Ki fizet a károkért?

Publikálás dátuma
2015.08.21. 07:12
A Katona József Színház Kamrájába is betört a víz. MTI FOTÓ: Szigetváry Zsolt
A hétfő esti vihar után csak szerda estére sikerült visszaállítani minden fővárosi háztartásban az áramszolgáltatást. A Budapesti Békéltető Testület arra figyelmeztet: az áramszünet okozta károk miatt nem a szolgáltatóhoz, hanem az elosztó hálózati engedélyeshez kell fordulni.

Nincs már nagyobb, összefüggő üzemzavar a budapesti áramszolgáltatásban a hétfői vihar következményeként - közölte az Elmű szóvivője. Boross Norbert tájékoztatása szerint a krízishelyzet a szerda délutáni órákban zárult le, csütörtök reggelre pedig legfeljebb 20-30 hiba maradhatott elszórtan a fővárosban. Közölte: akiknél huszonnégy óránál tovább szünetelt az áramszolgáltatás, azok ötezer forintos kártérítést kapnak.

A hétfő esti vihar következtében 45 ezer fogyasztónál szűnt meg az áramszolgáltatás a fővárosban, az ítéletidő leginkább a pesti oldalon okozott gondokat. Ugyan az elektromos hálózat kevéssé károsodott, a lezúduló eső és a talajvíz nyomán vízzel telítődtek azok a pincék és alagsori helyiségek, ahol a társasházak transzformátorállomásai működnek. Az elektromos művek folyamatosan dolgozott a hibák elhárításán, kedd délutánra már "csak" hétezer fogyasztónál nem volt áramszolgáltatás. Szerdán reggelre elsősorban a Nagykörút mentén, VII. és VIII. kerületi társasházakban nem volt még áram, összesen mintegy ezer fogyasztónál, estére viszont már mindenhol működött az áramszolgáltatás.

Felvetődhet a kérdés: kihez fordulhatnak azok a fogyasztók, akiknek az áramkimaradás miatt káruk keletkezett? Előfordult, hogy egyes háztartásokban több napos áramkimaradás volt, így a lakásokban nem tudták használni az elektromos hálózatra csatlakoztatott gépeket, berendezéseket. Az áramszünet miatt meghibásodott elektromos eszközök miatt azonban nem az áramszolgáltatóhoz kell fordulni. Ahogy arra a Budapesti Békéltető Testület felhívta a figyelmet, az ilyen károk megtérítésének követelését az elosztó hálózati engedélyessel szemben lehet érvényesíteni.

"Az, hogy az áramkimaradások által okozott károkat nem a szolgáltatóval szemben lehet érvényesíteni, még nem jelenti azt, hogy az ilyen jellegű panaszok orvoslás nélkül maradnának. A villamos energiáról szóló 2007. évi CX. törvény alapján, ha az elosztó hálózaton (amely eljuttatja az energiatermelőktől a fogyasztók részére az áramot) következett be üzemzavar, és ez okozott áramkimaradást akkor az elosztó hálózati engedélyessel szemben érvényesíthető az igény" - olvasható a testület weblapján közzétett tájékoztatóban.

Amennyiben a szolgáltató által kibocsátott dokumentumokon, számlákon nincs feltüntetve az elosztó elérhetősége, az interneten több helyen megtalálhatják a fogyasztók, hogy a szolgáltatójuk mellett ki látja el ezt a feladatot: ez a szolgáltatók honlapján megtalálható elosztói üzletszabályzatban van feltüntetve. Ezen kívül a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal oldalán, a villamosenergia-engedélyezés menüpontjában megtalálható a villamos-ipari engedélyesek listája. A közlemény szerint a fővárosban az ilyen típusú igények elbírálására az ELMŰ Hálózati Kft. az illetékes.

Ha a vállalkozással történő kapcsolatfelvétel után a fogyasztó panaszát mégsem orvosolják, vagy megoldhatatlannak tűnő jogvita merül fel, a fogyasztók forduljanak a Testülethez, ahol ingyenes és gyors eljárásban segítenek a vita megoldásában - olvasható a tájékoztatóban.

