Rendkívüli őshüllő lábnyomaira bukkantak

Publikálás dátuma
2015.08.13. 13:21
Illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Menet közben visszaforduló dinoszaurusz megkövesedett lábnyomaira bukkantak kínai paleontológusok, akik szerint a világon elsőként találtak 180 fokos fordulásra utaló nyomokat.

A krétakori őshüllő 28 lábnyomát azonosították a Santung tartományi Csucseng település területén talált fosszíliákon. A helyi dinoszauruszkutató központ szerint a leletek a kréta földtani kor, vagyis a 66-145 millió évvel ezelőtti időszak elejéről, valószínűleg egy négy lábon járó szauropodától származnak. Egy-egy lábnyom átmérője mintegy 30 centiméter.

Az őslénykutatók a leletek, a lépések mélysége és egyéb jelek tanulmányozása után arra a következtetésre jutottak, hogy a szauropoda az óramutató járásával ellentétes irányban 180 fokos fordulatot tett. A kínai szakemberek a Hszinhua hírügynökséggel azt közölték, hogy eddig csak Marokkóban, Svájcban és Spanyolországban bukkantak irányt váltó őshüllők nyomaira, egy teljes "hátra arc" első bizonyítékai valószínűleg a csucsengiek.

Csucsengben található a dinoszauruszkövületek legnagyobb lelőhelye a világon. A "dinoszauruszok városában" több, korábban ismeretlen fajt fedeztek fel. Az első leleteket 1960-ban hozták felszínre.

Szerző
Témák
dinoszaurusz

A Nemzetkőzi Űrállomás Balatonvilágos felett (fotó)

Publikálás dátuma
2015.08.11. 13:29
MTI Fotó: Komka Péter
A Nemzetközi Űrállomás haladásakor látszódó fénycsík látható a hosszú idejű felvételen Balatonvilágoson felett 2015. augusztus 10-én. Előtérben Mihály Gábor szobrász Mécsestartó nő című szobra. 
A Nemzetközi Űrállomás "kivülről" Fotó: Thinkstock

A Nemzetközi Űrállomás "kivülről" Fotó: Thinkstock

Szerző

Mitológiai szörny bújt elő a földből Törökországban

Publikálás dátuma
2015.08.10. 20:04
Medusza-fej/Thinkstock
A mitológiai szörny, Medusza szoborfeje került napvilágra a törökországi Antalaya tartományban, Güneyköy település mellett, ahol az ősi hellenisztikus várost, Antiochia ad Cragumot tárják fel török és amerikai régészek.

IV. Antiokhosz Epiphanész, a Szeleukida Birodalom 8. uralkodója alapította a várost Kr.e. 170 táján. A település az 1. század közepétől a 2. század közepéig rendelkezett pénzverési joggal, az utolsó antiochiai pénzérmék Valerianus római császár uralkodása (Kr.u. 253-260) alatt kerültek forgalomba. A bizánci időkben püspöki székhely volt, a 12. században az úgynevezett Kis-Arménia részévé vált, 1332-ben a johanniták foglalták el.

Az ásatások 2005-ben kezdődtek a Nebraskai Egyetem és az Usaki Egyetem együttműködésében. Az elmúlt évtizedben védműveket, fürdőket, szentélyeket tártak fel, megtalálták a római kori nekropoliszt, és itt került napvilágra az ismert legnagyobb törökországi antik mozaik - olvasható a Hurriyet Daily News törökországi angol nyelvű napilap online kiadásában.

"A Medusza-fejet egy hatalmas építmény, valószínűleg egy szentély leomlott márványtömbjei között fedeztük fel" - jelentette be Michael Hof ásatásvezető régész. Ismertetése szerint az emberfejnél valamivel nagyobb lelet a feltételezések szerint a szentély homlokzatát díszítő dombormű töredéke lehet.

Medusza az alvilág kapuját őrző három gorgó egyike. Szthéné, Eurüolé és Medusza eredetileg szépséges lányok voltak, ám megsértették Athénét. Az istennő haragjában ezért olyan rúttá változtatta őket, hogy aki rájuk nézett, rémületében azonnal kővé dermedt. Hajuk helyén kígyók tekeregtek, áthatolhatatlan pikkely fedte testüket, és disznóagyaraik voltak.

Szerző