Megszorítás: fájdalmas, de nincs jobb

Az Európai Unió több országa került szinte kilátástalan helyzetbe a gazdasági válsággal. A legnehezebb helyzetbe került államokban sokkterápiát alkalmaztak. A költségcsökkentésen alapuló gazdaságpolitikát azonban számos bírálattal illették a világban. Görögország legutóbbi példája azonban azt mutatja, egyelőre nincs jobb megoldás. A gyorsan gyarapodó lett, ír, portugál és spanyol gazdaság is csak ezt támasztja alá.

Görögország harmadik mentőcsomagot kap a hitelezőktől. Az euróövezet történetében még nem volt példa, hogy egy tagország három mentőcsomagra szoruljon. Az adatok azonban azt egyértelműsítik, hogy ha nem késlekedett volna az athéni kormányzat a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, s Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter nem szabotálta volna a tárgyalásokat hónapokon keresztül, akkor nem került volna ennyire súlyos helyzetbe a gazdaság. Különösen a bankok bezárása, s a készpénzfelvétel bankkártyákkal való felvételének korlátozása járt rendkívül súlyos következményekkel. Egy július végén készült felmérés szerint ez az intézkedés különösen a kis- és középvállalatokat sújtotta leginkább. E cégek esetében minden tizedikből kilenc könyvelhetett el nagyon súlyos veszteségeket. Tízből három vállalatnál pedig mintegy hetven százalékkal esett vossza a forgalom.

Ugyanezen intézkedés nyomán 570 millió euróval kevesebb folyt be az adókból. Bár tavaly az Európai Bizottság az idei évre 2,9 százalékpontos növekedést jósolt azt követően, hogy öt év után, 2014-ben végre emelkedni kezdett a gazdasági teljesítmény, e tekintetben is drámaiak a negatív következmények, hiszen a GDP visszaesése 2015-ben a legkedvezőbb esetben is két százalékos lesz, de valószínűbb a három százalékos mínusz. Közgazdászok szerint a pénzben kifejezett különbség a jóslat és a realitások között 13 milliárd euró körüli. Amiről pedig egyelőre senki sem mer beszélni, a gyatra adatok miatt 25 százalék feletti munkanélküliség is emelkedni fog.

Szakértők szerint Janisz Varufakisz volt pénzügyi tárcavezetőt nevezhetjük a legdrágább miniszterelnöknek az ország történetében, mert az általa okozott kár összességében eléri a 63 milliárd eurót. Csak a bankok bezárásának első három hete termelt 30 milliárd eurós veszteséget. Ezekből az adatokból természetesen még nem következik az, hogy a hitelezők által követelt megszorítások politikája a lehető legjobb megoldás Athén számára. De az azért látszik, hogy ha egy kormány teljesen elszabotálja az előírt gazdasági intézkedéseket, annak roppant súlyos következményei lesznek. Az uniós mentőcsomagra szorult többi állam már kifelé jön a recesszióból, több gazdaság növekedési pályára is állt.

Ciprus

A szigetország kis híján csődbe ment 2013 tavaszán. Az év márciusában az Európai Unió 10 milliárd eurós mentőcsomagot állított össze, a fennmaradó 6-7 milliárd dollárt Ciprusnak kellett előteremtenie a 100 ezer euró feletti bankbetétek jelentős, ötven százalék feletti megsarcolásával. Néhány hétre, ugyanúgy, mint júliusban, Görögországban, be kellett zárni a pénzintézeteket. Ezt nevezik ciprusi modellnek. (A megszavazott támogatás egyébként a GDP 55 százalékának felelt meg). Emellett súlyos megszorításukat léptettek életbe, csökkentették az állami kiadásokat, felgyorsították a privatizációt, melynek következtében rohamosan nőtt a munkanélküliség aránya.

