Zászlófelvonás Havannában

Publikálás dátuma
2015.08.14 07:38
Kubaiak és turisták a havannai amerikai nagykövetség előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SVEN CREUTZMANN
Ma hivatalosan is felhúzzák Havannában, az amerikai nagykövetség előtt a csillagos-sávos lobogót. Ebből az alkalomból egynapos villámlátogatásra a kubai fővárosba érkezik az amerikai külügyminiszter, John Kerry. Az Egyesült Államok és Kuba között július 20-án állították helyre a diplomáciai viszonyt, a washingtoni kubai nagykövetség előtt azóta ott leng Kuba zászlaja. A kapcsolatok teljes normalizálódásáig még hosszú és bonyodalmas út lehet hátra.

John Kerry történelmi látogatásra érkezik Havannába, utoljára 70 éve, 1945 márciusában járt ott hivatalban lévő amerikai külügyminiszter Edward Reilley Stettinius személyében. Stettinius Franklin Delano Roosevelt, majd Harry Truman elnök mellett szolgált 1944-45-ben. A havannai amerikai nagykövetséget 54 éve, 1961. január 3-án Dwight Eisenhower elnök záratta be, azt követően, hogy az 1959-ben hatalomra került kubai forradalmi rendszer kártalanítás nélkül kisajátította az amerikai érdekeltségeket a karibi szigetországban. Azóta a két ország közötti képviseletet svájci diplomaták látták el. Jimmy Carter elnöksége idején, 1977-ben a nagykövetségeken érdekképviseleti irodák nyíltak. Idén július 20. óta mindkettő ismét nagykövetségként működik.

Több mint öt évtized elteltével most esély kínálkozik a hidegháború lezárására. Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök tavaly december 17-én jelentette be, hogy helyreállítják a normális szomszédkapcsolatokat. Az Egyesült Államok és a szocialista Kuba között legalább másfél éve folytak a háttérben tapogatózó megbeszélések, az új katolikus egyházfő, Ferenc pápa jelentős közvetítő szerepet játszott az álláspontok közelítésében. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítását megelőzően Kuba tavaly decemberben szabadlábra helyezett 53 bebörtönzött ellenzékit, engedélyezte a szigetországban 2009-ben őrizetbe vett, 2011-ben elítélt USAID-alkalmazott, Alan Gross hazatérését az Egyesült Államokba.

Amerikai részről Roberta Jackson, a latin-amerikai ügyekben illetékes külügyi államtitkár-helyettes, kubai részről Josephina Vidal főtárgyaló vezetésével hónapokig folytak az egyeztető tárgyalások felváltva Havannában és Washingtonban. Washington idén május végén levette Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról. Obama és Raúl Castro idén áprilisban személyesen is találkoztak, a panamavárosi Amerikák csúcstalálkozója margóján folytattak megbeszéléseket.

Július 20-án a washingtoni kubai nagykövetség előtt Bruno Rodríguez Parilla kubai külügyminiszter jelenlétében vonták fel a kubai zászlót, a kubai diplomáciai vezetőjét fogadta John Kerry. Mérföldkő volt az is, 1958 óta az első kubai külügyminiszteri vizit a State Departmentben. Kerry a megbeszélések után tartott közös sajtóértekezleten megjegyezte: „Nincs nehezebb, mint régi beidegzett viselkedési mintákat és hiedelmeket megváltoztatni. John McCain szenátorral együtt tíz évig dogoztunk azért, hogy az Egyesült Államok és Vietnam között megbékélés legyen, hogy végre lezárjunk egy háborút, több mint húsz évvel azután, hogy ténylegesen elhallgattak a fegyverek. ...

Sok tekintetben hasonló a helyzet Kubával, az Egyesült Államokban a mai napig mélyen izzó szenvedélyek, indulatok kötődnek ehhez az országhoz. Az itt élő kubai-amerikaiak egy része ma is ellenzi a változásokat, másoknak meggyőződése, hogy itt az ideje a kapcsolatok helyreállításának.” A két fődiplomata nem hallgatta el, hogy számos vitás kérdés nehezíti a teljes normalizálást. Kerry az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságára hívta fel a figyelmet, Rodríguez az 1960-ban Kubával szemben bevezetett embargó teljes feloldását, illetve a Kuba területébe beékelődő Guantánamo helyzetének rendezését sürgette.

A demokrata elnök részéről nem volt könnyű döntés a kubai nyitás. Még a Demokrata Párton belül is sokan vannak azon a véleményen, hogy csak a Castro-rendszer bukását követően lett volna tanácsos a diplomáciai viszony helyreállítása. Egyre többen lettek ugyanakkor, akik azt hangoztatták, nincs értelme az anakronisztikus állapotok fenntartásának, a kubai demokratizálást, a piacgazdaság kiépülését jobban szolgálja, ha szorosabbra fonják a kapcsolatokat.