Szerző

Menekültellenes ünnep volt

Publikálás dátuma
2015.08.21. 07:03
Védelem alatt: Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Teljesen alárendelte a kormányoldal az államalapítás ünnepét a menekültellenes központi kommunikációnak. Egyedül talán Schmittné Makray Katalin nem mondott idegengyűlölő beszédet, a bukott államfő felesége ugyanis csak fölvágta az ország tortáját.

"Amióta a magyar állam létezik, mindig saját erejéből védte és építette újra önmagát. A pokol kapui nyíltak meg előttünk, átvészeltük a tatárdúlást, a török hódoltságot és két világégést is" - fejtegette ünnepi beszédében Áder János. Az államfő szerint "a haza minden előtt" fundamentumot előtérbe helyezve, közösen kell megteremteni a polgári demokráciánk új, XXI. századi biztonságát. A köztársasági elnök a honvédtisztek augusztus 20-ai, ünnepélyes avatásán egyebek között azt mondta: tíz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy egy évtizeden belül visszatér a hidegháború veszélye Európába, hogy recsegni-ropogni kezd az euróövezet, hogy olyan népvándorlás indul, amelynek következményeként Magyarország határait is százezrével ostromolják a bevándorlók. Áder szerint a felelősség nem hárítható másra: a biztonság megteremtése politikusokra, intézményekre, a gazdasági élet szereplőire, az egyházakra, a civilekre és a családokra egyaránt vár - jelentette ki. A köztársasági elnök hangsúlyozta: szakítani kell a közönnyel, az "úgysem rajtam múlik" mentalitással is. "Rajtunk múlik, hogy ellenállunk a közösséget fenyegető veszélyeknek" - fogalmazott.

Ennél is keményebbeket mondott ugyanott Hende Csaba, a honvédelmi miniszter ugyanis kijelentette: "Magyarország nem átjáróház". "A valódi menekültek számíthatnak segítségre, de azt nem szabad eltűrni, hogy embercsempész családok hamis ígéretekkel szerencsétlenek ezreit indítsák útnak Európába. Hende szerint tenni kell a "népvándorlás" korlátozásáért, s megígérte: "a határzárnak köszönhetően törvényes keretek közé tereljük az illegális bevándorlást".

"Az illegális bevándorló nem ellenség, hanem teher" - mondta már Lázár János Hódmezővásárhelyen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepinek szánt beszédében arról értekezett, a bevándorlók okozta teher ügyében két válasz van: a szép és az igaz. Azok, akiket nem nyomaszt az ország vezetésének terhe, azt mondják, jöjjenek, "majd a kormány és az ország gondoskodjon róluk, közben csökkentse az adókat, emelje a béreket, építsen utat, iskolát, kórházat". Ők azonban Lázár szerint "nem a magyarok érdekeit tartják szem előtt". A miniszter másik válasza szerint sem itt, sem Európában nincs erő cipelni ezt a váratlan többlet terhet. "Ha nem teszünk valamit, olyan mentőhajó leszünk, ami elsüllyed a rákapaszkodók terhe alatt és akkor mindenki vízbe fúl, az is, aki segítséget kért és az is, aki segíteni akart" - értékelt. A politikus szerint a déli határok felé tartó több mint 60 milliónyi ember, bár nem lehet egy kalap alá venni őket, kockázatot jelentenek Magyarországra és Európa minden polgárára. Lázár ki is fejtette: van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hiszen a papírok, azonosítási lehetőségek nélkül mozgó tömegben előre jelezhető, hogy politikai és vallási szélsőségesek is jönnek. Van, aki közbiztonsági kockázatot jelent, mert már nem tudja, vagy nem akarja tisztelni a magántulajdont és van, aki létbiztonsági kockázatot, hiszen a nyelvet sem beszélő, szakmával nem rendelkező szegények számát növeli. Leszögezte: a népvándorlást meg kell állítani. Lázár ezután Szent Istvánról is beszélt, aki szerinte nemcsak államalapító, hanem szövetségépítő volt, hiszen építője volt a keresztény Európának is.