Eleinte úgy látszott, a drasztikus intézkedések nem hozzák meg a várt hatást. Még 2013 nyarán is reménytelennek tűnt a helyzet, a Moody's Investors Service akkori elemzésében kifejtette, magas a kockázata annak, hogy Ciprus a következő években ismét törlesztésképtelenné válik államadóssága után. A siralmas helyzetből azonban viszonylag hamar magára talált az ország, melynek gazdasága 2014 tavaszán már az első életjeleket kezdte mutatni. Ekkor jelentették be, hogy a deficit 2015-ben 277 millió euró lesz, ami a GDP 1,8 százalékának felel meg. Ez azonban jóval kevesebb a korábban becsült 483 millió eurós hiánynál. A gazdaság teljesítménye 5,3 százalékkal csökken, ami alacsonyabb az előirányzott 8,7 százalékos mínusznál.

Idén azonban óriási fordulat történt. A hitelezők szakértők 2015 júliusában megállapították, hogy a reformoknak köszönhetően rendívül kedvezően alakulnak a makrogazdasági mutatók, így 2016 márciusában pénzügyi szempontból már a saját lábára állhat az ország. A Ciprusi Egyetem Gazdaságkutató Központja (ERC) augusztus elején közzétett felmérésében 2015-ben már 1,1 százalékkal gyarapszik a gazdaság – függetlenül a görögországi történésektől -, s ugyanekkora emelkedés várható majd 2016-ban. Bár azért eufóriáról egyelőre nem beszélhetünk a társadalomban, hiszen a válság következményeit ma is a saját bőrén érzik a ciprusiak, a hangulat javul. Nikosz Anasztasziadisz elnök július közepén azt közölte, hogy húsz év alatt megduplázódik a gazdaság,

Ciprus és Görögország ugyan ezer szállal kötődik egymáshoz, mégsem lehet gazdaságukat egy kalap alá venni.

Lettország

A balti állam az egyik legjobb mintája annak, hogyan lehet kikecmeregni a válságból viszonylag rövid idő alatt. A krízis nyomán több vállalat fizetésképtelenné vált, s rohamosan megnőtt a munkanélküliség aránya. Míg 2008 decemberében még nyolc százalékos volt az állástalanok aránya, 2009 decemberére ez a szám 22,8 százalékra emelkedett. 2008-ban a világ államait tekintve itt csökkent a legnagyobb mértékben a GDP: 10,5 százalékkal, 2009 decemberében pedig már 18 százalékos volt a visszaesés.

Riga 2009 februárjában kért 7,5 milliárdos hitelt az IMF-től és az Európai Uniótól. Ennek fejében jelentős strukturális reformokat vezettek be, leértékelték a nemzeti valutát, jelentősen csökkentették a béreket. Ez utóbbiak átlagosan 14 százalékkal csökkentek. A kabinet a GDP 16 százalékával csökkentette a kiadásokat, leépítette az állami szektorban dolgozók negyedét. Az intézkedések hamar meghozták a várt hatást. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a valuta leértékelésével lehetővé vált az export felgyorsítása, a külkereskedelmi mérleg javítása. 2012-ben az IMF már gyógyultnak minősítette a lett gazdaságot. A GDP robusztus gyarapodásnak indult, tavaly 4,6 százalékkal az egyik legmagasabb volt az EU-ban. A munkanélküliséget is sikerült 10 százalék alá csökkenteni.

Írország

Írország gazdasága az elmúlt másfél évben újra felpörgött, már-már a régi szép időket idézi. Pedig az írek a 2009-es válságév nyomán, az eurózóna tagjai közül a görögök után másodikként folyamodtak nemzetközi segítségért: az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank trojkája 2010-ben 85 milliárd eurós mentőhitelt folyósított Dublinnak.

A sokáig Kelta Tigrisként emlegetett Írország hajdani vágtázásáról ugyanis a nagy pénzügyi válság idején hamar kiderült, hogy a gazdasági csoda valójában nemigen volt más, mint egy nagy ingatlanpiaci buborék. Az ír bankok boldogan adtak kölcsön építkezőknek, ingatlanfejlesztőknek, ám amikor az ingatlanpiac összeomlott, csúfosan belebuktak a túlköltekezésbe. Írország erején felüli terhet vállalt a bankok kimentésével, s ezért szorult nemzetközi mentőcsomagra.

