Biológiai módszerrel a parlagfű-ellen

Publikálás dátuma
2015.08.18. 14:54
Illusztráció/Népszava
Biológiai módszerrel történő parlagfű-mentesítést kísérletezett ki a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kara, amely eddig látványos eredményeket hozott – közölte Pölös Endre, a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának docense, a kutatás vezetője kedden, az egyik kecskeméti gimnázium melletti kísérleti területen tartott sajtótájékoztatón.

Kiemelte, hogy többéves kutatás eredményeként sikerült előállítani a természetes hatóanyagot, amely saját biológiai fegyverét fordítja a parlagfű ellen. Pölös Endre fontosnak nevezte, hogy a természetes hatóanyag kevésbé mérgező, megvan a természetes lebomlási láncolata, és nem dúsul fel az élővizekben és a talajban.

A bioherbicides kezelést egyszer, esetleg kétszer kell elvégezni a parlagfű virágzás előtti állapotában – hangsúlyozta a főiskola docense, hozzátéve hogy ez lényegesen olcsóbbá válhat a későbbiekben, mint a mechanikai gyomirtás, amelyet négyszer-ötször is meg kell ismételni.

Herbicidnek nevezik a gyomirtó szereket, amelyeket szintetikus úton állít elő a vegyipar, azonban humán egészségügyi problémákat okozhatnak, lassan bomlanak le, felszaporodnak az élővizekben és a talajban. Ezzel szemben a bioherbicid biológiai ágenst tartalmaz, amely jelen esetben növényi hatóanyag – magyarázta a két gyomirtó szer közötti különbséget a kutatást vezető docens. Beszámolt arról, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park kísérleti területén a módszer látványos eredményt hozott, mert a kezelt parcellán a parlagfű eltűnt, és visszaállt a természetes vegetáció.

Pölös Endre elmondta azt is, hogy a bioherbicid összetétele szabadalom alatt van, ipari mennyiségben történő előállítása a későbbiekben történhet. Ferencz Árpád, a kertészeti főiskolai kar dékánja közölte, hogy a biológiai módszerrel történő parlagfű-mentesítés kiemelt kutatása az intézménynek. A kutatáshoz Kecskemét Önkormányzata ötmillió forint támogatást adott – tette hozzá a dékán. 

Szerző

Valamit nagyon elszúrhattak Greenwichben

Publikálás dátuma
2015.08.14. 14:55
A meridiánt rossz helyen jelzi a híres sárgaréz csík, annak valójában a parkban kellene lennie. FOTÓ: Ben A. Pruchnie/Getty Imag
Évről évre turisták százezrei zarándokolnak a greenwichi Királyi Obszervatóriumba Nagy-Britanniában, hogy a keleti és a nyugati féltekét elválasztó kezdődélkörnél pózolva fényképezkedjenek. A meridiánt azonban rossz helyen jelzi a híres sárgaréz csík, amelynek valójában 102 méterrel keletebbre, egy parkban kellene lennie. Ott viszont csak egy szemetes áll. Csillagászok sürgetik, hogy jelölje új csík a greenwichi délkör pontos helyét.

Washingtonban 1884. október 22-én kötötték meg az úgynevezett Meridián-egyezményt, amely egyetlen egységes kezdődélkört határozott meg valamennyi ország számára az aktuálisan létező sokféle kezdődélkör helyett. Ennek értelmében a Nemzetközi Fokmérési Szövetség 26 tagállama - köztük Magyarország - megegyezett abban, hogy a földrajzi hosszúságok számozását attól a délkörtől számítják, amely az angol greenwichi Királyi Csillagvizsgáló nagy délkörtávcsövén halad át. 

A Chester A. Arthur amerikai elnök által összehívott Nemzetközi Meridián Konferencián arról is határoztak, hogy a hosszúsági köröket a kezdőmeridiántól mint nulla foktól két irányba indulva 180 fokig számítsák, keletre pozitív, nyugatra negatív előjellel. A Földön minden helynek megvan a délkörhöz képesti kelet-nyugati meghatározása, a csík pedig elválasztja egymástól a bolygó keleti és nyugati féltekéjét. Esténként a kezdődélkört zöld lézerfénnyel kivetítik az égre. A kezdődélkörhöz kötötték egyben a greenwichi középidőt (GMT) is. A világon ehhez igazítják az időzónákat, az új nap, az új év és az új évezred kezdetét. 

A modernkori GPS-technológia azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a 19. századi tudósok tévedtek, számításaikba pontatlanság csúszott: a kezdődélkör kijelölésénél figyelmen kívül hagyták a finom eltéréseket a gravitációban a délkörtávcső beállításakor. Ken Seidelmann, a Virginiai Egyetem kutatója a The Daily Mirror című brit tömeglapnak elmondta: "A technológia fejlődésével elkerülhetetlen volt, hogy változzon a kezdőmeridián helye. Talán új jelzést kellene feltüntetni a Greenwich Parkban". 

Az amerikai csillagásszal egyetért a greenwichi királyi csillagvizsgáló tudósa, Marek Kukula is. "Egy új csík jó ötlet, most ugyanis csak egy szemetes van ott" - jegyezte meg a The Independent című lapnak, hozzátéve, hogy a 102 méteres eltérés semmilyen hatással nincs az időzónákra, a térképszolgáltatóknak azonban lehet, hogy pontosításokat kell végrehajtaniuk. 

Szerző
Frissítve: 2015.08.14. 15:04

Rendkívüli őshüllő lábnyomaira bukkantak

Publikálás dátuma
2015.08.13. 13:21
Illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Menet közben visszaforduló dinoszaurusz megkövesedett lábnyomaira bukkantak kínai paleontológusok, akik szerint a világon elsőként találtak 180 fokos fordulásra utaló nyomokat.

A krétakori őshüllő 28 lábnyomát azonosították a Santung tartományi Csucseng település területén talált fosszíliákon. A helyi dinoszauruszkutató központ szerint a leletek a kréta földtani kor, vagyis a 66-145 millió évvel ezelőtti időszak elejéről, valószínűleg egy négy lábon járó szauropodától származnak. Egy-egy lábnyom átmérője mintegy 30 centiméter.

Az őslénykutatók a leletek, a lépések mélysége és egyéb jelek tanulmányozása után arra a következtetésre jutottak, hogy a szauropoda az óramutató járásával ellentétes irányban 180 fokos fordulatot tett. A kínai szakemberek a Hszinhua hírügynökséggel azt közölték, hogy eddig csak Marokkóban, Svájcban és Spanyolországban bukkantak irányt váltó őshüllők nyomaira, egy teljes "hátra arc" első bizonyítékai valószínűleg a csucsengiek.

Csucsengben található a dinoszauruszkövületek legnagyobb lelőhelye a világon. A "dinoszauruszok városában" több, korábban ismeretlen fajt fedeztek fel. Az első leleteket 1960-ban hozták felszínre.

Szerző
Témák
dinoszaurusz