Az emberi erőforrások miniszterének beszédéből egyéb releváns információ birtokába is juthatott a hallgatóság. például, hogy: az írók elsősorban az olvasóknak alkotnak, ezért nem szabad politikusként tekinteni rájuk.
Azt várjuk el, hogy az általunk nem beszélt művészet és kultúra nyelvén mondják el, kik vagyunk és kik lehetnénk: emberként, a magyar nemzeti közösség tagjaiként és az európai zsidó-keresztény civilizáció részeként - fogalmazott Balog Zoltán, aki nem elégedett meg ennyivel, így folytatta: az íróknak sajátos nyelvezetük segítségével kell elmondaniuk, amit nem tudok és tudok a körülöttem lévő és a tágabb világról, a magyar világról szavakba kell foglalniuk a megszerzett tudást és az emberi ösztönt, illetve fel kell ébreszteniük a kíváncsiságot is.
Balog Zoltán persze nem hagyta ki ( talán nem hagyhatta ki ) a "migránsozást", még ha burkoltabban is, mint mondjuk a józsefvárosi polgármester. Beszédében az írótábor idei témáját, a nemzeti identitás és a globalizáció egymáshoz való viszonyáról szólva azt mondta: lokalitás és az identitás szorosan összetartozó fogalmak, a népvándorlás pedig civilizációs kihívást jelent. A civilizációs küzdelem a mobilitás lehetőségével életesélyeket és életveszélyeket, illetve egy olyan típusú identitásvesztést jelent, amivel eddig még nem találkoztunk.