Saját magának szervezett ellenzéket a Jobbik?

A Jobbik egykori stratégái úgy számolhattak, hogy saját radikális ellenzékük megszervezésével - miközben magukat megpróbálják egyre szalonképesebbé tenni - rövid idő alatt csökkenthetik a pártra nehezedő politikai nyomást és hitelessé válhatnak néppártosodási törekvéseik - írja a Népszabadság a párthoz közelálló forrásokra hivatkozva. Úgy tudják, csak egy szűk kör ismerte a tervet, amelynek megvalósításában Bertha Szilvia egykori jobbikos képviselő volt a főszereplő.

A lap szerint nem egyértelmű a forgatókönyv, ugyanis nem tudni, hogy Bertha tudatosan, Vona Gábor pártelnök utasítására csinálta ezt, vagy a Jobbik vezetése alakította úgy, hogy "rátaláljon" a neki kitalált szerep. A Népszabadság úgy látja: Bertha tudatos felépítése az esélyesebb, hiszen hirtelen rengeteg médiaszereplést szerveztek a politikusnak.

A cikk szerint árulkodó, hogy a Jobbikkal szembeforduló, a radikálisokkal barátkozó Bertha élettársát, Tián Pált még ma is Vona elnöki tanácsadójaként tartják nyilván a pártban, és ő vezeti a párt honvédelmi kabinetjének munkáját is. Bertha és Tián 2013 vége óta mind gyakrabban bukkan fel radikális csoportosulások köreiben, ahol a Vona-féle cukiságkampánynak nincs nyoma.

A 2014-es választáson azonban nem jutott parlamenti hely az addig erősen futtatott Berthának, a lap azonban úgy látja: a Jobbik így kinyilváníthatta, hogy elfordul a vállalhatatlanul szélsőségesektől. Tián egyfajta kapcsolattartó a Jobbik és a pénzügyi holdudvar között, azonban a radikális ág párttá szervezéséhez nem tudott elég forrást szerezni. Hozzá közelállók szerint Tiánnak már meggyűlt a baja a törvénnyel.

Közben a Népszabadság cikkének megjelenése után nem sokkal, a Jobbik az Indexszel közölte: a valóság az, hogy Tián Pál soha nem is volt a párt honvédelmi kabinetjének vezetője, még a párt tagja sem, és nem is Vona Gábor tanácsadója, mivel 2012 óta minden kapcsolat megszakadt közte és a párt, illetve az elnök között.

Szerző

Migránsriasztó plakátokat exportálunk

Publikálás dátuma
2015.08.13. 07:03
Plakátháború – még Magyarországon FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Még a kormány sem tudja, mennyibe fog kerülni a kettős határzár - mondta lapunk kérdésére Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője viszont meg van győződve arról: a készülő kettős kerítésrendszerre szükség van, bár a vasfüggöny "küldetése ideiglenes", később le fogják bontani, mert "Magyarország nem tervezi, hogy tartósan lezárja ezt a déli határszakaszt". Az Index úgy értesült: a kormány ki akarja terjeszteni migránsriasztó plakátkampányát Szíriára és Afganisztánra is.

Még a kormány sem tudja, mennyibe fog kerülni a kettős határzár - mondta lapunk kérdésére Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője tegnap arra emlékeztetett, hogy a menekültekkel kapcsolatos kiadásokra 28 milliárd forintot különített el a kormány, ám ezt a keretet tovább lehet emelni. Annál is inkább, mert immár brit és német vezető politikusok is nyíltan beszélnek arról, mekkora gondot okoz Európának a migráció. A kettős kerítésrendszerre szükség van, ezt a miniszter a déli határtól harminc kilométerre élő emberként, parlamenti képviselőként is támogatja.