Azóta is viták folynak arról, vajon a dublini kormány választhatott volna más utat vagy sem. Dublin összességében 67,5 milliárd eurót használt fel az uniós mentőcsomagból, s gazdaságpolitikájának hatékonyságát jelzi, hogy nem kellett további áthidaló hitelt kérnie. Enda Kenny ír kormányfő elégedetten jelenthette be 2013 decemberében: kilépnek a hitelprogramból, véget ért a recesszió, s az ország már képes a kötvénypiacról finanszírozni maradék adósságát.

A friss adatok arról tanúskodnak, hogy már második éve Írország gazdasága fejlődik a leggyorsabban Európában. A tavalyi növekedési mutatót a korábbi 4,8 százalékról 5,2 százalékra módosították, s ez EU-szerte mindenképpen a legjobb mutató. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén legalább 3,5 százalékkal gyarapodhat a GDP, sőt a dublini kormány akár 4 százalék feletti növekedésre számít. Az euróövezet államainak átlaga tavaly 0,9 százalékos volt, Írország gazdasága 2013-ban pedig még alig-alig, csupán 0,2 százalékkal növekedett.

Idén az év első három hónapjában 1,4 százalékos volt a GDP-növekedés. Az export 2,3 százalékkal növekedett, a fogyasztás 1,2 százalékkal, javultak a munkanélküliségi adatok. Ha ez a tendencia nem változik, a dublini kormány nyugodtan nézhet a jövő évi általános választások elé.

Portugália

A portugálok 2011-ben kényszerültek – Görögország és Írország után harmadikként – 78 milliárd eurós mentőcsomagot kérni az Európai Uniótól, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Központi Banktól (ECB). Ám míg Görögország egyre mélyebben csúszott a válságba, Portugália 2014 májusában sikeresen lezárta segélyprogramját, követve Írországot, amely már 2013 decemberében megünnepelhette a nehéz időszak lezárását.

Lisszabon már két alkalommal is idő előtt fizette ki az esedékes törlesztő-részletet az IMF-nek. Eddig 8,4 milliárd eurót, tartozásuk mintegy 30 százalékát fizették vissza a Valutaalapnak. S noha a hitelminősítők, a Fitch, a Moody’s, illetve a Standard & Poors továbbra is a beruházásra ajánlott szint alá rangsorolja Portugáliát, a gazdaság jelenlegi helyzetét össze sem lehet hasonlítani a 2010-es időszakéval.

Súlyos megszorításokat kellett végrehajtania a portugál kormányzatnak, a mentőcsomag részeként adóemeléseket, a közalkalmazotti bérek befagyasztását, a magas fizetések majd 15 százalékos csökkentését kellett bevállalniuk. A lisszaboni kabinet kénytelen volt feladni aranyrészvényét a Portugal Telecom cégben. 2012-ben további közalkalmazotti fizetéscsökkentéseket jelentettek be, a havi 1500 eurónál magasabb fizetéseket 25 százalékkal vágták vissza. Az egészségügyben is jelentős lefaragásokra kényszerültek, megnyirbálták az oktatási és tudományos kiadásokat is.

A gazdaság kilábalt a recesszióból, noha továbbra is meglehetősen alacsony a növekedés. Az idei évre alig 1,6, jövőre 1,9 százalékos emelkedést jósolnak, 2017-re viszont a 2,4 százalékot is elérheti a Bloomberg hírügynökség adatai szerint. A 2014-es 0,9 százalékos növekedést megelőzően három évig zsugorodott a gazdaság. Az uniós prognózis valamivel alacsonyabb, jövőre is csak 1,8 százalékos növekedéssel számolnak. Portugália idén bőven teljesíti az uniós hiánycélt, a költségvetési deficit a GDP 2,7 százalékára tehető, vagyis alatta marad a három százalékos határnak.