A több mint fél évszázada meghirdetett embargó mára jelképessé vált, s az elszigetelt kubai gazdaság modernizálása kínálta lehetőségekből, a kubai turizmus fellendítéséből az amerikai vállalkozók is ki szeretnék venni a részüket. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara először 1999-ben szervezett utazást Kubába, s az üzleti élet képviselői azóta lobbiznak azért, hogy felhívják a figyelmet a kubai nyitásban rejlő hatalmas üzleti potenciálra.

Obama már nem indulhat ismét az amerikai elnökségért, az amerikai-kubai kapcsolatok rendezése ugyanakkor a 2016-os elnökválasztás egyik forró témája lehet. Két kubai származású szenátor is van a republikánus elnökaspiránsok között, a texasi Ted Cruz és a floridai Marco Rubio egyaránt bírálja Obama elnököt amiatt, mert tárgyalásokat kezdett a Castro-fivérekkel, s kilátásba helyezték, minden áron igyekeznek megakadályozni még azt is, hogy Obama nagykövetet delegálhasson Havannába. Az üzleti körökből, s a választási szponzorok közül többen győzködik Rubio szenátort, hogy enyhítsen Kubával szembeni elutasító álláspontján.

A republikánus többségű kongresszusban egyelőre csekély az esély arra, hogy megszavazzák a Kubával szemben elfogadott kereskedelmi embargó feloldását. Az amerikai elnök kezét megköti az 1996 márciusában – egy légi incidens nyomán – elfogadott Helms-Burton törvény, amely az embargó meghosszabbításáról és megszigorításról rendelkezett. Obama ugyanakkor elnöki rendelettel bevezethet további könnyítéseket. Idén január elején jelentették be például, hogy a jövőben az amerikaiak használhatják hitelkártyájukat Kubában, amerikai cégek számára engedélyezték bizonyos berendezések exportját. Enyhítettek az utazási korlátozásokon is.

A Kubába látogató amerikaiak 100 dolláros értékig vihetnek haza alkoholt és dohányterméket, azaz a kubai rum és a szivarok újra bebocsátást nyertek az Egyesült Államokba. A washingtoni kubai követség megnyitását követően az amerikai szenátus közbeszerzési bizottsága támogatta mezőgazdasági termények eladását Kubának, az amerikai hajók számára eddig érvényben volt kikötési tilalmat is feloldanák. Ezt még a teljes szenátusnak és a képviselőháznak is jóvá kell hagynia.

Kerry havannai látogatása nem lesz mentes az ellentmondásoktól. Az amerikai külügyminiszter érkezése előtti hétvégén a kubai kormány 90 ellenzékit vett őrizetbe egy békés megmozduláson, a felvonulók azt sürgették, hogy Washington tegyen többet az emberi jogok kubai érvényesítéséért. A tiltakozókat mintegy öt óra elteltével szabadon engedték. Az amerikai külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki. Kerry érkezésének előestéjén, tegnap ünnepelték Havannában a súlyos betegsége miatt az államfői posztról leköszönt, visszavonultan élő Fidel Castro 89. születésnapját, még látogatója is érkezett: Evo Morales bolíviai elnök járt nála. A kubai forradalom vezetőjének életéről nagyszabású fotókiállítást nyitottak meg, Kerry a tervek szerint nem találkozik a Castro-testvérekkel.

Kubai ellenzékieket nem hívtak meg a hivatalos követségnyitási ceremóniára. Az amerikaiak ugyanakkor diplomatikus megoldást választottak. A tengerparton fekvő, hatalmas követségi komplexum előtti zászlófelvonást követően a nagykövetség ügyvivője, Jeff De Laurentis rezidenciája előtt kisebb körben is tartanak egy zászlófelvonást, s a rezidencián tartandó fogadáson Kerry elbeszélget ellenzékiek egy csoportjával. Kuba a diplomáciai kapcsolatok helyreállításakor enyhítette a korábbi szigorú őrizetet az amerikai követségnél, s azt ígérték, a jövőben nem jegyzik fel azoknak a kubaiaknak a nevét, akik belépnek a képviseletre.

Sokan azt mondják, aki látni akarja a romos épületeivel, muzeális amerikai autóival is gyönyörű, régi Havannát, mielőtt megindulnának a nagy változások, annak mielőbb oda kell utaznia. John Kerry megfogadta e tanácsot, a Telemundo spanyol nyelvű amerikai csatornának elmondta, rövid városnéző sétát is beiktatott egynapos havannai programjába.