Véleménye szerint mindkét ideiglenes határzárat a teljes szakaszon meg kell valósítani, annak ellenére, hogy eddig viszonylag kevésszer vágták át vagy szakították fel a kerítést. A vasfüggönyök "küldetése ideiglenes", azokat később le fogják bontani, mert "Magyarország nem tervezi, hogy tartósan lezárja ezt a déli határszakaszt". Lázár megerősítette, hogy a gyorstelepítésű drótakadály a hónap végéig elkészül és ezzel párhuzamosan építik az eredetileg jóváhagyott négy méter magas, pengés NATO-dróttal végződő kerítést. A kormány várhatóan augusztus 18-án hagyja jóvá a kettős kerítés létesítését, akkor kerül terítékre Hende Csaba honvédelmi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter jelentése.

Az ideiglenes menekülttáborok létesítéséről Orbán Viktor kérésére a helyi lakossággal, a civilekkel és az önkormányzatokkal folyamatosan egyeztet a belügyminiszter, bár Lázár nem érti pontosan, mi ellen tiltakoznak például a sormásiak, hiszen a befogadó állomások a településektől több kilométerre kapnak helyet. A miniszter beszélt arról is, hogy a déli határ mellett élőkhöz naponta jutnak el a szervezett embercsempészetre utaló jelek. Megmagyarázhatatlanul sok készpénz van az illegális határátlépők egy részénél, "amit nyilvánvalóan korrupcióra használnak fel". Közölte, nem politikai menekültekkel szemben húzzák fel az ideiglenes határzárat, "hanem embercsempészekkel és illegális határátlépőkkel szemben".

Az EU hatályos szabályozása és az uniós irányelvek nem segítik, sőt a legtöbb esetben gátolják a hatékony szembeszállást a jelenlegi nagy bevándorlási hullámmal - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerdai sajtótájékoztatóján. A fideszes képviselő ezt azzal indokolta, hogy miután 2013-ban a menekültügyi őrizet szabályait módosítani kellett, lényegesen rosszabb lett a helyzet a bevándorlók számát tekintve. Amíg volt lehetőség a menekültügyi őrizetre, a menekültstátusz iránt folyamodóknak 2010-ben 64, 2011-ben 70, 2012-ben pedig 64 százalékát lehetett őrizetbe venni. Miután az uniós irányelv átvételével megváltozott a szabályozás, 2013-ban csak 13, 2014-ben pedig 14 százalékát lehetett őrizetbe venni a Magyarországra érkező bevándorlóknak, akik menekültügyi kérelmet nyújtottak be - magyarázta.

Hozzátette: ennek is következménye az a nagymértékű növekedés, amely 2013 után a menekültügyi kérelmet benyújtók számában figyelhető meg, ugyanis míg 2012-ben 2157-en adtak be ilyen kérelmet, 2013-ban 18 900-an, 2014 pedig már 42 777-en. Gulyás Gergely hangsúlyozta: az a tény, hogy nincs lehetőség a menekültjogi kérelem benyújtóinak őrizetbe vételére - vagy legalábbis csak nagyon szűk körben -, jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy ilyen nagy számban nőtt a bevándorlók száma Magyarországon. Gulyás szerint bár az ide érkezők 90 százaléka tíz napon belül elhagyja az országot, a dublini egyezmény alapján Magyarországra bármikor visszaküldhetők, ez pedig reális és komoly veszély.

Közölte: méltányolják az egyházi és civil szervezetek munkáját, de más a feladata e szervezeteknek és más az államnak, az állam dolga ugyanis a tiltott határátlépési kísérletek mielőbbi megakadályozása. Végül Gulyás azzal kapcsolatban, hogy a bevándorlók nemzetközi vonatjegyet vásárolhatnak Magyarországon, közölte: a magyar és az uniós szerveknek nincs lehetőségük szankcionálni, ha valaki nem jelentkezik a menekülttáborokban, hanem Nyugatra indul.

Közben a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága Budapesten, a Déli pályaudvarnál, a Vérmező felé eső, gyalogosok által kevésbé használt aluljáróban megnyitotta újabb tranzitzónát.

