lendület;

Most a mezőgazdaság teljesítménye húzta vissza a GDP-t FOTÓ: TÓTH GERGŐ

- Megtört a gazdasági növekedés

Alaposan lehűtötték az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt számai, a második negyedévi előzetes adatok szerint 2,7 százalékos volt bővülés. A piaci elemzők egybehangzó véleménye szerint a bővülés az esztendő hátralévő részében tovább fog lassulni. A kormányzati megnyilatkozásokat azonban továbbra is a töretlen optimizmus jellemzi.

Bár az évközi GDP-adatokat illik óvatosan kezelni, hiszen a szezonális ingadozások, egy-egy nagyobb üzem beindulása vagy leállása jelentős hullámzásokat idézhet elő, a mezőgazdaság időjárás-függőségéről nem is beszélve, most azonban a szokásosnál is nagyobb kíváncsiság övezte a KSH legfrissebb számait, amelyekből kiderül, hogy az esztendő második három hónapjában a magyar gazdaság növekedési üteme lelassult. A 2,7 százalékos növekedési ütem annál feltűnőbb, mert az első negyedévet még 3,5 százalékos bővüléssel zártuk. Még feltűnőbb a lendület csökkenése, ha a szezonálisan és munkanap-hatással kiigazított számokat vesszük figyelembe, mert akkor kiderül, hogy a GDP egy negyedév alatt 0,5 százalékkal lett csak magasabb.

Mindezt a mezőgazdaság tavalyinál jóval gyengébb teljesítményének tudja be Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy számos terménynél a terméseredmények még nem ismertek, nem kizárt, hogy egy későbbi revízió során változik a GDP lefutása. (Az ilyen jellegű korrekcióra világszerte akad példa. Magyarország annyiban tér el a világ más államaitól, hogy ha a módosulás során alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés a korábbi számításoknál, akkor bár lefelé igazítják a GDP-arányos államadósság korábban közölt mértékét is, de ezt nem verik nagy dobra.) A K&H Bank vezető elemzője szerint a mostani számok és kilátások fényében a harmadik és negyedik negyedévben 3 százalék alatti bővüléssel lehet számolni, így az éves átlagos GDP-növekedés várhatóan alulról közelíti majd a 3 százalékot.

A második félévben a kifutó EU-ciklus forrásainak felgyorsuló felhasználása miatt a beruházások is újra élénkülhetnek - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, ennek ellenére, a részletes adatok fényében valószínűleg felül fogják vizsgálni az idei 3,3 százalékos, növekedéssel kapcsolatos előrejelzésüket. A közgazdászok egy része nem osztja a szakértő véleményét, álláspontjuk szerint a megelőző uniós ciklus pénzeiből már kevesebb fog jutni 2015 második felében a gazdasági szereplőihez, mint egy esztendeje. Ezt hangsúlyozta Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank két elemzője is, amikor úgy fogalmaztak, hogy a beruházások feltehetően az első negyedévhez hasonlóan most is lefelé húzták a gazdasági mutatót, ugyanakkor a júliusi gyengébb feldolgozóipari beszerzési menedzser index és az augusztusban várható autóipari gyárleállások is arra utalnak, hogy a gazdaság fő motorjának számító ipar esetében alacsonyabb értékeket publikálhat majd a KSH, ami a növekedésre is hatást gyakorolhat.

Azonban ez mit sem zavarja a nemzetgazdasági tárcát, ugyanis a nevükben megszólaló Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár szerint továbbra is reális a 3 százalék körüli éves gazdasági növekedés, mivel alapvetően kedvezőek mind a belső, mind a külső gazdasági folyamatok. Banai Péter Benő elmondta: a második negyedévi, 2,7 százalékos éves GDP-növekedés ugyan elmarad a minisztérium 3 százalék körüli várakozásától, azonban mivel első becslésről van szó, az adat még módosulhat. A mezőgazdaság teljesítménye eshetett vissza a tavalyi kiemelkedő értékhez képest a második negyedévben, ezért maradhatott el az adat a várakozástól - tette hozzá az államtitkár. Nem árt azonban emlékeztetni arra, hogy a kormány eredetileg 2,5 százalékos idei gazdasági növekedéssel számolt, amit nemrégiben - váratlan húzással emeltek fel 3 százalékra.

Magasabb lehet a költségvetési hiány
A jövő évi költségvetés GDP-arányos hiánya a kitűzött 2,0 százaléknál valamivel magasabb 2,2 százalék lehet jövőre, mert egyes adóbevételek és a vagyonértékesítésből várt bevételek várhatóan elmaradnak a törvényjavaslatban előirányzottól - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016. évi elfogadott költségvetésről készített, pénteki elemzésében. A Költségvetési Jelentés című kiadványában a jegybank megállapítja, hogy 2015-ben és 2016-ban is teljesülni fog az alaptörvény adósságszabálya: 2015. év végére 75,6 százalékra csökkenhet a GDP-arányos bruttó államadósság a 2014. év végi, változatlan forint/euró árfolyammal kalkulált prognózisuk szerint, amit a dinamikus gazdasági növekedés fennmaradása és az államháztartás mérsékelt nettó finanszírozási igénye egyaránt támogat.

Jogszerűtlenül rajzolta át a rádiós piacot a Médiatanács - közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) miután a Mérték Médiaelemző Műhely a szervezet segítségével pert nyert a testülettel szemben.