Tudom, mit szedsz!

Az október végére elkészülő egészségügyi informatikai fejlesztések egyik legfontosabb kérdése, hogyan lehet biztosítani a hatalmas mennyiségű, többnyire érzékeny személyes adat védelemét. Tart az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetésének jogi előkészítése, amelynek legfontosabb része az adatvédelem szabályozása.

Nagyon pontosan kell meghatározni, hogy ki férhet hozzá egy beteg személyes adataihoz, mert a sokkal egyszerűbb eddigi rendszerben is előfordultak hibák. Néhány hónapja majdnem egymillió beteg kórházi adatai kerültek ki rövid időre az internetre TAJ számokkal és orvosi kódokkal, amelyek alapján viszonylag könnyen beazonosíthatta egy hozzáértő, hogy az illető kapott-e kórházi ellátást a közelmúltban. Hasonló esetek megengedhetetlenek, de azt is szigorú szabályoknak kell korlátozni, hogy ki láthatja egy beteg élettörtének egészségügyi adatait a „rendszeren belül”.

A fejlesztéseket bemutató konferencián a közelmúltban Kovács Arnold, a projekt jogi munkacsoportjának tagja kiemelte, a parlament őszi ülésszakának kezdetére összeáll az a csomag, hogy miben kell szigorítani és pontosítani a hozzáférésekre vonatkozó szabályrendszeren, hogy követni lehessen azt is, ha valaki illetéktelenül próbált meg hozzáférni valamilyen információhoz. Azzal azonban számolni kell, hogy a lakosság felkészítése sem lesz egyszerű, mert bár mindenki élhet az elektronikus önrendelkezés jogával, azt el is kell neki magyarázni, hogy erre milyen eszközei vannak.

Az Országos Egészségpénztár (OEP) a pénzügyi elszámolások megkönnyítésére 2011 óta vezet orvosi jelentéseken alapuló nyilvántartást mindenkiről. A lista alapesetben tartalmazza az ellátott TAJ számát, a dátumot, az ellátó azonosító számát, a kezelőorvos adatait, a diagnózist, a beavatkozás kódját és az érte kapott térítés összegét. Már ez is nagyon sok ponton sértheti a beteg jogait, ha illetéktelen kezekbe kerül.

A napi gyakorlatra világít rá az ország egyik legismertebb adatvédelmi szakértője a tisztessegesadatkezeles.hu honlapon, ahol közzéteszi az OEP-től kapott listákat, hogy azóta kik és hányszor szívtak le információkat a páciensekről – sokszor az illető tudta és beleegyezése nélkül. Alexin Zoltán azt írja, hogy az ellátórendszer igénybevételéről máshol is gyűjtik az adatokat, de az Európai Unióban ezeket átlagosan 5 évig őrzik, míg nálunk épp az idén emelték meg az eddigi 15 éves archiválást a duplájára. Szerinte a hosszú időre kiterjedő egészségügyi élettörténet rögzítése súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat. Márpedig az új fejlesztések egyik eleme éppen azt akarja elérni, hogy akár egész életen át követhető legyen az illető kezeléseinek, ellátásainak sora. Ez orvosi szempontból sokszor érthető, hiszen az előzmények pontos ismerete segít adott pillanatban a megfelelő ellátás megtalálásában, ugyanakkor – lássuk be, nem lesz egyszerű a megfelelő adatvédelmi szabályok megalkotása egy ilyen összetett rendszerben.

A Szegedi Tudományegyetem adjunktusa az OEP Adatvédelmi Főosztályától megtudta, hogy az adatok lekérdezésében a háziorvosok voltak a legaktívabbak az utóbbi nem egészen 5 évben. Míg a bevezetés évében még csak 93 háziorvos 480 betegről tájékozódott 698 alkalommal, az idő előre haladtával egyre népszerűbb az információszerzésnek ez a módja, tavaly már 2501 alapellátó orvos, több mint 93 ezer alkalommal olvasott adatokat 66 ezer betegéről. A szakorvosokat kevéssé érdekli a lehetőség, de a gyógyszerészek információéhsége nehezen magyarázható szakmai, sokkal inkább pénzügyi érvekkel. Ők 2013 óta juthatnak hozzá a beteg éves gyógyszerfogyasztási adataihoz, tavaly 20 ezer páciensről tájékozódtak majdnem 52 ezer alkalommal.

Ezekhez a számokhoz képest elenyésző azoknak a betegeknek a száma, akik tiltakoztak ezek ellen az adatkérések ellen. Azt, hogy a háziorvoson kívül más is hozzáférhet a nyilvántartásokhoz, nagy valószínűséggel nem is tudják az emberek. A legtöbb panasz egyébként a gyógyszerészek ellen érkezett, de ez a szám is csak 5658 volt 2014-ben. A tiltakozás lehetősége persze azoknak adott, akik otthonosan mozognak az interneten, elmennek az OEP honlapjára, ott megkeresik és meg is találják a formanyomtatványt, amit kitöltve vissza kell küldeni a panasszal. Nem véletlen tehát a kifogások alacsony száma.

Mindezek fényében érdeklődve várjuk a jogszabályok tervezetét, amelyek korlátok között tartják az indokolatlan leskelődőket, amelyek megvédik személyes adatainkat és felvérteznek minket a valós önrendelkezés lehetőségével. Utána pedig várunk egy nagyon pontos tájékoztató, felvilágosító kampányt, amely megtanítja a lakosságot a rendszer használatára, mert Alexin Zoltán listái most nem túl megnyugtatóak a páciensek számára.