Előfizetés

Clinton beadta a derekát

E.É.
Publikálás dátuma
2015.08.13. 07:39
Hillary Clinton New Hampshire államban kampányol FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DARREN MACCOLLESTER
Hillary Clinton hosszú halogatás után hozzájárult ahhoz, hogy ügyvédje átadja e-mail szerverét és hivatalos e-mailjeinek pendrive-ra mentett másolatait az amerikai igazságügyi minisztériumnak. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vizsgálja, vajon nem történt-e államtitoksértés amiatt, hogy Clinton külügyminiszterként nem a hivatalos elektronikus levelezési rendszert, hanem saját e-mail-szerverét használta. A demokrata elnökjelöltségre pályázó Clinton számára kínos a botrány.

Támadások kereszttüzébe került a demokrata elnökjelöltségre pályázó volt külügyminiszter, amióta idén márciusban nyilvánosságra került, hogy az amerikai diplomácia első embereként saját e-mail címén levelezett. Republikánus oldalról azóta követelik, hogy adja ki négy év alatt küldött és kapott valamennyi e-mailjét. Clinton leköszönése után, 2013 elején a külügyminisztérium kérésére 55 ezer oldanyi levelezését átadta archiválási célokra, letörölte azonban magánjellegűnek ítélt e-mail üzeneteit. A volt külügyminiszter tavaly ősszel felhatalmazta a külügyminisztériumot, hozza nyilvánosságra a mintegy 30 ezer elektronikus üzenetet. A State Departmentnek és más tárcáknak, illetve ügynökségeknek azonban egyenként át kell vizsgálni, mely e-mailek tehetők közzé, s melyek nem.

Clinton levelezésének kiadását a bengázi amerikai konzulátus elleni 2012 szeptemberi támadás ügyében vizsgálódó kongresszusi bizottság is hivatalosan kérelmezte. A líbiai konzulátus elleni dzsihadista támadásban életét veszítette a líbiai amerikai nagykövet, s a bizottság vezetője, a republikánus Trey Gowdy azt követelte, Clinton tegye lehetővé, hogy egy harmadik személy a magán e-mailjeibe is betekinthessen, ezt azonban a volt külügyminiszter elutasította.

A mostani FBI-vizsgálatot az amerikai hírszerzés felügyeleti szerve kezdeményezte, aggodalmukat fejezték ki ugyanis, hogy Clinton levelezése során államtitkot képező információk kerülhettek illetéktelen kezekbe. A Nemzeti Hirszerzési Igazgató irodája ugyanis Clinton e-mail üzeneteinek felülvizsgálata során négy olyan levelet talált, amelyek szerintük titkosnak minősített információkat tartalmaztak, s erről értesítették a washingtoni kongresszust. A külügyminisztérium vitatja, hogy a szóban forgó e-mailek, amelyeket külügyi tisztviselők küldtek Clintonnak, titkosítottak lettek volna. A hírszerzési felülvizsgálati szerv szerint azonban legalább kettőt a „Top Secret” kategóriába kell átminősíteni.

Hillary Clinton a vitatott e-mail szervert és a hivatalinak minősített e-mailek másolatait ügyvéde, David Kendall irodájában helyezte letétbe. A State Department tudott erről, s biztonságosnak ítélte az elhelyezést. A hírszerzési illetékesek szerint azonban Clinton ügyvédje nem maradhat a legmagasabban titkosított információk birtokában. Hillary Clinton, aki – a közelgő kampányra tekintettel – szeretné mielőbb lezárni az e-mailek ügyét, közölte, együttműködik a vizsgálattal, s hozzájárult ahhoz, hogy ügyvédje átadja a szervert az FBI-nak.

Az amerikai kormánytisztviselőknek egyébként azt ajánlják, hogy használják a hivatalos levelezőrendszert, de nem Clinton volt az első, aki magán e-mail címén levelezett. Férjével, a volt elnökkel közös szervert használtak New York állambeli, chappaquai házukban. A szervert szakember telepítette, megfelelő védelemmel ellátva, az eddigi vizsgálatok szerint ugyanakkor Bill és Hillary Clinton az üzeneteiket nem kódolt módon továbbították.

John Kerry, a jelenlegi amerikai külügyminiszter ugyan a hivatalos külügyi levelezést használja, a CBS Newsnak nyilatkozva ugyanakkor épp hétfőn ismerte el, „nagyon valószínű”, hogy az oroszok és a kínaiak beleolvashattak elektronikus leveleibe. Nemrégiben került ugyanis nyilvánosságra, hogy valószínűleg orosz hackerek törtek be a Pentagon nem titkosított e-mail-rendszerébe, s a vezérkari főnökség üzeneteit tanulmányozhatták. Az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy titkos információkhoz a hackerek nem férhettek hozzá.

A megállapodásról szavaz Athén

Ma szavaz a görög parlament a hitelezőkkel kedden megszületett megállapodásról. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körű támogatásra találjon a dokumentum. 

A kormánypárt, a Sziriza balszárnya azonban – ugyanúgy, mint a hitelmegállapodást érintő előző két esetben – várhatóan ezúttal is nemmel voksol majd. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Új Demokrácia elnöke, Vangelisz Meimarakisz már jelezte, hogy frakciója támogatja az előterjesztést.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek telefonkonferenciájukon kedvezően értékelték a megállapodást, amelynek várhatóan pénteki ülésükön adnak zöld utat. Athén Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter reakciójától tart, akit nem nyűgözött le a megegyezés, szerinte további tisztázó tárgyalásokra lenne szükség a programot illetően, s továbbra is úgy véli, hogy Görögországnak áthidaló támogatásból, s nem az új, mintegy 86 milliárd eurós hitel első részletéből kellene visszafizetnie augusztus 20-án az Európai Központi Banknak 3,5 milliárdos adósságát. A görögöknek ez azért lenne rossz megoldás, mert az áthidaló hitelt sokkal rosszabb feltételekkel folyósítják.

Angela Merkel kancellár is kétkedését hangoztatta a megállapodást illetően, Alekszisz Ciprasz erre azt közölte, hogy a megegyezést már nem lehet visszacsinálni. A megállapodás és a piacokon tapasztalható viszonylagos nyugalom ellenére sok görög cég még nem lélegezhet fel. A bankok bezárása még sokáig éreztetik hatásukat. Egy a Financial Times által közölt adat szerint az ipari termelési index 16,7 százalékkal esett vissza.

Tárgyalnak Assange sorsáról

Svédország és Ecuador megállapodott, tárgyalásokat kezdenek a Wikileaks-alapító, Julian Assange sorsáról. A quitói kormány mindeddig nem adott engedélyt arra, hogy a svéd ügyészség Ecuador londoni nagykövetségén tartsa meg a két nő elleni nemi erőszakkal vádolt Assange meghallgatását.

A Wikileaks-főnök 2012 júniusában kért menedékjogot Ecuadortól, azóta él a nagykövetségen, el akarta ugyanis kerülni, hogy Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, Stockholm pedig az Egyesült Államoknak. Mivel az Assange elleni vádak egy része hamarosan elévül, a svédek már hajlandóak lennének Londonba áttenni a meghallgatást.

A rendezést bonyolítja, hogy nincs kétoldalú megállapodás Svédország és Ecuador között, s így Stockholm nem ismeri el Assange menekültstátuszát. A britek is véget vetnének az áldatlan állapotnak, a londoni rendőrség eddig már több mint 10 millió fontot költött a követség őrzésére. Ha Assange kilépne, azonnal őrizetbe kéne venniük és az első repülőjárattal Svédországba küldenék.