Nagy többség a nyitás mellett

A Pew Research Center amerikai kutatóintézet Kerry útja előtt az Egyesült Államokban és öt latin-amerikai országban (Argentína, Brazília, Chile, Mexikó és Venezuela) készített felmérést arról, hogyan látják az amerikai-kubai kapcsolatok helyreállítását. A megkérdezett amerikaiak 73 százaléka, a latin-amerikaiak átlagban 75 százaléka támogatta az Obama-kormányzat döntését (a mexikóiak körében volt a legalacsonyabb, 54 százalékos a helyeslés). Az amerikai válaszadók 72 százaléka, az öt latin-amerikai államból megkérdezettek 76 százaléka a kereskedelmi embargó feloldásával is egyetértene.

Arra a kérdésre, hogy vajon Kuba demokratikusabbá válik-e a diplomáciai kapcsolatok helyreállításával, 47 százalék nyilatkozott igenlően, 27 százalék szerint ugyanakkor a karibi szigetországban nem lesznek politikai változások. Minden tizedik válaszadó szerint Kubában romlani fog a helyzet. Az Egyesült Államokban megkérdezettek közül a republikánusok 56, a demokraták 83, a magukat függetlennek vallók 75 százaléka támogatja a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását a Pew felmérése szerint.

Venezuela lezárja az ország Brazíliával közös határát. Mi lesz az adományokkal?

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:22
ÉRKEZIK AZ ADOMÁNY VENEZUELÁBA - Több száz tonnányi élelmiszer halmozódott fel a határon
Fotó: AFP/ LUIS ROBAYO
Maduro elnök "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a határokon, ezért csütörtök estétől lezáratja a brazil határt, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetén is.
Nicolás Maduro hivatalban lévő venezuelai elnök csütörtökön elrendelte az ország brazíliai határának lezárását, és ugyanezt fontolgatja Kolumbia esetében is - írja az MTI. Az elnök a televízióban kijelentette, hogy "provokációnak" tekinti a Venezuelának szánt külföldi segélyek felhalmozását a két országban, ahonnan az ellenzék hétvégén akarja bejuttatni a szállítmányokat az ő akarata ellenére.

Maduro katonai vezetőkkel tárgyalva döntött a határzárról, amely Brazília esetében helyi idő szerint este lép hatályba. "Úgy döntöttem, hogy újabb utasításig február 21-én 20 órától teljesen zárják le a szárazföldi határt Brazíliával" - mondta Maduro, és megismételte azt az állítását, hogy az adományok küldése a katonai invázió "előjátéka". Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy információ vannak arról, hogy a kolumbiai katonaság nem akar segédkezni az invázióban.
A magát az ország ideiglenes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezető, a parlament elnöke csütörtökön kíséretével együtt elindult Kolumbia felé a segélyért.
Egy képviselő szerint három határátkelőnél fogadják a szállítmányokat szombaton. Brazília annak a mintegy ötven állam közé tartozik, amely Guaidót ismeri el Venezuela ideiglenes államfőjeként. Korábban Orbán Viktor is leszögezte: Nicolas Maduro venezuelai elnöknek azonnal távoznia kell az ország éléről, az európai országoknak pedig el kell ismerniük Juan Guaidó ideiglenes államelnökségét.

Kész a jelentés: hamarosan megtudjuk, az oroszok segítették-e hatalomra Trumpot?

Publikálás dátuma
2019.02.21 20:17
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Csak később derül ki, mennyi lesz nyilvános a vizsgálat eredményeiből. Az mindenesetre beszédes, hogy Trump stábjából az utóbbi időben többeket vád alá helyeztek, és akad, akit már el is ítéltek.
Elkészült a 2016-os amerikai elnökválasztás esetleges orosz befolyásolását vizsgáló bizottság jelentése, amelyet a jövő héten küldenek el az amerikai igazságügyi miniszternek - írja az euronews a CNN értesülései nyomán. Robert Muellert, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egykori vezetőjét még 2017-ben bízták meg azzal, hogy derítse ki: a 2016-os elnökválasztás idején Donald Trump kampánycsapatának egyes munkatársai összejátszottak-e oroszokkal annak érdekében, hogy Trump győzzön. Az elmúlt csaknem két évben szinte semmi nem szivárgott ki az esetleges bizonyítékokról, az azonban árulkodó, hogy a kampánystábból többeket vád alá helyeztek, és van, akit már el is ítéltek -  igaz gazdasági bűncselekményekért és a hatóságok félrevezetéséért. A jelentés minősítése bizalmas lesz, és csak később derül ki, mennyi lesz belőle nyilvános. Az igazságügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, a bizottság vizsgálatainak eredményei "a lehetséges mértékben átlátható lesznek" és "a szabályoknak és a törvényeknek megfelelően" hozzák őket nyilvánosságra. A kérdés csak az, mikor, hiszen mégis csak a fél világ várja, hogy kiderüljön, az oroszok segítették-e hatalomra 2016-ban Donald Trumpot.