Védelem alatt: Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Védelem alatt: Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Nem sokkal több hangzott azonban el Szent Istvánról az ünnepen, amelyen láthatóan központi utasítást követve élt menekültellenes retorikai eszközökkel a kormányoldal. Ezt erősítette az is, hogy L. Simon László is ehhez a témához nyúlt. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Miskolcon közölte: augusztus 20. a magyarok ünnepe, arról a hazáról szól ez az ünnep, amelynek számos viszontagsággal kellett megküzdenie az elmúlt ezer évben és napjainkban egy újabb kihívással kell szembenéznie, ez pedig a modernkori népvándorlási hullám, amiben nemcsak a magyar, hanem az európai határokat is védenünk kell.

Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért szóvivője ezzel szemben úgy látta, Magyarország nem elzárkózással, hanem nyitottsággal, nem kirekesztéssel, hanem befogadással és sokszínűséggel lesz erős, sikeres ország. A Demokratikus Koalíció is arra figyelmeztetett, hogy Magyarország letért az államalapító Szent István által kijelölt útról, ahová előbb vagy utóbb, de vissza kell térnie: az alkotmányos rend és az európaiság útjára. Az Együtt szintén közölte: Orbán Viktor kormányzása szembemegy Szent István hagyományával, mivel az ország vezetői és az ország érdekei ellentétbe kerültek egymással. A Magyar Liberális Párt pedig olyan új, népszavazással deklarált alkotmány elfogadását sürgette, amely méltó lenne a szabad, sokszínű és demokratikus Magyarországhoz.

Rossz idő, s a bukott államfő felesége
A hagyományoknak megfelelően zászlófelvonással, majd a honvédtisztek eskütételével kezdődött az augusztus 20-ai ünnepi eseménysorozat, amelynek részeként a köztársasági elnök átadta a Magyar Szent István-rend kitüntetéseket is. A központi ünnepi rendezvények nyitó eseményei borult időben, illetve esőben zajlottak; csak akkor gyűlt össze a tömeg a Várkert Bazár előtt, amikor először lehetett megkóstolni az Ország Tortáját, és Magyarország cukormentes tortáját. A süteményt Schmittné Makray Katalin, a plágiumbotrányába belebukott volt államfő, Schmitt Pál felelése vágta föl. A központi rendezvények az este kilenc órakor kezdődő budapesti tűzijátékkal zárultak.

Szerző

Menekültellenes ünnep volt

Publikálás dátuma
2015.08.21. 07:03
Védelem alatt: Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
Teljesen alárendelte a kormányoldal az államalapítás ünnepét a menekültellenes központi kommunikációnak. Egyedül talán Schmittné Makray Katalin nem mondott idegengyűlölő beszédet, a bukott államfő felesége ugyanis csak fölvágta az ország tortáját.

"Amióta a magyar állam létezik, mindig saját erejéből védte és építette újra önmagát. A pokol kapui nyíltak meg előttünk, átvészeltük a tatárdúlást, a török hódoltságot és két világégést is" - fejtegette ünnepi beszédében Áder János. Az államfő szerint "a haza minden előtt" fundamentumot előtérbe helyezve, közösen kell megteremteni a polgári demokráciánk új, XXI. századi biztonságát. A köztársasági elnök a honvédtisztek augusztus 20-ai, ünnepélyes avatásán egyebek között azt mondta: tíz évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy egy évtizeden belül visszatér a hidegháború veszélye Európába, hogy recsegni-ropogni kezd az euróövezet, hogy olyan népvándorlás indul, amelynek következményeként Magyarország határait is százezrével ostromolják a bevándorlók. Áder szerint a felelősség nem hárítható másra: a biztonság megteremtése politikusokra, intézményekre, a gazdasági élet szereplőire, az egyházakra, a civilekre és a családokra egyaránt vár - jelentette ki. A köztársasági elnök hangsúlyozta: szakítani kell a közönnyel, az "úgysem rajtam múlik" mentalitással is. "Rajtunk múlik, hogy ellenállunk a közösséget fenyegető veszélyeknek" - fogalmazott.

Ennél is keményebbeket mondott ugyanott Hende Csaba, a honvédelmi miniszter ugyanis kijelentette: "Magyarország nem átjáróház". "A valódi menekültek számíthatnak segítségre, de azt nem szabad eltűrni, hogy embercsempész családok hamis ígéretekkel szerencsétlenek ezreit indítsák útnak Európába. Hende szerint tenni kell a "népvándorlás" korlátozásáért, s megígérte: "a határzárnak köszönhetően törvényes keretek közé tereljük az illegális bevándorlást".