A kormány úgy döntött, hogy a menekültellenes kampányát kiterjeszti a menekülteket kibocsátó országokra is - értesült az Index. A magyar plakátok azzal próbálják elriasztani az útra kelő afgán és szír migránsokat, hogy a Szerbia felőli országhatáron kerítés épült, nehézzé vált ezen az útvonalon eljutni Nyugat-Európába. Szeptemberben Afganisztánban és Szíriában (de sokkal életszerűbb, hogy a szír határvidék török oldalán) kezd kampányolni a kormány azzal a céllal, hogy csökkentse a migrációs nyomást, és elterelje Magyarország felől az Európába érkező menekülteket. A hirdetésekben azt is érzékeltetni akarják, hogy a magyar kormány nem várja tárt karokkal a migránsokat.

A honlap szerint a kormányzat már megvizsgálta, hogy a háborús országban és a válságövezeti területeken milyen módszerekkel érdemes hirdetni. Arra jutottak, hogy az interneten - elsősorban a Facebookon - keresztül jelenleg csak nagyon kis csoportokat lehetne elérni, ezért a közterületi reklámokra és az újsághirdetésekre kell helyezni a hangsúlyt. A döntés értelmében a plakátolás a magyar-szerb határszakaszon épülő ideiglenes kerítés befejezésével egy időben, szeptemberben kezdődik.

A hirdetések több helyi nyelven és nyelvjárásban is megjelennek majd. A kormány május óta belföldön folytatott bevándorlásellenes plakátkampányt. (2013-ban Kanada magyarországi nagykövetsége négyhetes tájékoztató kampányt indított Miskolcon, hogy plakátokon, újság- és rádiós hirdetéseken mutassa be az ország új menekültügyi rendszerét. Kanada arra hívta fel a figyelmet, hogy összeállította a biztonságos országok listáját, ahonnan az ottawai kormány szerint "normális esetben" nem érkezhetnének menekültek.)

Az idén eddig már több mint 110 ezer menekült státus iránti kérelmet nyújtottak be Magyarországon, köztük csaknem hétezer, kísérő nélkül érkezett gyermeket regisztráltak a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint. Az ő kérelmüket soron kívül tárgyalják, de a nemzetközi védelem hiánya esetén sem toloncolják ki őket hazánkból. A kísérő nélküli bevándorló kiskorúakat a Fóti Gyermekvárosban vagy Hódmezővásárhelyen helyezik el, képviseletükre pedig gyermekvédelmi gyámot rendelnek ki.

A menekültügyi hatóságnak a teljes eljárás során a „gyermek mindenekfelett álló érdekét szem előtt tartva kell cselekednie, ennek megfelelően a kísérő nélküli kiskorúak eljárásait speciális szaktudással rendelkező döntéshozók folytatják le, sürgősséggel. Amennyiben nem érvényesülnek a nemzetközi védelemben részesítés feltételei, a visszaküldés tilalma akkor is fennáll, ha a gyermekkorú kérelmező esetében a családi egység nem állítható helyre, illetve állami vagy más gondoskodás nem érhető el az adott országban – tudta meg a Magyar Hírlap.

Egyből kettő
Egy tisztességesebb kocsmában már rég orcán csapták volna azt, aki úgy hazudik, mint ez a hatalom. Először arról volt szó, hogy november végéig felhúznak egy kerítést a szerb határon négy méter magasan, 175 kilométer hosszan.
Többen, többször kifejtették, hogy bornírt, céltalan ötlet, de a kormány hajthatatlan maradt. Hogy "A Kormány" az most is maga a kormányfő, az július 25-én Tusványoson vált világossá, amikor Orbán Viktor közölte: "augusztus 31-ig megépül a kerítés Magyarország déli határán, az ettől eltérő időpontok érvénytelenek".
Talán csak azt nem közölte vele senki, hogy ez fizikai lehetetlenség. Nekiláttak tehát gyorstelepítésű drótakadályt görgetni a déli határra, amivel teljesül a kormányfői akarat, s ami mögött aztán november végére elkészülhet a végleges kerítés is. Lázár János kancelláriaminiszter tegnap már úgy látta: mindkét határzárra szükség van.Így születik a határzár. És a meggyőződés.  
F. R.