A 10 milliós lélekszámú ország ugyanakkor még mindig súlyos, megoldatlan problémákkal kénytelen szembenézni. Noha 17-ről 13 százalékra csökkent, továbbra is magas a munkanélküliség, különösen az ifjabb korosztályok körében. Nagyon sokan vándorolnak ki, elsősorban a magasan képzettek és a fiatalok próbálnak szerencsét külföldön.

Spanyolország

A spanyol gazdaság már két éve növekedési pályára állt, s ez nagy megkönnyebbülés Európa számára. Hiszen a görög, portugál, ír válság is megrengette az euróövezetet, de akkor lett volna igazán nagy baj, ha az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának számító Spanyolország is kénytelen lett volna teljes mentőcsomagért folyamodni. Mariano Rajoy konzervatív kormányfő nagyon büszke arra, hogy Madrid egy 41,3 milliárd dolláros bankmentő csomaggal megúszta, noha így is fájdalmas intézkedéseket kellett meghozni.

Pedig a spanyol ingatlanpiaci buborék kipukkadása után úgy látszott, Madrid sem kerülheti el a legrosszabbat. A 2008-2013 közötti időszakban kétszámjegyű visszaesést regisztráltak, 2014 eleje óta ugyanakkor, ha lassan is, de erőre kapott a spanyol gazdaság. Idén az első negyedévben 0,9 százalékos, a másodikban 1 százalékos volt a GDP növekedése, s ez egész évre átszámítva 3,8 százalékos növekedést vetítenek előre. Az IMF 2015-re 3,2, 2016-ra 2,5 százalékos növekedést prognosztizál. A munkanélküliség ugyanakkor még mindig elfogadhatatlanul magas, 22,5 százalékon áll, bár sikerült jelentősen ledolgozni a 2013-as csúcshoz képest, amikor a spanyol munkaképes lakosság 26,3 százaléka volt állástalan. A spanyolok így is a görögök után a második helyet foglalják el.

Elemzők szerint a spanyol fellendülést az euróövezet általános javuló helyzete segíti, egyfelől az olajárak jelentős csökkenése, másfelől az Európai Központi Bank által elkezdett mennyiségi enyhítés politikája. Hozzájárult még ehhez a spanyol munkaerőpiac 2012-es reformja, amely megkönnyítette az elbocsátásokat, s a vállalkozók számára lehetővé tette, hogy a kollektív bértárgyalásokon kialkudott emelésektől eltérő megállapodást kössenek saját dolgozóikkal.

A madridi kormány által hozott megszorító intézkedések elleni tiltakozás, a „felháborodottak” tömegmozgalma földrengést okozott a spanyol pártok sorában. Az újonnan alakult szélsőbalos párt, a Podemos ugyan a görög Sziriza vergődése nyomán veszített vonzerejéből, de így is a voksok majd 20 százalékát megszerezheti az idei parlamenti választásokon. Rajoy kormányfő fő aduja, hogy a növekedés megindult, s azt reméli, hogy ennek köszönhetően a konzervatív Néppárt újabb négy évre mandátumot kap.

Az IMF ugyanakkor épp a minap figyelmeztette Madridot: hosszú távon nem biztos, hogy fenntartható az eurózóna átlagát jóval meghaladó növekedés. A Valutaalap szerint még vannak gyenge pontjai a spanyol gazdaságnak, s a strukturális reformokat aligha lehet elhalogatni. A pénzügyi szervezet előrejelzésében mérsékelte a madridi kormány által közzétett adatokat, így az elkövetkező évekre inkább 2 százalék alatti, mintsem 3 százalék feletti növekedést jósolt. Luis de Guindos gazdasági miniszter a kis- és középvállalkozások támogatásában, a finanszírozás javításában, az exportösztönzésben látná a fellendülés megerősítésének útját. Spanyolország mindig támaszkodhat nagy erősségére, a turizmusra, az idei első fél évben az idegenforgalmi ipar 4,2 százalékos növekedést mutatott fel.