Előfizetés

Előrehozott választást tarthatnak Törökországban

Törökországot rendkívüli módon megrázta a hétfői nap terrorhulláma. Isztambulban, valamint az ország déli részén több robbantásos merényletet hajtottak végre, illetve tűzharc tört ki szélsőbaloldali aktivisták és a rendőrség egységei között. A terrorcselekményekben összesen kilenc személy, hat rendőr és három elkövető vesztette életét. A véres események miatt háttérbe szorultak a török koalíciós tárgyalások.

Minden jel azonban arra vall, hogy a júniusi parlamenti választáson győztes kormánypárt, az AKP, amely több mit egy évtized után vesztette el abszolút többségét a törvényhozásban, a párt illetékeseinek kijelentéseivel szemben nem akar koalíciós kormányzást. A Hürriyet napilap úgy értesült, hogy Recep Tayyip Erdogan terve a kisebbségi kormányzás, majd az előrehozott választás kiírása novemberben. Bár Ahmet Davutoglu miniszterelnök hétfőn megbeszéléseket folytatott Kemal Kilicdarogluval, a szociáldemokrata CHP-val, megbeszéléseiken nem történt áttörés. Igaz, hírek szerint a tárgyalások nem zárultak le, de kizárt, hogy sikerüljön dűlőre jutniuk a közös kormányzás sarkalatos kérdéseiben.

Mint a Hürriyet írta, az AKP számára is kellemetlen lenne az idő előtti voksolás, mert a kormánypárt statútuma szerint nem indulhat háromszor egymás után egy jelölt a parlamenti választáson. Emiatt a Recep Tayyip Erdogan államfő által fémjelzett politikai erő több nagyágyújának is távol kellene maradnia a voksolástól. A Hürriyet ugyanakkor felteszi a kérdést: szüksége van-e egyáltalán idő előtti voksolásra, amikor az ország „lángokban áll”? A lap szerint Erdogant ez nem zavarja különösebben, számára csak az a cél, hogy az idő előtti voksoláson visszanyerje az AKP az abszolút többséget.

Áttörés a hitelezők és a görög kormány között

Publikálás dátuma
2015.08.11. 10:25
Korábbi felvétel. Forrás: Getty Images
Fontos áttörés történt a hitelezők és a görög kormány közötti hiteltárgyalásokon. A végső megállapodást ugyan még nem írták alá, de megállapodtak a költségvetés következő évi célszámairól. Ennek értelmében Athénnak 2016-ban 0,5, 2017-ben 1,75, 2018-ban pedig 3,5 százalékos elsődleges, tehát adósság nélküli többletet kell elérnie.

A teljes megállapodás hamarosan megszülethet, hiszen Görögország célja az, hogy már csütörtökön szavazhasson a megállapodásról a görög parlament, pénteken pedig az euróövezeti pénzügyminisztereken lesz a sor, s ők adhatnak zöld utat a dokumentumnak. Ha minden a tervek szerit haladna, a ratifikációs folyamat lezárulhatna augusztus 20-ig, s így Görögország időben vissza tudná fizetni 3,5 milliárd eurós hitelét az Európai Központi Bank (EKB) számára.

Berlin azonban továbbra is szkeptikus a gyors megállapodást illetően. A német nagykoalícióból mind a kereszténydemokrata, mind a szociáldemokrata képviselők úgy nyilatkoztak, hogy egyes kérdéseket jobban meg kellene világítani.

Több pénzhez juthat Görögország a tervezett 86 milliárd eurós hitel helyett. Több uniós diplomata szerint a hitel mértéke akár a 90 milliárd eurót is elérheti majd – értesült a Handelsblatt uniós forrásokból. A július 12-én megrendezett euróövezeti csúcstalálkozón még 82-86 milliárd euróról tett említést. A megbeszélések akár már ma lezárulhatnak.

A magasabb hitel oka a görögországi recesszió. A Reuters szerint az idei év folyamán a GDP 2,1-2,3 százalékkal csökkenhet. A visszaesés elsősorban a kormány halogató politikájára, illetve a bankok bezárására vezethető vissza. Hogy ez mekkora károkat okozott az ország gazdaságának, az is bizonyítja: az Európai Bizottság tavasszal közzétett prognózisa szerint 0,5 százalékos emelkedésből indult ki. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint csökkenteni kell a megszorításokat, s ennek megfelelően növelni kell a hitel mértékét.

Áttörés a hitelezők és a görög kormány között

Publikálás dátuma
2015.08.11. 10:25
Korábbi felvétel. Forrás: Getty Images
Fontos áttörés történt a hitelezők és a görög kormány közötti hiteltárgyalásokon. A végső megállapodást ugyan még nem írták alá, de megállapodtak a költségvetés következő évi célszámairól. Ennek értelmében Athénnak 2016-ban 0,5, 2017-ben 1,75, 2018-ban pedig 3,5 százalékos elsődleges, tehát adósság nélküli többletet kell elérnie.

A teljes megállapodás hamarosan megszülethet, hiszen Görögország célja az, hogy már csütörtökön szavazhasson a megállapodásról a görög parlament, pénteken pedig az euróövezeti pénzügyminisztereken lesz a sor, s ők adhatnak zöld utat a dokumentumnak. Ha minden a tervek szerit haladna, a ratifikációs folyamat lezárulhatna augusztus 20-ig, s így Görögország időben vissza tudná fizetni 3,5 milliárd eurós hitelét az Európai Központi Bank (EKB) számára.

Berlin azonban továbbra is szkeptikus a gyors megállapodást illetően. A német nagykoalícióból mind a kereszténydemokrata, mind a szociáldemokrata képviselők úgy nyilatkoztak, hogy egyes kérdéseket jobban meg kellene világítani.

Több pénzhez juthat Görögország a tervezett 86 milliárd eurós hitel helyett. Több uniós diplomata szerint a hitel mértéke akár a 90 milliárd eurót is elérheti majd – értesült a Handelsblatt uniós forrásokból. A július 12-én megrendezett euróövezeti csúcstalálkozón még 82-86 milliárd euróról tett említést. A megbeszélések akár már ma lezárulhatnak.

A magasabb hitel oka a görögországi recesszió. A Reuters szerint az idei év folyamán a GDP 2,1-2,3 százalékkal csökkenhet. A visszaesés elsősorban a kormány halogató politikájára, illetve a bankok bezárására vezethető vissza. Hogy ez mekkora károkat okozott az ország gazdaságának, az is bizonyítja: az Európai Bizottság tavasszal közzétett prognózisa szerint 0,5 százalékos emelkedésből indult ki. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint csökkenteni kell a megszorításokat, s ennek megfelelően növelni kell a hitel mértékét.