Szerző

Támasztófák és tilalomfák a műszaki zárnál

Publikálás dátuma
2015.08.13. 07:00
A határ az értelmetlen drótfonattal Fotó: Vajda József
Elkészült a kerítés vége Kübekházánál, a magyar-szerb-román hármas határnál. Egy pillanat alatt tönkretette 25 év településközi munkáját, bizalmatlanságot, szomorúságot okozott a háromszög falvaiban. A drótok értelmetlensége itt mutatkozik meg legmarkánsabban. Az új bezárkózás-védelmi jogszabályok pedig riasztó távlatokat mutatnak.

Katonák, rendőrök szigorú tekintetétől kísérve érkezünk Kübekháza szélére Molnár Róbert polgármesterrel, hogy – a mai protokolldivat szerint - „megtekintsük” a műszaki zárat. A menekültellenesség komikus emblémája a hármas határ sarkáig érő, és ott a semmiben végződő NATO-pengedrótok sora. (A sehova tanúi – jegyezzük meg kesernyésen.)

Apróvadat, fácánt, őzet véresre, halálba kaszabolni alkalmatos, de politikai célját beteljesíteni képtelen durvaság.

Olyan megtekintés ez, ami ma lényegében tilos – erről a későbbiekben részletesebben. Román oldalról éppen érkezik Ioan Bohăncanu, Óbéba község polgármestere.

Nagyon jelképes ez!

Megközelítik a két állam határvonalát, úgy kezelnek a kollégák. Át is ölelnék egymást, de az már határsértés, ami a mai világban tűrhetetlen. Nemzetközi jogászok feladványa lehet az is, hogy egyáltalán ez az országközi kézfogás sért-e törvényt. Bízzunk benne, hogy a diplomácia nem szerez róla tudomást, a végeken így is elég bajuk van az elmúlt időszak bilaterális kormányzati adok-kapokjából.

Óbéba alig másfél kilométernyi gyaloglásra van Kübekházától, már kész is az összekötőút nyomvonala. De mostanság erről valószínűleg le kell mondaniuk, pedig évtizede készülnek rá. A politika megint belerondított a kapcsolatokba. Így marad az országúton 70 kilométeres kerülő a két falu között.

Ennél még rémesebb a szerbiai Rábé esete, bár oda „csak” 40 kilométeres a kerülő, pedig az sincs messzebb, mint Óbéba, csak most ott az új kerítés.

Nem feltételezzük persze, hogy az egymással szinte összeérő települések polgárai eddig bármikor is tudatosan megsértették volna az államhatárokat, legföljebb, ha áttévedtek a földeken. Eddig ez senkit nem érdekelt. Ma a kézfogás is problémás.

Ámbár az is igaz, hogy egy jókora rendezvénysátor áll a román oldalon, ki tudja, talán 70 kilométert kerülnek a falusiak egy jó birkapörköltért…

A hármas határon ugyanis minden évben megtartják a Triplex Confinium ünnepséget. Vagyis megtartották. Az új szögesdrót fizikailag is, és spirituálisan is belelóg a barátságba.

Csak kis színes: a kerítés, amit hivatalosan látnunk sem lenne szabad, igen gyönge lábakon áll. A vasrudakat, melyekre kötözték, egyre-másra ferdék, melléjük vert frissen vágott akác suhángokkal, karókkal támasztgatják ki, nehogy eldőljenek. Így egy darabig még biztosan tartanak. Nem lenne szép reklám, ha már az első napokban talajt fogna a miniszterelnöki vízió.

