal fehérítették a gazdaságot, miközben - a szakemberek és szakmai szervezetek aggodalmaival ellentétben - még bővült is a kiskereskedelem. Az online pénztárgépes szolgáltatók legfrissebb bevételi adatai alapján a napi költés 22,9 milliárd forintra emelkedett, míg a március 15-e előtti kilenc teljes hét (január 5-től számított) átlaga 20,9 milliárd forint volt. Eszerint a július közepéig eltelt 18 hét alatt a heti átlagos költekezés 146,4 milliárdról 160,1 milliárd forintra ugrott - írta a Blokkk.com. Ez 10 százalékos emelkedést jelent.

Az online pénztárgéptől a gazdaság kifehérítését várták, az eredmény azonban nehezen értékelhető FOTÓ: NÉPSZAVA

Ennek a rendkívül kedvező trendnek azonban kereskedelmi szakemberek szerint több szépséghibája is van. Az egyik, hogy a kormány továbbra is titkolja a vasárnapi boltzár részletes adatait. Teljes havi nyilvános számok (a hónap első napjától az utolsóig bezárólag terjedő időszakra) még mindig nincsenek. Az új trükk pedig az, hogy a kormány korábban az online pénztárgép adatokról szólva a kiskereskedelemről beszélt. Ez pedig csak a bolti, áruházi forgalmat jelentette. Most viszont ezek mellé, a vendéglátást, a szálláshelyek bevételeit is beszámítják, vagyis minden olyan területet, ahol kötelező az online pénztárgép. Márpedig 2014-ben a bolti kiskereskedelem bevétele a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint csaknem elérte a 9 ezer milliárd forintot, a kereskedelmi szálláshely szolgáltatóké a 200 milliárdot, a vendéglátóké további 800 milliárd forintot. Így a heti átlagok eltérése a választástól függően 15 milliárd forint is lehet.

A KSH korábbi több éves adatait és az idei számokat figyelembe véve a kormányzati kincstári optimizmussal ellentétben a forgalom növekedésének dinamikája megtört, amit az ágazat veszteségként kénytelen elkönyvelni. A hivatal ugyanis minden évben februárhoz képest a tavaszi hónapokban 20 százalékos növekedést mért. Ez igaz volt 2012-ben, amikor a kiskereskedelem összességében veszteséges volt és 2013-ban is, amikor nyereséggel zárta az évet. Ennek oka a húsvét, a tavaszi kertészkedés beindulása, valamint a pünkösd, amelyek mind gerjesztik a forgalmat. Az idei online adatok alapján ez a dinamika csak 10 százalékos volt. A visszaesés oka pedig a vasárnapi zárva tartás, hiszen a fogyasztóknak kevesebb idejük van költeni. Pénteken, szombaton ugyan megnőttek a sorok a bevásárlóközpontokban, a szuper- és hipermarketekben, de az vásárlások értéke csökkenhetett. Ráadásul a boltzárnak vesztesei is voltak a kereskedelemben. Főleg a kisboltok, amelyek egyébként a hivatalos kommunikáció szerint a haszonélvezői a törvénynek. Közülük persze volt olyan, amely jól járt és növelni tudta a forgalmát, miután más nem tarthatott nyitva a hét utolsó napján, de sokan inkább veszítettek a korlátozással, mert különböző okokból nem élhettek a nekik szánt kedvezménnyel. Nekik sem szombaton, sem a többi hétköznapon nem jött vissza a vasárnapi bevétel és forgalom kiesés.

Ez pedig - talán nem véletlenül - olyan káoszt jelent a statisztikai adatok között, hogy ember legyen a talpán, aki kiigazodik közöttük. Eleve nem lehet helyes következtetéseket levonni, ha a nyilvánosságra hozott adatok az egyes hónapok valamelyik közbülső napjával zárulnak és nem egy hónap első és utolsó napjával: például április 19., április 26., vagy május 10. a közölt adatok határnapja, a legutóbbié pedig július 19. Emiatt is nehéz ezeket a számokat összevetni a KSH) számaival.

Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az online pénztárgépek adataiból is lehet mérni a vasárnapi boltzár hatásait. Azt azonban a szakember is hiányolta, hogy teljes havi adatokat nem tesznek közzé. A hónap első és utolsó napja közötti adatok nyújthatnának pontos képet a március közepe óta eltelt időszakról. Vámos úgy vélte, azt is egyértelművé kell tenni, hogy az online adatok csak a kiskereskedelemre, bolti és áruházi értékesítésre vonatkoznak, vagy az online pénztárgépek használatára kötelezett teljes körre. Az OKSZ főtitkára lapunknak megerősítette, a szövetség tagjai közül is sokan tartani tudták a forgalmukat, illetve még növelték is, de jó néhány kisbolt tulajdonosa csökkenésről számolt be.

Az üdülőközpontokban, főleg a Balatonnál a főszezonban több vasárnap is nyitva tartó kisboltban magasabbak az árak a hét utolsó napján, mint hétköznap. A nagy láncok megjelenése előtt általában is drágább volt az élet a magyar tengernél, de a multik lejjebb nyomták az árakat. A láncok vasárnapi zárva tartása miatt ez a verseny megszűnt, így a kisboltok a piac törvényei szerint, emelhetik az áraikat. A vasárnapi boltzár árát tehát egyértelműen a fogyasztók fizetik meg. Vámos György lapunknak megerősítette, hibának tartja, hogy a kormányzat végül nem járult hozzá a kiemelt üdülőhelyeken a vasárnapi boltzár feloldásához. Ennek egyik következménye a magasabb vasárnapi árkalkuláció, de ezért nem lehet elítélni a kereskedőket, hiszen ők csak élnek a lehetőséggel.