"Az illegális bevándorló nem ellenség, hanem teher" - mondta már Lázár János Hódmezővásárhelyen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepinek szánt beszédében arról értekezett, a bevándorlók okozta teher ügyében két válasz van: a szép és az igaz. Azok, akiket nem nyomaszt az ország vezetésének terhe, azt mondják, jöjjenek, "majd a kormány és az ország gondoskodjon róluk, közben csökkentse az adókat, emelje a béreket, építsen utat, iskolát, kórházat". Ők azonban Lázár szerint "nem a magyarok érdekeit tartják szem előtt". A miniszter másik válasza szerint sem itt, sem Európában nincs erő cipelni ezt a váratlan többlet terhet. "Ha nem teszünk valamit, olyan mentőhajó leszünk, ami elsüllyed a rákapaszkodók terhe alatt és akkor mindenki vízbe fúl, az is, aki segítséget kért és az is, aki segíteni akart" - értékelt. A politikus szerint a déli határok felé tartó több mint 60 milliónyi ember, bár nem lehet egy kalap alá venni őket, kockázatot jelentenek Magyarországra és Európa minden polgárára. Lázár ki is fejtette: van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hiszen a papírok, azonosítási lehetőségek nélkül mozgó tömegben előre jelezhető, hogy politikai és vallási szélsőségesek is jönnek. Van, aki közbiztonsági kockázatot jelent, mert már nem tudja, vagy nem akarja tisztelni a magántulajdont és van, aki létbiztonsági kockázatot, hiszen a nyelvet sem beszélő, szakmával nem rendelkező szegények számát növeli. Leszögezte: a népvándorlást meg kell állítani. Lázár ezután Szent Istvánról is beszélt, aki szerinte nemcsak államalapító, hanem szövetségépítő volt, hiszen építője volt a keresztény Európának is.

Védelem alatt: Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Védelem alatt: Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Nem sokkal több hangzott azonban el Szent Istvánról az ünnepen, amelyen láthatóan központi utasítást követve élt menekültellenes retorikai eszközökkel a kormányoldal. Ezt erősítette az is, hogy L. Simon László is ehhez a témához nyúlt. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Miskolcon közölte: augusztus 20. a magyarok ünnepe, arról a hazáról szól ez az ünnep, amelynek számos viszontagsággal kellett megküzdenie az elmúlt ezer évben és napjainkban egy újabb kihívással kell szembenéznie, ez pedig a modernkori népvándorlási hullám, amiben nemcsak a magyar, hanem az európai határokat is védenünk kell.

Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért szóvivője ezzel szemben úgy látta, Magyarország nem elzárkózással, hanem nyitottsággal, nem kirekesztéssel, hanem befogadással és sokszínűséggel lesz erős, sikeres ország. A Demokratikus Koalíció is arra figyelmeztetett, hogy Magyarország letért az államalapító Szent István által kijelölt útról, ahová előbb vagy utóbb, de vissza kell térnie: az alkotmányos rend és az európaiság útjára. Az Együtt szintén közölte: Orbán Viktor kormányzása szembemegy Szent István hagyományával, mivel az ország vezetői és az ország érdekei ellentétbe kerültek egymással. A Magyar Liberális Párt pedig olyan új, népszavazással deklarált alkotmány elfogadását sürgette, amely méltó lenne a szabad, sokszínű és demokratikus Magyarországhoz.

Rossz idő, s a bukott államfő felesége
A hagyományoknak megfelelően zászlófelvonással, majd a honvédtisztek eskütételével kezdődött az augusztus 20-ai ünnepi eseménysorozat, amelynek részeként a köztársasági elnök átadta a Magyar Szent István-rend kitüntetéseket is. A központi ünnepi rendezvények nyitó eseményei borult időben, illetve esőben zajlottak; csak akkor gyűlt össze a tömeg a Várkert Bazár előtt, amikor először lehetett megkóstolni az Ország Tortáját, és Magyarország cukormentes tortáját. A süteményt Schmittné Makray Katalin, a plágiumbotrányába belebukott volt államfő, Schmitt Pál felelése vágta föl. A központi rendezvények az este kilenc órakor kezdődő budapesti tűzijátékkal zárultak.

Szerző