A román oldalon rendőrségi Land Rover áll. Ioan Bohăncanu azt mondja, ha román területen fognak menekültet, aki épp nem tud „átsurranni” a kerítés kajla végén, Temesvárra viszik idegenrendészeti eljárásra.

A kübekházi polgármester pedig azt a tájékoztatást kapta, hogy mivel tényleg pár lépésen múlik minden, a román sasszé nyomán elkapott, hazánkba jutott menekültet Romániába toloncolják majd vissza a magyar hatóságok.

A hét végére felállított ideiglenes kerítés, a GYODA, azaz a gyorstelepítésű drótakadály ugyanis aligha pontosan a hármas határ metszéspontjában, illetve a határ vonalán áll. Senki nem akar viszont nekiállni azon vitatkozni, hogy pontos-e a geodéták eredménye, és ehhez pont stimmel-e a szögesdrót is. Ráadásul az emlékkő mellett megkezdődött a magas, stabil kerítés telepítése is.

Egy biztos. Megfáradt vándor büntetlenül többé nem pihenhet meg a szép nagy határkő egyetlen oldali párkányán sem.

- A faluban egy budi megépítéséhez is szakhatósági engedélyek kellenek – mondja Molnár Róbert -, itt annyit sem mondtak az önkormányzatnak, hogy félkalap. Hogy tervek, egyeztetés, jóváhagyás…? De hiszen még tájékoztatás sem volt. Azóta sem. A belügyminiszterhez írt aggódó levelére annyit üzentek, hogy „vizsgálják” az észrevételeit, még tán választ is kaphat.

- Dózerrel nem lehet belemenni a jogrendbe – így a polgármester. - És itt képletesen, és szó szerint is belementek. Nehézgépekkel tapodták szét az utakat, földeket, se szó, se beszéd. Nem vezet jóra az erőből politizálás…

A faluvezető szerint a kormány folyton egyre nagyobb ellenségeket rajzol az égre, velük küzd. Minél félelmetesebb a mumus, annál jobb. Addig sem kell attól tartani, hogy a lakosság kérdéseket tesz föl. Oktatásról, egészségügyről, saját sorsáról. És nem kell szembenéznie a hatalomnak a saját tehetetlenségével sem.

- Csakhogy a fronton nem nő virág – így Molnár Róbert. Nem jutunk előbbre, többre, ha energiáinkkal csak gyűlölködünk.

Különös kérdést is felvet a polgármester: nézzük másik oldalról! Mi történne, ha a külföldre vándorolt magyarok hirtelen valóban hazatérnének a kormány hívó szavára? Nos, akkor 700 ezernyi hazai „gazdasági menekülttel” kellene valamit kezdenie Magyarországnak. És ez nagyon nem menne – válaszolja meg saját felvetését.

Jelzi: Kübekházának is megvannak a maga bajai. Például a szünidőben éhes gyerekek. Nekik találták ki az „augusztusi főzőcskét”. Önkéntes asszonyok, a falu segítségével, a lurkókkal közösen kevernek-gyúrnak, sütnek-főznek, majd megeszik a saját kaját. Mi ez, ha nem közösségi élmény, nevelés, segítség?

A közkonyháról sem kerül moslékba – ráadásul drága megsemmisítési pénzért - a ki nem adott étel. (A tányéron maradtat persze kidobják.) Így 30 ember is meleg ételhez juthat naponta. (Ha spenót van, még több.)

És éppen közmunkások gaztalanítanak a falu szélén. Ha a menekültek mégis jönnének, itt kaphatnak átmeneti helyet. Kis sátortábort, mobilvécét, gulyáságyút üzemeltet majd a közösség, ha kell. Mert emberségből szerencsére semmi hiányuk.

A kübekháziak többsége egyelőre közömbös a kerítés-problémával kapcsolatban, csak kevesen mentek ki bámészkodni az építkezéshez. És jól is tették, mert augusztus elsejétől nagy szigor lépett életbe.

Elvileg százezer forintos pénzbírságot kellene fizetnie a Népszava munkatársainak is, ha hinni lehetne a rendőrségnek. Riportunk helyszínén – ahol a megyei rendőr-sajtós engedélyével tartózkodtunk - ugyanis azt közölték, hogy a jogszabályok szerint 50 méternél közelebb nem mehetünk az építkezéshez. Fotózni meg tilos. (Ezt az építkezéstől nagyjából öt méterre mondták nekünk, tehát jócskán „bűnben fetrengve” vettük tudomásul.) Ha pedig ezt megszegjük, állítólag 50 ezret kell fizetnünk fejenként. Megszegtük, és ez képeinken is látszik.

Igen, a komolytalan kerítésépítést a hatalom büntetésekkel igyekszik komollyá tenni. Nyilván, mert retteg a nyilvánosságtól. Ezzel azonban téves és önkényes jogértelmezések lehetőségének nyitott tág teret. Hogy mindennek milyen következményei lehetnek, még nem tudni. Szinte bizonyos, hogy sok tisztázatlan részlet miatt gyakran a bíróságoké lesz majd a főszerep – lásd a fentebb idézett „incidenst”.

Közérdekű információk következnek mindazoknak, akik közelebbről is kíváncsiak a kerítésépítésre.

A 213/2015. (VII. 31.) című kormányrendelet bikkfanyelven kimondja, hogy „az ideiglenes biztonsági határzár területe a külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított - az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmények építése, telepítése és üzemeltetése, valamint a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti, menekültügyi és idegenrendészeti feladatok ellátása céljából igénybe vett - 10 méteres sávja”.

Egyszerűbben: a határkőtől 10 méterre. Tehát nyugodtan oda lehet sétálni, nem lesz börtön a vége.

A kübekházi rendőrök szerint hatóságilag tilos átfényképezni a szerb oldalra is, de, hogy miért, azt még velük sem közölték. Tessék tehát nyugodtan fotózni az ottani régi őrtornyokat. Legföljebb pár hivatalos személy a fogát csikorgatja – ez állampolgári joga –, egyebet viszont jogszerűen nem tehet.

Vagyis, aki azt állítja, hogy 50 méteren belül tilos a tartózkodás, nagy valószínűség szerint vagy hazudik - vagy nem tudjuk, mi lehet...

De – és ezt már másoktól halljuk – ez a rendelet feltehetően csak részben az újságírók, meg más érdeklődők ellen született.

És itt, és most érdemes figyelni a részletekre is, ha meg akarjuk érteni a rejtett aljasságot! A GYODA, azaz a „sebtiben drótakadály” pár méterrel a magyar államhatáron belül épült. Túlvégről nézve további pár méterre belül készül a véglegesnek szánt új ideiglenes kerítés.

Vagyis: az a menekült, aki a kerítés Szerbia felőli tövében leheveredik, joggal abban bízhat, hogy immár magyar területen, magyar hatóságoktól várhatja az intézkedést. És igaza is van. De elcsodálkozik majd, ha megtudja, hogy éppen az inkriminált tíz méteren belül tartózkodik. Vagyis jogszerűtlenül. Vagyis jár neki az 50 ezres bírság. Mert a törvény nem ismerete nem mentesít…

A menekült ugyebár nem tud fizetni, de a közigazgatási bírság közérdekű munkára is változtatható. Tehát még csak át sem vágta, meg sem mászta a kerítést, mégis dolgoztatható „elkövető” lett belőle.

Az építés, a karbantartás, és az üzemeltetés így együtt pedig oly tágan értelmezhető fogalomhalmaz, hogy a túloldali, kerítéstövi menekült bármely tetszőleges pillanatban büntetéssel kezdheti nálunk. És ez alighanem a rendelet céljától sincs messze.

Kübekháza mára a drága kormányzati értelmetlenség szimbóluma lett. Pedig jobb sorsra érdemes, kedves falu.

Szerző